Keresés

Keresési eredmények

• A Kunpeszéri homokpuszta gyepen előforduló növénytársulások vizsgálata

  56-62

  Vojnich Viktor József

  Baglyas Ferenc

  Pölös Endre

  Megtekintések száma:

  79

  Vizsgálatainkat Kunpeszéren, a Kiskunsági Nemzeti Park területén végeztük. A cönológiai felvételezések 2x2 méteres kvadrátokban történtek. Megállapítottuk a társulások faji összetételét és borítottságát. A vizsgálati területen zárt pusztagyep található, javarészt Achilleo- Festucetum pseudovinae (füves szikespuszta). Antropogén hatásokra (taposás, legeltetés) a pusztagyep növényflórája degradálódott. Felszaporodtak a gyomok: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia); kanadai betyárkóró (Conyza canadensis); pipacs (Papaver rhoeas); fehér libatop (Chenopodium album); szőrős disznóparéj (Amaranthus retroflexus), illetve a szúrós növények: tövises iglice (Ononis spinosa), mezei iringó (Eryngium campestre).

• A fehér akác és a mirigyes bálványfa bioökonómiai vizsgálata

  21-28

  Demeter András

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  92

  Kutatásunk során két fás-szárú özönfajunk: a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.) gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk 5 év viszonylatában. Kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (nemzeti park igazgatóságok és állami erdőgazdaságok), publikus háttér-információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett, értékesíteni nem tudták.