Keresés

Keresési eredmények

• TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSE ÉS JÖVŐJE

  Tőkés Tibor

  György Zoltán

  Megtekintések száma:

  277

  Törökország és az Európai Unió kapcsolatai az EU jogelődjeinek kialakulásáig vezethetők vissza. A kapcsolatok hosszú távon tekintve pozitív irányúak, hiszen fokozatos közeledés figyelhető meg a felek között. Rövidtávon e viszonyban azonban extrém mértékű kilengések is tapasztalhatóak. A múltban a fokozatos közeledést katonai puccsok és inváziók szakították meg. Probléma merült fel számos kérdés eltérő megközelítése miatt is, mely tekintetben a szereplők különböző nézőpontból vizsgálták Törökország jogállását, és azt, hogy európai országnak tekinthető-e egyáltalán. Napjainkban Törökország közel-keleti regionális politikai érdekei miatt saját Európai Uniós csatlakozását háttérbe szorítja. Ezzel a magatartással Törökország jelentős feszültséget idézhet elő a szomszédos Európai Uniós országokkal kapcsolatban, vagy olyan kétes kimenetelű konfliktusokba kapcsolódhat be, melyekkel rontja saját európai megítélését. Az országban elindult társadalmi változások előkészíthetik azt a lehetőséget, hogy Törökország belátható időn belül belépjen az Európai Unióba. Ehhez azonban jelen állás szerint évtizedek kellenek. A felek nem fogják a gazdasági kapcsolataikat felmondani, változás politikai szinten lehetséges.

   

• Történeti talajművelés talajra gyakorolt hatásainak vizsgálata középhegységi cseres-kocsánytalan tölgyes erdő talajában

  241-246

  Botos Ágnes

  Boda Péter

  Márta László

  Novák Tibor József

  Megtekintések száma:

  94

  Hosszú ideje háborítatlan erdővel borított területen („Síkfőkút Projekt”) előforduló alacsony hátak és sekély barázdák talajának vizsgálata során egykori antropogén hatások nyomait fedeztük fel. A hátakon jelentős mértékben erodált, vékony humuszos rétegű, erősen savanyú kémhatású, erősen kötött, tömörödött, agyagos textúrájú Luvisolt, a barázdákban vastag humuszos rétegű, enyhén savanyú kémhatású, Phaeozemet találtunk (SWITONIAK M. et. al.,
  2014.). A mindkét szelvényben jelenlévő műtermékek, és HTM talajanyag (a terület alapkőzetétől eltérő, máshonnan származó kavics), egyértelmű antropogén hatás, korábbi, 15-20 cm mélységig lenyúló szántásra, és annak következtében lezajló eróziós-akkumulációs folyamatokra utal. Az általunk kimutatott egykori művelés hatására átalakult talajrétegek a jelenleg erdővel borított terület korábbi művelésének első kézzelfogható bizonyítéka.

• A hazai baromfitenyésztés területi specializációjának jellemző vonásai napjainkban

  34-42

  Komarek Levente

  Megtekintések száma:

  143

  Az elmúlt évek során az Európai Unióban és hazánkban is egyre inkább előtérbe kerültek az állatfajták elhelyezkedésének területi kérdései. Hazánk egyes térségeiben eltérő állatfajtastruktúra alakult ki és egy-egy régióban különböző állatfajták váltak meghatározóvá. Az egyes állatfajták területi elhelyezkedését és fejlődését számos társadalmi-gazdasági tényező (a tenyésztés történelmi hagyományai, a tulajdonviszonyok, a munkaerő- és eszközellátottság, stb.) befolyásolja. A területileg differenciált állatfajta-struktúra esetében az egyes térségekben változó jövedelmezőséggel, humán-erőforrás felhasználással, műszaki színvonallal, más-más kockázati tényezőkkel és piaci lehetőségekkel kell számolni. A kutatási téma aktualitását fokozza, hogy napjainkban az állattenyésztés területi struktúrájának alakulása fontos kulcskérdéssé vált. Éppen ezért egyre inkább olyan hazai kutatásokra van szükség, amely elsősorban az állattenyésztés (baromfitenyésztés) szerkezeti átalakulását és annak törvényszerűségeit vizsgálja és elemzi, annak érdekében, hogy az egyes térségekben racionális és hatékonyan működő állatfajtastruktúra alakuljon ki. E mellett a modern piacgazdaságokban elvárható, hogy az egyes térségek azokra az állatfajtákra specializálódjanak, amelyek esetében kedvezőbbek a tenyésztési feltételek. Annak érdekében, hogy az elmúlt egy évtized baromfiállomány változásait (területi, szerkezeti) figyelemmel tudjuk kísérni, fontosnak tartottam megvizsgálni az egyes baromfifajták térségek szerint specializációjának időbeni alakulását.