dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 16 szám 3-4 (2025)
Folyóiratcikk

A diabétesz előfordulási gyakorisága és a gazdasági fejlettség közötti kapcsolat vizsgálata

Megjelent:
2025-12-31
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15786
Szerzők
András Kaibás,
Klára Bíró,
Boruzs Klára
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
diabétesz GDP gazdasági fejlődés diabétesz prevalencia egy főre jutó bruttó hazai termék
Licenc

Copyright (c) 2025 Kaibás András, Bíró Klára, Klára Boruzs

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
András, K., Klára, B., & Boruzs, K. (2025). A diabétesz előfordulási gyakorisága és a gazdasági fejlettség közötti kapcsolat vizsgálata. Economica, 16(3-4), 155-169. https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/3-4/15786
Absztrakt

A cukorbetegség világszerte egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent, előfordulásának növekedése pedig gyakran együtt jár a gyors gazdasági fejlődéssel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk a gazdasági jólét és a diabétesz közötti kapcsolatot, valamint megvizsgáljuk, igazolható-e a Kuznets-hipotézis, miszerint a gazdasági növekedés egyes egészségügyi problémákra is gyógyírt jelenthet – jelen esetben a cukorbetegségre. Elemzésünk a European Health for All (HFA-DB) adatbázisán alapult, ahol az aggregált adatok feldolgozása után másodfokú görbéket illesztettünk és determinációs együtthatókat számoltunk. A vizsgált országokban a vizsgálati időszak alatt mindenhol nőtt a cukorbetegség előfordulása, párhuzamosan az egy főre jutó GDP növekedésével. Ez a tendencia a Világbank által magas, felső-közép és alsó-közép jövedelmi kategóriákba sorolt országokban egyaránt érvényesült. A determinációs együtthatók R²=0,95 és 0,81 között mozogtak, ami erős korrelációt jelez a gazdasági teljesítmény és a diabétesz prevalenciája között. Hat ország – Portugália, Csehország, Türkmenisztán, Görögország, Kazahsztán és Izland – esetében az átlagtól való szignifikáns eltérést figyeltünk meg. Portugáliában és Csehországban a cukorbetegség előfordulása lényegesen magasabb volt, míg a másik négy országban alacsonyabb volt a gazdasági fejlettséghez képest. Különös figyelmet érdemelnek azok az országok, ahol a diabétesz aránya csökkenő tendenciát mutatott – ezek példaként szolgálhatnak más államok számára a gazdasági teher mérséklésében. Jövőben érdemes kutatásokat végezni annak feltárására, hogy a magas GDP ellenére milyen társadalmi, környezeti vagy egészségpolitikai tényezők járulnak hozzá ehhez a kedvező alakuláshoz. Lényeges cél, hogy a gazdasági gyarapodás ne járjon együtt a cukorbetegség terjedésével, hiszen ez a betegség jelentős anyagi és egészségügyi terhet ró nemcsak az államra, hanem az egyénekre is – a betegek egészségügyi kiadásai átlagosan kétszer-háromszor magasabbak, mint azoké, akik nem érintettek..

Hivatkozások
  1. Alola, A.A., Bekun, F.V. (2021). Obesity Kuznets curve and the reality of eco-income ellipsoids (EIE). Eur J Health Econ, 22(7), 1095–1101.
  2. American Diabetes Association (2018). Economic Costs of Diabetes in the U.S. in 2017. Diabetes Care, 41,917–928.
  3. Antonakakis, N., Collins, A. (2018). A suicidal kuznets curve. Corpus. https://pure.port.ac.uk/ws/files/8696038/ANTONAKAKIS_2018_cright_EL_A_Suicidal_Kuznets_Curve.pdf
  4. Dinda, S. (2004). Environmental Kuznets Curve Hypothesis: A Survey. Ecol Econ, 49, 431–455.
  5. European Health for All database. (2023). https://gateway.euro.who.int/en/datasets/european-health-for-all-database/
  6. Ezekiel, H. (1955). Kuznets and National Income. Indian Economic Review, 2(4).
  7. Go, Y.H., Lau, L.S., Ng, C.F. et al. (2021). Obesity Kuznets curve hypothesis and global warming: a robust estimation under cross-section dependence. Environ Sci Pollut Res Int, 28(45),63968–63976.
  8. International Diabetes Federation (2021). IDF Diabetes Atlas (10th Ed.). https://diabetesatlas.org/atlas/tenth-edition/
  9. Lovic, D., Piperidou, A., Zografou, I., et al. (2020): The Growing Epidemic of Diabetes Mellitus. Review Curr Vasc Pharmacol,18(2):104-109.
  10. University of Groningen. (2023). PWT 10.01. Penn World Table. https://www.rug.nl/ggdc/productivity/pwt/?lang=en (accessed on 12 April 2023).
  11. Windarti, N., Hlaing, S.W., Kakinaka, M. (2019). Obesity Kuznets curve: international evidence. Public Health, 169, 26–35.
  12. World Bank. (2021). Country and lending groups. https://datahelpdesk.worldbank.org/knowledgebase/articles/906519-world-bank-country-and-lending-groups
  13. World Health Organization (2016). Global report on diabetes in 2016. Geneva. https://www.who.int/publications/i/item/9789241565257