Keresés

Keresési eredmények

• A mezőgazdasági földpiac aktuális kérdései Szlovákiában

  71-78

  Bandlerová Anna

  Schwarcz Pavol

  Lazíková Jarmila

  Dirgasová Katarína

  Schwarczová Loreta

  Megtekintések száma:

  482

  A cikk egy mezőgazdasági földterületek vásárlására vonatkozó tanulmány eredményeiről számol be, amely a Szlovák Köztársaságban volt elvégezve 2014 június 1-től 2015 szeptember 30-ig. A helyzetet az új jogszabályozás szerint elemeztük a lejárt moratórium időszak után, amely a mezőgazdasági földterületek vásárlásához a külföldiek által vonatkozik. Mi elsősorban a termőföld kínálatára és a földárakra összpontosítunk szlovákiai régiók földterületein, amelyek eladásra kínáltak a Szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Termőföld Ajánlatok Nyilvántartási web oldal - által. Eredményeink azt mutatják, hogy az új - 140/2014 számú jogi szabályozás bizonyos érdekelt csoportoknak közvetlenül kedvez a föld beszerzését illetően és határokat szab meg nemcsak a külföldiek számára, hanem a hazai érdekelt személyek számra is. A földkínálati árak magasabbak, mint az adminisztratív jellegű árak minden szlovákiai régióban.

• Termőföld szerepe az erőforrások kombinációjában

  118-123

  Balyi Zsolt

  Zéman Zoltán

  Megtekintések száma:

  98

  Kutatómunkám célja a föld jelzáloghitelezéssel összefüggő földértékelési módszerek rendszerezése, korszerűsítési lehetőségük kutatása, illetve a nemzetközi trendekhez való viszonyuk mérlegelése.

• Három budapesti kisvízfolyás kémiai vízminőségének vizsgálata a területhasználat tükrében

  69-75

  Gombás Ádám

  Sárközi Edit

  Kardos Levente

  Angyal Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  121

  Tanulmányunkban egy tipikus nagyvárosi környezetben található három vízfolyás vizsgálatát mutatjuk be: Aranyhegyi-patak Hosszúrétipatak és Keserű-ér. A kisvízfolyások különösen érzékenyek a környezetükből érkező, a vízgyűjtő területükről származó diffúz és pontszerű szennyezőforrásokra. Hidrológiai jellemzőik alapján a patakok nagyon hasonlóak voltak, a közelükben folyó területhasználat szempontjából találtunk különbségeket. A vizsgált vízfolyások szennyezettsége közel azonosnak adódott az elvégzett fizikai és kémiai vizsgálatok alapján. Mindhárom patak tápanyaggal terhelt, amely egyértelműen antropogén hatást mutat.

• Assessment of the New Regional Plan in Mongolia with regards to Rural Development and Urbanization Issues based on Arkhangai and Uvurkhangai Provinces

  Otgonbayar Munkhbayasgalan

  Zsigmond Major

  Megtekintések száma:

  88

  This study discusses the relationship between the rural development process in Mongolia regards to its rapid urbanization issues.This paper took Arkhangai and Uvurkhangai, two similar provinces, and compared their rural development from 2013 to 2021 to understand the complex relationship between rural development and urbanization issues. A chain-based method, fixed-based method as well as per capita methods were used to get more accurate results from the comparison. The results confirmed that ongoing rural-to-urban migration due to more access of education, workplace, etc. (due to its more attractive factors) slows down the development of such factors in that rural area, putting the whole process in a cycle. As for the two provinces, the infrastructure, education, health level is all similar, but their potential economic growth is specialized in two different sectors. Arkhangai has more agricultural products due to its land and soil resources and Uvurkhangai has more potential for the tourism sector. It can be concluded that the government’s new plan of dividing the country into six regions with specialized enterprises would be a good idea for future rural development projects (previously there were only four regions existing).

• Gazdaságszerkezet vizsgálata Romániában és az Európai Unió egyes tagállamaiban

  44-54

  Nagy Szeréna

  Megtekintések száma:

  45

  A romániai mezőgazdaság vizsgálata már több tanulmány tárgyát is képezte, más -más perspektívából, ugyanis Romániában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van, nagy mértékben hozzájárul a GDP termeléshez és az ország magas agrárpotenciállal rendelkezik. Az Európai Unióban a mezőgazdaság helyzetének a bemutatására tíz évente általános mezőgazdasági összeírást végeznek. A tanulmány célja, hogy Románia és az Európai Unió egyes tagországainak (Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország) a gazdaságszerkezeti vizsgálata a 2016-os évi gazdaságszerkezeti összeírás adatai, a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás, és a 2020-as agrárcenzus előzetes adatai alapján.  Következtetések megfogalmazása az előbb említett adatok feldolgozásának segítségével, különös tekintettel a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás és a 2020-as általános mezőgazdasági összeírás előzetes adatainak a feldolgozása által.

• A FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLAT ÚJ LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI

  31-37

  Naárné Tóth Zsuzsanna

  Naár Antal Tamás

  Sőreg Ádám Pál

  Vinogradov Szergej

  Megtekintések száma:

  99

  A fenntarthatóság fogalmával, illetve annak megvalósíthatósági lehetőségeivel a szakirodalom még csak mintegy három évtizede foglalkozik. A fenntartható fejlődésnek, nagyon sok meghatározása létezik, megkülönböztetik szűkebb és tágabb értelmezését is. A fenntarthatóság fogalmának meghatározását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hiszen a mezőgazdaság fenntarthatósága is csak ezen a rögzített fogalomkörön belül értelmezhető. Tanulmányunk
  elsődlegesen a mezőgazdasági termelés és az Európai Unió országaiban, régióiban jellemző gazdálkodási gyakorlat fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozik. Elemzésr e kerülnek az agrárszektoron belüli hozzáadott érték előállítási képesség, a gazdálkodás intenzitása, a nem megújuló externális inputfelhasználás, a birtokszerkezet, és a talaj termőképességének megőrzése közötti európai szintű összefüggések.

• „A gazdálkodó legjobb munkatársa a földigiliszta”– avagy a minimális talajbolygatás jótékony hatása a talajszerkezetre

  250-258

  Barczi Attila

  Harrach Tamás

  Nagy Valéria

  Megtekintések száma:

  117

  Németországban az utóbbi évtizedekben a szántóföldek nagy részén jelentősen javult a talajszerkezet. Ritkábban figyelhető meg talajerózió. Az 1970-es évek óta Németországban szignifikánsan csökkent a talajok bolygatása a szántóföldi művelés során. A kevésbé bolygatott talajnak nagyobb a mechanikai terhelhetősége, azaz a stabilitása. A mélybenyúló stabil biopórusokkal perforált szerkezet pedig biztosítja az ökológiai funkciókat, úgymint a megfelelő infiltrációt, a levegőztetést, a gyökérjárhatóságot és a termőképességet. Ennek okán a talajtömörödés ritkábban fordul elő és talajerózió is csak rendkívüli esetekben észlelhető. Ugyanez Magyarországon nem mondható el, ezért a különbségek okának felderítése kívánatos célkitűzésnek bizonyult. Legjobb talajszerkezet általában konzekvensen forgatás nélkül művelt szántóterületeken található. Németországi tanulmányutunkon tanulmányozhattuk a
  talajok állapotát a forgatás nélküli talajművelési módot alkalmazó gazdaságokban. Vizsgáltuk a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását is.

• A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban

  54-60

  Puskásné Jancsovszka Paulina

  Megtekintések száma:

  83

  Bulgária EU-s taggá válásával 2007-ben a Közös Agrárpolitika (KAP) döntő tényezővé vált a bolgár mezőgazdaság számára. A KAP bevezetése és alkalmazása korántsem zökkenőmentes Bulgáriában, a pozitív hatások mellett negatívumok is tapasztalhatók. A bolgár agrárágazat teljesítménye az Európai Uniós csatlakozás utáni években a potenciálján jóval alul marad. Az ágazatba befolyt támogatások (több mint négy milliárd BGN2) ellenére, a növekvő nemzeti
  hozzájárulás mellett 2007 és 2013 között a hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói tovább romlottak és alacsony szintű maradt a versenyképessége. Felgyorsultak a birtokkoncentrációs folyamatok. Az egységes területalapú támogatások elosztása aránytalan és akadályozza a termelés piaci orientációját. A SAPS rendszer3 strukturális diszharmóniát is okozott az ágazatban – túlsúlyba került a gabona és olajos növények termesztése az állattenyésztéssel és zöldség- és gyümölcstermesztéssel szemben. Ezeket a problémákat az új KAP aligha fogja megoldani.

• Kétsoprony település 19-20. századi határhasználattörténetének vizsgálata, különös tekintettel a biotóphálózat változására

  332-340

  Petrovszki János

  Szalai Tamás

  Saláta Dénes

  Megtekintések száma:

  95

  Az intenzíven művelt mezőgazdasági tájak esetén kiemelt jelentősége van a biotóphálózatnak. Kutatásunk célja egy alföldi, intenzíven művelt határú település – Kétsoprony – területhasználattörténetének és a terület biotóphálózatának, kifejezetten a fasorok időbeli változásának vizsgálata. Mivel a területen hosszú ideje a szántóföldi művelés dominál, a meglévő biotóphálózati elemek, legfőképp a fasorok, kiemelt természetvédelmi jelentőséggel rendelkezhetnek. A határszerkezet és a fasor-hálózat átalakulásának mérvadóbb szakaszait korabeli térképek feldolgozásával, mennyiségi- és minőségi állapotjelzők hozzárendelésével végeztük. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a 19-20. században a mezőgazdaságilag hasznosított területek aránya folyamatosan növekedett, míg a fasorok mérete csökkent a vizsgált területen.