Keresés

Keresési eredmények

• AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÁSA EGYES MÁS EGÉSZSÉGÜGYI TÉNYEZŐKRE

  Vajo Peter

  Megtekintések száma:

  256

  Összefoglalás

  A jelenlegi koronavírus világjárvány bebizonyította, hogy mennyire sérülékeny az emberi populáció a fertőző betegségekkel szemben. Az emberiség történetében az egyik legrégebben jelenlévő, számos nagy járványért felelős vírus az influenza. Alapbetegségként is, illetve a hozzá társuló másodlagos fertőzések okán is az egyik legnagyobb fertőzésveszély-forrás, amely hosszú története során több millió ember haláláért felelős. Korábbi kutatásaim során sikerült bizonyítanom a beadott influenza elleni védőoltások és az influenza megbetegedések előfordulása közötti összefüggéseket. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a Magyarországon alkalmazott influenza elleni védőoltások milyen kapcsolatban vannak, illetve milyen hatást gyakorolnak az egészségügy egyéb területeire és ezáltal hogyan hatnak az életminőség alakulására. A felhasznált adatok egzakt statisztikai forrásokból származnak, a felhasználásukkal elvégzett számításokból levont következtetések pedig bizonyítják, hogy az influenza elleni átoltottság mértéke kimutathatóan pozitívan befolyásolja a különböző betegségtípusok előfordulásának gyakoriságát, illetve lefolyásának súlyosságát. Ezen kívül szignifikáns hatással bír a várható élettartam alakulására is.

• A furmint szőlőfajta gazdasági jelentősége Magyarországon

  71-78

  Szilágyi László

  Megtekintések száma:

  38

  A furmint szőlőfajta a magyar szőlőművelési örökség egyik meghatározó eleme, kulturális gazdagságot és gazdasági potenciált egyaránt megtestesít. Ez az átfogó, leíró jellegű elemzés a furmint magyarországi borászatban betöltött gazdasági jelentőségének több dimenzióját tárja fel. A furmint termesztésének történeti gyökereiből kiindulva a tanulmány áttekinti a fajta egyedi szőlészeti–borászati jellemzőit, valamint azt, hogy milyen szerepet tölt be a hazai borkészítési stílusok sokféleségében. A kutatás elsősorban szekunder, statisztikai és szakirodalmi forrásokra támaszkodó, deskriptív elemzés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvánosan elérhető adatai, a tokaji borvidékre és a furmintra fókuszáló szőlészeti, borászati és gazdaságtani munkák, valamint a borturizmushoz és a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó tanulmányok együttesen rajzolják ki a fajta gazdasági szerepének fő körvonalait. A tanulmány áttekinti a furmint történeti–örökségi jelentőségét, termőterületi és piaci pozícióját, a borturizmushoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó hatásait, valamint a fenntarthatósági és technológiai kihívásokat. A cikk kritikusan elemzi azokat a kockázatokat (klíma, betegségek, fenolos összetétel, piaci edukációs igény), amelyek a fajta termesztését és piaci pozicionálását befolyásolják, és azonosítja azokat a lehetséges kitörési pontokat, amelyek a termelők számára gazdasági előnyt jelenthetnek. Összefoglalva, a kutatás a furmintról meglévő ismeretek szintetizálása mellett új szempontokat kínál a fajta hazai gazdasági jelentőségének értelmezéséhez és a további empirikus vizsgálatok megalapozásához.

• Az eredmény alakulásának vizsgálata az IFRS-ekre történő áttérés során

  Szekeres Alexandra

  Megtekintések száma:

  70

  A kutatás az IFRS-ekre való áttérés hatását vizsgálja a magyar számviteli környezetben működő társaságok esetében. A vizsgálat fókuszában azok az első alkalmazók állnak, amelyek egyedi beszámolóikat is az IFRS-ek szerint készítik. A leíró statisztikai elemzés alapján az adózott (nettó) eredmény átlagosan magasabb az IFRS-ek szerint, mint a magyar számviteli rendszerben, mind a magas, mind az alacsony befektetett eszközigényű vállalatok esetében. Az eltérés mértéke azonban nem számottevő, különösen az alacsony eszközigényű vállalatoknál. Az eredmények nagy szórása miatt extrém értékek kiszűrésére került sor, de az adatok így sem mutattak normál eloszlást. A Wilcoxon-féle rangösszeg próba mindkét klaszternél 5% feletti p-értéket mutatott, így nem igazolható szignifikáns különbség a két számviteli rendszer szerinti adózott (nettó) eredmény között. Ezt a gyenge kapcsolatot mutató hatásnagyság értékek is alátámasztják. Összességében az IFRS-áttérés nem gyakorol érdemi hatást az adózott (nettó) eredmény alakulására.

• WELLNESS TURISZTIKAI UTAZÁSOK SORÁN KIALAKULT EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS VISELKEDÉSI SZÁNDÉK RÖVID TÁVÚ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁSRA

  36-43

  Savella Orsolya

  Megtekintések száma:

  336

  Turisztikai célú utazások magatartásra gyakorolt hatása rövid és hosszú távú lehet, empiri-kus eredményekkel azonban főként az ökoturizmus területéről rendelkezünk. Jelen kutatási eredmények az egészségturisztikai utazások során kialakult viselkedési szándék, utazást kö-vető egészségmagatartásra gyakorolt rövid távú hatására koncentrál. A vizsgálat alapve-tően a nemzetközi szakirodalom iránymutatásai alapján készült, eltérést az alkalmazott sta-tisztikai számításokban mutat. Az elemzés a nem paraméteres próbákon belül Kruskal – Wal-lis teszt, további megerősítés céljából a leíró statisztikai számítások közül medián és módusz tesztek felhasználásával történt. A megkérdezettek válaszai alapján az egészségturisztikai utazás egy, az egészség fenntartását és fejlesztését segítő területen jelent meg.

• Társadalmi újratermelődés kérdései a magyar aprófalvakban

  53-67

  Szabo Tamas

  Megtekintések száma:

  199

  Nem pusztán közép-európai jelenség az elnéptelenedő települések problémája, amely a társadalmi újratermelődés hiányára vezethető vissza. A fogyasztói társadalom trendjei érték és mértékválság irányába sodorják a fejlődő és fejlett társadalmakat, amelynek egyik közvetett eredménye a falvak lakónépességének elöregedése és az érintett településekben rejlő endogén erőforrások apadása. Ezzel ezek a települések a legfontosabb versenyképességi potenciáljukat, a népességmegtartó erejüket veszítik el. Az aprófalvas térségekben sok esetben fellelhető gazdasági vákuum és az apadó népesség tovább erősíti azt a folyamatot, ami közszolgáltatási feladatellátások körére szűkítő hatást gyakorol, ezzel is tovább rontva a térségben élők esélyeit. Tanulmány az aprófalvas térségek gazdasági és társadalmi potenciálját vizsgálja a leíró és komplex statisztikai módszerek segítségével.

• EGY SIKERES BOLT KÉSZLETGAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGBEN

  Földi Kata

  Török Ádám Imre

  Megtekintések száma:

  251

  Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben (Kunszentmárton kistérség) lévő községben, Tiszasason kedvezőtlen mikrokörnyezeti tényezők között, különösen alacsony diszkrecionális jövedelmű vásárlók körében hogyan is tud sikeresen üzemelni egy kiskereskedő. Vizsgálatunk célja az volt, hogy értékeljük, áruforgalmi sikeréhez hogyan járult hozzá a javuló készletgazdálkodás.