EXAMINING THE RELATIONSHIP BETWEEN HOUSEHOLD WASTE AND WELL-BEING IN THE CONTEXT OF HUNGARIAN SETTLEMENT STRUCTURE
https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/1-2/12057
Authors
View
Keywords
How To Cite
Abstract
In recent years, the circular economy has become an important objective of the environmental protection and economic policy of the European Union. As part of this, waste processing and disposal has a cardinal feature due to the reduction of the environmental load, in the same way, the trends of the consumer society pose a serious challenge to the reduction of the environmental load. The present study looks for the answer to what kind of relationship can be identified between the generated waste, the solvent demand and the concentration of residential health by analyzing the generated household waste and individual welfare indicators. To establish this, the authors use concepts accepted and applied in international statistical life, as well as statistical tests performed on primary data.
References
- Irodalomjegyzék
- Borda, V., Vojtek, É., Brettener, Z., & Mucsi, G. (2016). A lakosság környezettudatossága és azt befolyásoló tényezők egy hátrányos helyzetű térségben. 1-2(IX), old.: 92-128.
- Csutora, M. (2020). Fenntartható boldogság? Szubjektv Jóllét ökológiai határok között. Magyar Tudomány, 513-525. doi:DOI: 10.1556/2065.181.
- Everett, G. (2015). Measuring national well-being: a UK perspective. Review of Income and Wealth, 34-42. doi:10.1111/roiw.12175
- González, S., & Smith, C. (2017). The accuracy of measures of institutional trust in household surveys: Evidence from the oecd trust database. OECD Statistics Working Papers, 1-38. doi:https://doi.org/10.1787/d839bd50-en.
- Hegedüs, J., & Katona, N. (2019). Hátralékok és szegénységi kockázat - A hátralékok előfordulását meghatározó társadalmi tényezők elemzése. Máltai Tanulmányok, 211-225.
- Komarek, L. (2019). Hasonlóságok és különbségek Magyarország területi fejlettségében. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 14(3), 29-43. doi:https://doi.org/10.14232/jtgf.2019.3.29-43
- Koós, B. (2015). A deprivációs folyamatok területi képe Magyarországon. In M. Czifrusz, E. Hoyk, & A. Sovák (Szerk.), Publikon Kiadó, Klímaváltozás - társadalom - gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon, old.: 179-191. Pécs.
- Lennert, J. (2020). A távmunka széleskörű elterjedésének lehetséges hatása a magyarországi vándormozgalmi mintázatokra. Tér és Társadalom, 34(2), 178-182. doi:https://doi.org/10.17649/TET.34.2.3269
- Nicola, N. (2020). Wellbeing as an Indicator of National Performance. House of Lords Library, 1-16.
- Pál, A. (2016). A kommunális hulladékiok környezeti hatásai, a hulladékgazdálkodás, mint ellenhatás. Hadmérnök, XI., 87-98.
- Samuelson, P. A., & Nordhaus, W. D. (1990). Közgazdaságtan - II. Mikroökonómia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
- Sántha, A. (1993). A hulladék kezelésének hazai helyzete. Iskolakultúra, 26-35.
- Szabó, T., & Kovács, E. (2018). Közszolgáltatások és térbeli koncentráció. Polgári szemle, 14.(1-3), 361-382. doi:DOI: 10.24307/psz.2018.0829
- Számvevőszék, E. (2021). A „szennyező fizet” elv alkalmazása következetlen az Unió környezetvédelmi politikáiban és fellépésében. Brüsszel: Európai Unió.