Keresés

Keresési eredmények

• Szilárd szennyező anyagok vizsgálata városi talajokban Budapest XI. Kerületében

  76-83

  Karlik Máté

  Papp Richárd Zoltán

  Angyal Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  108

  A talajok szennyezőanyag-tartalmát leginkább az antropogén hatások befolyásolják, a nagyvárosokban elsősorban az építkezések, közúti forgalom, a nem megfelelő csatornázás, az esetleges csatornatörésekkor talajba kerülő különböző anyagok. Ezen anyagok elhelyezkedése, mozgása a talajban folyton változik, függ a szennyezés mértéke függ a felszíntől való távolságtól, a talaj összetételétől, a hatás mértékétől, a talaj vastagságától, a talajt alkotó ásványok összetételétől és azok arányától, stb. Tanulmányunkban Budapest XI. kerületének városi talajaiban lévő nehézfémtartalmat vizsgáztuk a talajok különböző kémiai és ásványtani tulajdonságai alapján. A munkánk során bizonyítást nyert, hogy az erős antropogén hatás alatt álló városi talajokban a határértékeket többszörösen meghaladó króm tartalom is előfordulhat, amely komoly aggodalomra adhat okot. A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenhetjük, hogy a szennyező anyagok nem természetes eredetűek, minden esetben valamilyen emberi tevékenységre vezethetők vissza. A SEM-EDX mérésekből arra következhetünk, hogy a mért nehézfémek a talajokban elemhelyettesítésként vannak jelen, vagy egyes agyagásványokba épülve, illetve azok felületén dúsulhatnak.

• A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI

  31-37

  Naárné Tóth Zsuzsanna

  Naár Antal Tamás

  Sőreg Ádám Pál

  Vinogradov Szergej

  Megtekintések száma:

  88

  A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
  elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

• A Duna-Tisza közi homokhátság múltbeli, jelenlegi és jövőbeli kutatási eredményei és lehetőségei

  12-20

  Cserni Imre

  Pető Judit

  Hüvely Attila

  Megtekintések száma:

  79

  Közleményünkben a Duna-Tisza közi homokhátságon folyó kutatási eredményekről, gyakorlati tapasztalatokról és napjaink, és jövőbeli lehetőségeiről kívánunk a teljesség igénye nélkül tájékoztatást adni. Több évtizeden keresztül végzett kutatásaink során számos eredményt közöltünk, illetve írtunk le elsőként. Közleményünkben a rövid áttekintést kívánunk nyújtani a kutatások fő irányairól és legfontosabb eredményeinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

• Biogázüzemi erjesztési maradékok mezőgazdasági értéke

  190-196

  Gulyás Miklós

  Béres András

  Aleksza László

  Füleky György

  Megtekintések száma:

  94

  A külföldi tendenciákat követve fokozatosan nő a hazai biogáz üzemek száma. Ezáltal a folyamat végén jelentős mennyiségű erjesztési maradékról kell gondoskodni. A fermentálás végén visszamaradó erjesztési maradék értékes alapanyag a talajok tápanyag-utánpótlására. A melléktermék kémiai vizsgálatából látható, hogy az megfelel a jogszabályokban előírtaknak. A nagy adagú kezelések az angolperje fejlődésében depressziót okoznak. Ezt a fajta gátló hatást a magas ammónia tartalom okozza. A kezelésekkel nagy mennyiségű ammónia só kerül a talajokba, melynek hatására megnő a talajok só tartalma. Ugyanakkor a nagy mennyiségű hozzáadott ammóniából, az átalakulási folyamatok során felszabaduló H+ ionok miatt a talaj kémhatása csökkenő tendenciát mutat. A humusztartalomban nem tapasztaltunk változást. Hosszú távú szabadföldi kísérletek szükségesek a hatások részletes megismeréséhez.