dEjournals Home Page
Economica
Opening page Current First online
Archives Search
Register Login

Economica

Vol. 15 No. 3-4 (2024)
Articles

The importance and challenges of developing financial awareness

Published:
2024-12-11
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/13818
Author
View
pdf (Hungarian)
Keywords
financial awareness human resources financial education skilled labour
How To Cite
Selected Style: APA
Póta, C. P. (2024). The importance and challenges of developing financial awareness. Economica, 15(3-4), 44-52. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/13818
Abstract

A financially conscious population promotes a country's competitiveness and makes its economic stability more secure. There is a need to promote financial awareness and education among secondary school students, young adults and older age groups. Our synthesis research is based on secondary data collection. This article describes the importance of financial awareness and the domestic initiatives and challenges to improve it, with a particular focus on human resource factors. It can be concluded that there are a number of initiatives in Hungary aimed at providing students with the financial and economic basics they will need in the future, starting from school. Some training is available for teachers involved in education, but there can be a serious problem with the low number of teachers.

 

 

References
  1. [1] Baker, H. K., Goyal, K., Kumar, S., Gupta, P. (2023). Does financial fragility affect consumer well-being? Evidence from COVID-19 and the United States. Global Business and Organizational Excellence, 42, 101-119. https://doi.org/10.1002/joe.22209
  2. [2] Béres, D., Huzdik, K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. Pénzügyi Szemle/Public Finance Quarterly, LVII. (3), 322-336.
  3. [3] Dewi, V. I., Febrian, E., Effendi, N., Anwar, M., Nidar, S. R. (2020). Financial literacy and its variables: The evidence from Indonesia. Economics and Sociology, 13(3), 133-154. https://doi.org/10.14254/2071-789X.2020/13-3/9
  4. [4] Farkas, F., Póta, Cs. P., Becsky-Νagy, P. (2022). Changes in Payment Patterns in Hungary During the Pandemic. WSEAS Transactions on Business and Economics, Vol. 19, Art. #93, p.1061-1074. DOI: 10.37394/23207.2022.19.93
  5. [5] Fazekas, B., Becsky-Nagy, P. (2021). A new theoretical model of government backed venture capital funding. Acta Oeconomica, 71(3), 487-506. https://doi.org/10.1556/032.2021.00024
  6. [6] Fazekas, B., Becsky-Nagy, P. (2018). Az állam a kockázati tőkés szerepében. Közgazdasági Szemle, 65(12), 1257-1280. http://doi.org/10.18414/KSZ.2018.12.1257
  7. [7] Fazekas, B., Becsky-Nagy, P. (2015). The role of venture capital in the bridging of funding gaps, A real options reasoning. Annals of University of Oradea – Economica Science, 24(1), 825-830.
  8. [8] Fejes, K. (2020). A pénzügyi tudatosság formálásának lehetőségei a középfokú oktatásban. XIV. Soproni Pénzügyi Napok „Gazdaságvédelem és pénzügyi kiutak” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia. Sopron. pp 80-88.
  9. [9] Garai-Fodor, M., Csiszárik-Kocsir, Á. (2018). Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján? Polgári Szemle, 14(1-3), 107-119.
  10. [10] Hasler, A., Lusardi, A., Yagnik, N., Yakoboski, P. (2023). Resilience and wellbeing in the midst of the COVID-19 pandemic: The role of financial literacy. Journal of Accounting and Public Policy, 42(2). 107079. https://doi.org/10.1016/j.jaccpubpol.2023.107079
  11. [11] Horváth, I. (2017). A nemzetközi és hazai pénzügyi, gazdasági oktatás eredményei a kutatások tükrében, A PénzSztár verseny, mint a pénzügyi, gazdasági műveltség fejlesztésének sajátos lehetősége. Új Pedagógiai Szemle, 2017/7-8.
  12. [12] Jakovác, K., Németh, E. (2017). A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiái: tapasztalatok és tanulságok (National Strategies for Financial Literacy: Lessons from Experiences). Pro publico bono: Magyar közigazgatás, 1, 196-211.
  13. [13] Klapper, L., Lusardi, A. (2020). Financial literacy and financial resilience: Evidence from around the world. Financial Management, 49: 589-614. https://doi.org/10.1111/fima.12283
  14. [14] Kovács, L., Nagy, E. (2022). A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és Pénzügy, 9 (1), 2-19. doi: 10.33926/GP.2022.1.1
  15. [15] Kovács, L., Terták, E. (2018). Pénzügyi ismeretek. pp. 93-103. In: Pénzügyi kultúra (Szerk. Pál Zs.). Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 278 p. ISBN: 978-963-358-152-0
  16. [16] Magyar Nemzeti Bank (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területén a PSZÁF és az MNB között. www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf (Megtekintve: 2024. 01. 07.).
  17. [17] Magyarország Kormánya (2017). Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája. https://2015-2019.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf (Megtekintve: 2024. 01. 07.)
  18. [18] Nemzetgazdasági Minisztérium (2017). Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája http://www.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf (Megtekintve: 2023. 10. 10.)
  19. [19] Németh, E. (2022). A pénzügyi kultúrához kapcsolódó képzések. Gazdaság és Pénzügy, 9(1), 68-101. DOI: 10.33926/GP.2022.1.4
  20. [20] Németh, E., Vargha, B. T., Domokos, K. (2020). Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016–2020. Pénzügyi Szemle, 65(4), 554-582 https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_4_7
  21. [21] Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020). A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle, 65(2), 281-308. https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8
  22. [22] Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016). Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. Állami Számvevőszék, Budapest, 52 p. ISBN: 978-615-5222-12-2
  23. [23] OECD-INFE (2020). 2020 International Survey of Adult Financial Literacy, Paris. https://doi.org/10.1787/145f5607-en. (Megtekintve: 2024. 01. 07.)
  24. [24] Paladino, G. (2023). Ask a Question and Get an Answer: A Study of the Framing Effect on Financial Literacy in Italy. Journal of the Knowledge Economy. https://doi.org/10.1007/s13132-023-01525-0
  25. [25] Pénz7 (2024). Együtt a pénzügyi kultúráért. https://www.penz7.hu/egyutt-a-penzugyi-kulturaert.cshtml (Megtekintve: 2023. 10. 10.)
  26. [26] Pénziránytű (2015). A magyar lakosság pénzügyi kultúrája. https://penziranytu.hu/magyar-lakossag-penzugyi-kulturaja (Megtekintve: 2023. 10. 10.)
  27. [27] Pénziránytű (2023). Tanár továbbképzés. https://penziranytu.hu/magunkrol (Megtekintve: 2023. 12. 07.)
  28. [28] Póta, Cs. P., Becsky-Nagy, P. (2022). The impact of digitalization the financial sector. Competitio, VOL. XXI. DOI:10.21845/comp/2022/1–2/6
  29. [29] Póta, Cs. P., Veres, M., Dávidházy, G. Á., Becsky-Nagy, P. (2021). Kényszeradta lehetőség a pénzügyi digitalizációban (Forced opportunity in financial digitalization) Controller Info, VOL. IX., Special Issue 2-7. DOI: 10.24387/CI.2021.különszám.1
  30. [30] Seraj, A. H. A., Alzain, E., Alshebami, A. S. (2022). The roles of financial literacy and overconfidence in investment decisions in Saudi Arabia. Frontiers in Psychology, 13: 1005075. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1005075
  31. [31] Szóka, K. (2021). A pénzügyi kultúra és tudatosság meghatározása és magyarországi helyzete. Economica, XII(3-4).
  32. [32] Tömöri, G. (2014). Examination of impact of pharma R&D on profitability. Annals of the University of Oradea, Economic Science, 23 (1), 689-697.
  33. [33] Zsótér, B., Németh, E., Luksander, A. (2017). A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára. Pénzügyi szemle, 62(2), 251-266.