Keresés

Keresési eredmények

• A szószerkezetek és a metaforák használata a gazdasági nyelvben – vizsgálat szaknyelvoktatási szempontból

  82-91

  Strzelecka Grażyna

  Megtekintések száma:

  160

  A tanulmány a régebbi és az újabb gazdasági szaksajtóban előforduló szószerkezetek és metaforák használatához fűz néhány gondolatot. A példák a sajtócikkek pédamondatain keresztül kontextusba ágyazottan kerülnek bemutatásra. Számos idézet segítségével vizsgálom az adott időintervallumban közkedvelt, a gazdasági szaknyelvben vissza-visszatérő kifejezéseket. A témát nyelvtudományi és nyelvoktatási szemszögből közelítem meg, mivel e specifikus szókapcsolatok ismerete mind a gazdasági szövegek feltárásához, mind a szakkifejezések megtanulásához hasznos lehet. Érintem azt a kérdést is, hogy a gazdasági  szaknyelvben mely szóalkotási jelenségek járulnak hozzá újabb szakszavak kialakulásához, és ezáltal a gazdasági nyelv további fejlődéséhez. Ez a fejlődés újabb kihívások elé állítja az idegennyelv-oktatást, mivel a gazdasági szakkifejezések növekvő mértékben áramlanak át a köznyelvbe is.

• A számviteli szolgáltatók felelőssége

  144-152

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  167

  A stagnáló gazdaság kiútkeresésének időszakában háttérbe szorul az etikus gazdasági magatartás, növekszik a csalások száma, a meg nem engedet , kreatív eszközök igénybevétele. Az egyes pályázatok mellékleteihez beadott pénzügyi tervek, egyszerűsítet éves beszámolók elemzése, ellenőrzése, a napi sajtó hírei a számviteli értékelési eljárások, az egyes adótörvények megsértését támasztják alá. A költségvetési csalás okai a kiútkeresési, megélhetési, törvényi motivációkkal kerülnek összefüggésbe, míg más okok a vállalkozás minél jobb piaci megítélésére, a hitelek kölcsönök felvétele kapcsán támasztot  követelmények teljesítésére vezethetők vissza. Az ellenőrzési rendszerek tagoltsága, a kontrollkörnyezet hiánya, a könyvvizsgálai kötelezettség eltörlése, az értékhatár felemelése, a gyakori adótörvényi változások, a feltárás valószínűsége, az ellenmondó ítéletek, a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét támogatja. A csalások elkövetésének megakadályozására szükséges lenne a társadalom által is elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek  megfogalmazása, oktatása, betartatása, a hatékony ellenőrzési rendszer működtetése. A társaságok tulajdonosainak, menezsdmentjének, az állami
  szervezeteknek, és a számviteli szolgáltatóknak az etikai szabályok megtartása mellett kellene teljes elkötelezettséggel működnie, mert csak így szerezhető meg a közhiteles beszámolók valódiságában, valamint az állam működésében vetett feltétlen bizalom. Az etika, bizalom és az adómorál, a korrupció jelenléte és mértéke egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak. Az állam intézményrendszerének kiépítése, megfelelő működtetése, a számviteli szolgáltatók felelőssége , hogy alapos, több szakterületet érintő szakmai tudásukkal, etikus magatartásukkal, ellenőrzésükkel ne adjanak lehetőséget a vállalkozások szereplőinek arra, hogy a gazdasági tevékenységük során nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeiket a könyveikben rögzítsék, vagy a korrupció eszközeit is igénybe vegyék működésükhöz. A bizalom, etika és adómorál megközelítései számos aspektusból indulhatnak ki, dolgozatom egy lehetséges részterületet, illetve annak egyes összetevőit vizsgálja.