Keresés

Keresési eredmények

• Történeti talajművelés talajra gyakorolt hatásainak vizsgálata középhegységi cseres-kocsánytalan tölgyes erdő talajában

  241-246

  Botos Ágnes

  Boda Péter

  Márta László

  Novák Tibor József

  Megtekintések száma:

  94

  Hosszú ideje háborítatlan erdővel borított területen („Síkfőkút Projekt”) előforduló alacsony hátak és sekély barázdák talajának vizsgálata során egykori antropogén hatások nyomait fedeztük fel. A hátakon jelentős mértékben erodált, vékony humuszos rétegű, erősen savanyú kémhatású, erősen kötött, tömörödött, agyagos textúrájú Luvisolt, a barázdákban vastag humuszos rétegű, enyhén savanyú kémhatású, Phaeozemet találtunk (SWITONIAK M. et. al.,
  2014.). A mindkét szelvényben jelenlévő műtermékek, és HTM talajanyag (a terület alapkőzetétől eltérő, máshonnan származó kavics), egyértelmű antropogén hatás, korábbi, 15-20 cm mélységig lenyúló szántásra, és annak következtében lezajló eróziós-akkumulációs folyamatokra utal. Az általunk kimutatott egykori művelés hatására átalakult talajrétegek a jelenleg erdővel borított terület korábbi művelésének első kézzelfogható bizonyítéka.

• A fehér akác és a mirigyes bálványfa bioökonómiai vizsgálata

  21-28

  Demeter András

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  119

  Kutatásunk során két fás-szárú özönfajunk: a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.) gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk 5 év viszonylatában. Kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (nemzeti park igazgatóságok és állami erdőgazdaságok), publikus háttér-információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett, értékesíteni nem tudták.

• Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben

  35-39

  Trenyik Petra

  Borcsa-Bodolay János

  Barczi Attila

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  140

  A Börzsönyben, kocsánytalan tölgy által uralt területen társulátani vizsgálatok során az állományok diverzitását kutat a a vizsgálat. Az erdőgazdálkodás biológiai sokfélesgre gyakorolt hatásának kimutatása 6 erdő állományában azonos paraméterekkel jellemezve történt. A Shannon- és Simpson- féle diverzitási indexek alapján került összehasolításra a biodiverzitás éretéke a különböző korcsoportokban. Összesen 88 növényfaj (15 fa, 11 cserje, 62 lágyszárú)
  került beazonosításra a kocsánytalan tölgyes állományokban. A lombkorona szintje mutat a a legnagyobb változatosságot, a legmagasabb a 19 éves állomány volt, a legalacsonyabb pedig a legidősebb, a 92 éves állomány. A cserjeszint esetében a 61 éves állomány volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a 2 éves. A talajszinten növekvő diverzitás tapasztalható a 2 és a 61 éves állományban, azonban az ennél idősebb állományok esetében a diverzitás csökkent.