Kutatás közben

Nem-keynesi hatások érvényre jutása a keresleti oldalon

Megjelent:
2006-11-20
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Benczes, I. (2006). Nem-keynesi hatások érvényre jutása a keresleti oldalon. Competitio, 5(3), 83-103. https://doi.org/10.21845/comp/2006/3/5
Absztrakt

Az ún. nem-keynesi hatások vizsgálata mára a makro-gazdaságpolitikai kutatások egyik kitüntetett területe lett. Népszerűvé válása érthető, hiszen a vizsgálódás középpontjában az a kérdés áll, hogy miként
magyarázható a fiskális konszolidáció már rövid távon is növekedést gerjesztő hatása. Arra keresik a szerzők a választ, hogy melyek azok az általános jellemzők, amelyek biztosítják a fiskális multiplikátor előjelváltását. A dolgozat a nem-keynesi hatások egyik lehetséges magyarázatát, a kereslet-oldali megközelítést teszi elemzés tárgyává azzal a céllal, hogy bemutassa: a fogyasztási csatornán keresztül érvényre jutó rövid távú expanziós hatások csak akkor várhatók, ha a fiskális kiigazítást olyan környezetben hajtja végre a kormány, ahol nem, vagy csak kevéssé érvényesül a likviditási korlát, valamint ahol a pénzügyi közvetítő rendszer fejlett, illetve dinamikusan mélyül.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, E65.

Hivatkozások
  1. Afonso, Antonio (2001): Non-Keynesian effects of fiscal policy in EU-15, május, kézirat.
  2. Alesina, Alberto és Silvia Ardagna (1998): Tales of fiscal adjustments. Why they can be expansionary? Economic Policy, 13:27, október, pp. 489-545.
  3. Alesina, Alberto, Roberto Perotti és Jose Tavares (1998): The political economy of fiscal adjustments. Brookings Papers on Economic Activity, 1. szám, tavasz, pp. 197-266.
  4. Alesina, Alberto, Silvia Ardagna, Roberto Perotti és Fabio Schiantarelli (2002): Fiscal policy, profits, and investment. American Economic Review, 92:3,június, pp. 571-589.
  5. Benczes István (2006): The institutional conditions of expansionary fiscal consolidations. PhD dolgozat, Central European University.
  6. Benczes István (2004): The political-institutional conditions of successful fiscal consolidations. Finance and Development, 4. szám, pp. 48-57.
  7. Bertola, Giuseppe és Allen Drazen (1993): Trigger points and budget cuts: explaining the effects of fiscal austerity. American Economic Review, 83:1, március, pp. 11-26.
  8. Bhattacharya, R. (1999): Private sector consumption behaviour and non-Keynesian effects of fiscal policy. IMF Working Paper, 99/112. szám, június.
  9. Blanchard, Olivier (1990): Comments on Giavazzi and Pagano. Megjelent: Blanchard, O. és Fischer, S (szerk.): NBER Macroeconomics Annual, MIT Press, Cambridge, MA.
  10. Campbell, John Y. és Mankiw, Gregory (1990): Consumption, income, and interest rates: reinterpreting the time series evidence. Megjelent: Blanchard, O. és Fischer, S (szerk.): NBER Macroeconomics Annual,
  11. MIT Press, Cambridge, MA.
  12. CEMI (2006): Makro egyensúly és gazdasági növekedés, Budapest.
  13. Drazen, Allen (2000): Political economy in macroeconomics. Princeton University Press, Princeton, N.J.
  14. ECB (2005): Banking structures in the new EU member states, január.
  15. European Commission (2005): European Economy, Statistical Annex, november, Brussels.
  16. Eurostat (2005): Europe in figures. Eurostat yearbook 2005, European Commission.
  17. Fischer, Irving (1930): The theory of interest. MacMillan Press, New York.
  18. Friedman, Milton (1957): A theory of the consumption function. Princeton University Press.
  19. Giavazzi, Francesco és Marco Pagano (1990): Can severe fiscal contractions be expansionary? Tales of two small European countries. Megjelent: Blanchard, O. and Fischer, S (szerk.): NBER Macroeconomics
  20. Annual, MIT Press, Cambridge, MA.
  21. Giavazzi, Francesco, Tullio Jappelli and Marco Pagano (2000): Searching for non-linear effects of fiscal policy: evidence from industrial and developing countries. European Economic Review, 44:7, June, pp. 125 9-1289.
  22. Giavazzi, Franceso és Marco Pagano (1995): Non-Keynesian effects of fiscal policy changes: international evidence and the Swedish experience. NBER Working Paper 5332. szám
  23. Giudice, Gabriele, Alessandro Turrini és Jan in’t Weld (2003): Can fiscal consolidations be expansionary in the EU? Ex-post evidence and ex-ante analysis. European Economy, European Commission,
  24. szám, december.
  25. Hall, Robert (1978): Stochastic implications of life-cycle permanent income hypothesis. Journal of Political Economy, 86:6, december, pp. 971-87
  26. Hausmann, Ricardo (2004): Good credit ratios, bad credit ratings: the role of debt structure. megjelent: Kopits György (szerk): Rules-based fiscal policy in emerging markets. Palgrave.
  27. Hemming, Richard, Michael Kell és Selma Mahfouz (2002): The effectiveness of fiscal policy in stimulating economic activity – a review of the literature. IMF Working Paper 02/208. szám, december.
  28. Hjelm, Göran (2004): When are fiscal contractions successful? Lessons for countries within and outside the EMU. National Institute of Economic Research Working Paper 92. szám, május, Stockholm.
  29. IMF (2005): Hungary: Financial system stability assessment update Country Report 05/212. szám, május 18.
  30. Jappelli, Tullio (1990): Who is credit constrained in the U.S. economy? Quarterly Journal of Economics, 105:1, február, pp. 219-234.
  31. Jappelli, Tullio és Marco Pagano (1989): Consumption and capital market imperfections: an international comparison. American Economic Review, 79:5, december, pp. 1088-1105.
  32. Jappelli, Tullio és Marco Pagano (1994): Saving, growth, and liquidity constraints. Quartely Journal of Economics, 109:1, február, pp. 83-109.
  33. Kopits György (2001): Fiscal Rules: useful policy framework or unnecessary ornament. International Monetray Fund, Working Paper 145. szám, szeptember.
  34. Levine, Ross (1997): Financial development and economic growth: views and agenda. Journal of Economic Literature, 35:2, június, pp. 688-726.
  35. Mankiw, N. Gregory (2000): The savers-spenders theory of fiscal policy. American Economic Review Papers and Proceedings, 90:2, május, pp. 120-125 .
  36. McDermott, C. és R. Wescott (1996): An empirical analysis of fiscal adjustments. IMF Staff Papers, 43:4, pp. 725 -753.
  37. Mérő Katalin (2003): A gazdasági növekedés és a pénzügyi közvetítés mélysége. Közgazdasági Szemle, 50:7-8, július-augusztus, pp. 590-607.
  38. Merrill Lynch (2005): CEE banks in 2010. The road ahead: modelling EU convergence for CE Banks. Global Fundamental Equity Research Department, szeptember 9.
  39. Modigliani, Francesco és RichardE. Brumberg (1954): Utility analysis and the consumption function. Megjelent: Kurihara, K. K. (szerk.): Post-Keynesian economics, Rutgers University Press, pp. 388-426.
  40. Muellbauer, John (1994): The assessment: consumer expenditure. Oxford Review of Economic Policy, 10:2, pp. 1-41.
  41. Perotti, Roberto (1999): Fiscal policy in good times and bad. Quarterly Journal of Economics, 114-4, november, pp. 1399-1436.
  42. Pozzi, Lorenzo (2001): Government debt, imperfect information and fiscal policy effects on private consumption. Evidence for 2 high debt countries. Universiteit Gent, manuscript.
  43. Rato de, Rodrigo (2004): Benefits of fiscal consolidation. Beszéd, elhangzott a barcelonai akadémián, Spanyolország, november 25 , 2004.
  44. Shea, John (1995): Union contracts and the life-cycle/permanent-income hypothesis. American Economic Review, 85:1, március, pp. 186-200.