Keresés

Keresési eredmények

• A közigazgatás verbális modellje és a modell következményei

  103-119

  Szilágyi Enikő

  Megtekintések száma:

  85

  Az írás azt szemlélteti, hogy miképp lehetséges és érdemes a közigazgatást közgazdasági elemzésekben definiálni és modellezni. A felvázolt rendszer nyilvánvalóan nem képes a köziigazgatás cselekvési terében tajló összes jelenséget megmagyarázni; elsődleges funkciója az, hogy "előkészítse" a vizsgálati tárgyat (a közigazgatást) további elemzések (elsősorban a mérés) számára. A cikk végkövetkeztetése, hogy bizonyos nézőpontból a közigazgatás nem speciális vizsgálati tárgy, és rengeteg felhalmozott tudás és közgazdasági, mérési eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy jobban megértsük a működését - ugyanakkor az ismeretek inkább elaprózva, szétszórva találhatók meg az irodalomban.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: H44, H70, H83, K10

• „Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra

  5-17

  Bekker Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  127

  2010. december 3-án, 86 éves korában elhunyt Bródy András, a második világháború utáni magyar közgazdász-generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője, talán legszínesebb egyénisége. Magas szintű elméleti kulturáltság, a korszerű elemzési eszközökben való jártasság jellemezte. Az inputoutput modellezés nemzetközileg elismert kutatója, aki Leontief munkatársaként is dolgozott. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett. Sziporkázó érvelése, várt és váratlan megnyilvánulásai szakmánk legendáriumának és anekdotakincsének értékes, sokat idézett és idézendő részeivé váltak. Szerencsénkre, Bródy András 1995 és 2005 között részt vett tanszékünk, a Corvinus Egyetem Elmélettörténet tanszékének oktató- és kutatómunkájában, tanárokat és diákokat egyaránt inspirálva jelenlétével. Annak tudatában, hogy szellemét elsősorban írásainak olvasása, a vele folytatott beszélgetések felidézése révén lehet rekonstruálni, összeállításunk három egymást kiegészítő mozzanatot tartalmaz. Rövid válogatást közlünk olyan cikkekből, melyeket kimondottan tanszékünk oktatási céljaira írt, felidézve tudósi érdeklődésének legfontosabb elemeit; részletek olvashatók abból az interjúból, melyet díszdoktorrá avatása alkalmából készítettünk a közgazdasági egyetemen; végül főbb műveinek bibliográfiáját adjuk közre.

  JEL: A11, B23, B24, B32

• A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban

  Gályász Anett

  Megtekintések száma:

  188

  A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1

• Institutional diversity and economic performance

  Malle Silvana

  Megtekintések száma:

  85

  Definition and role of institutions. Institutions are diverse: examples from OECD countries. Does institutional diversity matter for comparative economic performance? The problem of measurement. Do institutions tend to converge or diversify further? What are the driving forces? What did we learn from institution building in transition economies? Need for a better understanding of interactions between institutions and policies. The OECD work and
  experience. Conclusion: the need for a vision.

• Tudásexport a felsőoktatásban: egy hierarchikus megközelítés

  35-48

  Berács József

  Megtekintések száma:

  137

  A tudásipar növekedésével párhuzamosan egyre nő a felsőoktatás szerepe a gazdasági növekedésben. Egyes becslések szerint a diákmobilitásból származó exportbevétel világméretekben meghaladja a 40 milliárd dollárt. A tanulmányban e jelenségcsoport két oldalát vizsgáljuk. Először leszögezzük, hogy a felsőoktatás mint iparág sokkal összetettebb annál, minthogy csak a diákmobilitásról szóljon. Ez annak ellenére igaz, hogy az exporttevékenységnek ez a legvonzóbb és a leglátványosabb területe. Az egyetemek azonban rendelkeznek kutatási eredményekkel és más szolgáltatásokkal mint exporttevékenységekkel, amelyeket piaci alapon értékesítenek. Másodszor, az egyéni tanárok mint egyetemi munkavállalók vagy szabadúszó tudásmunkások, továbbá a tanszékek, karok, egyetemek, országok, régiók stb. egyaránt szolgálhatnak a tevékenységek statisztikai számbavételi egységeiként. Az egyetemek által ellátott összes tevékenység mérhető különböző hierarchikus szinteken.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, M31