Keresés

Keresési eredmények

• Kommunikációs stratégiák az angol társalgási nyelvhasználatban

  61-67

  Tóthné Herbst Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  247

  A nyelvtanulók végső célja hatékonyan és folyékonyan kommunikálni a tanult idegen nyelven, ami nem könnyű feladat elé állítja őket. Hosszú évekig tanulják a nyelvet, és megtörténhet, hogy bár minden nyelvtani szerkezettel tisztában vannak, valós szituációban még egy pohár vizet sem sikerül kérni. A kérdés, amire szeretnék választ kapni, vajon a kommunikációs stratégiák használata célirányos tanítással segítene-e a nehézségek leküzdésében? Néhány évvel ezelőtt végeztem egy kutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben használnak bizonyos stratégiákat a nyelvtanulók. Az akkori kiadványok még nem foglalkoztak külön funkciók szerint besorolt kifejezésekkel a tananyagban, akkor saját listát használtunk. Az újabb tankönyvek viszont kiemelik a hasznos kifejezéseket. A kérdés tehát, hogy ez a figyelemfelkeltés meghozza-e a változást a tanulók kommunikációjában.

• Modern kommunikációs stratégiák és üzleti kapcsolatok fejlesztése a felsőoktatásban: A Debreceni Egyetem vállalati partnereinek tapasztalatai

  24-32

  Kiss Anikó Ilona

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  60

  A B2B szektorban a kommunikációs csatornák minősége alapvetően meghatározza az együttműködések sikerét. A digitalizáció előretörésével a felsőoktatási intézmények számára is elkerülhetetlenné vált, hogy újragondolják és korszerűsítsék kapcsolattartási gyakorlataikat az üzleti partnereikkel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a jelenleg alkalmazott kommunikációs eszközöket és folyamatokat, különös tekintettel arra, hogy ezek mennyire felelnek meg a modern üzleti elvárásoknak, illetve milyen irányokba fejleszthetők a jövőben.

  A Debreceni Egyetem vállalati partnereivel készített félig strukturált interjúk révén mélyebb betekintést nyertünk abba, hogyan zajlik az intézmények közötti kommunikáció a gyakorlatban, milyen akadályok merülnek fel, és milyen fejlesztési igények fogalmazódnak meg az érintett szereplők részéről. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár a meglévő eszközök sok esetben működőképesek, egyértelműen megjelent az igény egy tudatosan felépített, innovatív és rugalmas kommunikációs rendszer kialakítására.

  Kutatásunk a jövőbe tekint: célunk, hogy olyan fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek támogatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy dinamikusabb, technológiailag támogatott, mégis emberközpontú kapcsolattartást építsenek ki partnereikkel. Ezek a modern kommunikációs modellek nemcsak az intézmények versenyképességét növelhetik, hanem a hallgatók számára is értékesebb, valós kapcsolati háló kiépítését tehetik lehetővé az üzleti szféra felé.

   

• A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében

  68-75

  Busi Beáta

  Kiscsatári Edit

  Megtekintések száma:

  187

  A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

• Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák

  68-72

  Lengyel Attila

  Megtekintések száma:

  212

  Egy ország vonzó turisztikai desztinációként való márkázása hosszú távú és meglehetősen komplex feladat. Számos brand értékelő rendszer létezik és egymástól akár jelentősen is eltérő metodológiát használnak arra, hogy indexálják az ország márkákat. A Bloomberg márkaindexáló rendszer 2014 európai rangsorában Magyarország a 20., míg a Future Brand értékelő rendszerben a 23. helyet foglalja el. Ezek a helyezések relatíve gyenge márkateljesítményre utalnak és egy olyan integrált imázs építést tesznek szükségessé, mely független a változó politikai erőstruktúráktól. A sikeres márkázás egyik kulcsfontosságú eleme a különböző szinteken megvalósuló marketing erőfeszítések szinkronizálása. Az aszinkron kommunikáció és stratégiák imázs érzékelési zavarokhoz, következésképpen a márka gyengüléséhez vezetnek. Jelen tanulmány néhány olyan aszinkron problémát vizsgál, melyek Magyarország mint egészségturisztikai desztináció márkázásában tetten érhető.