Search

Search Results

• The timing of the EMU accession

  45-62

  Laszlo Jankovics

  Views:

  262

  Following the Eu-accession the next major challenge is the preparation for and finally the introduction of the single currency for the Central Eastern European countries. In this paper, I analyze the legal, economic and political factors regarding the preparedness of the whole region, with special emphasis on Hungary. After taking the pros and cons of the official "as soon as possible" strategy into consideration, we can conclude that there is no convincing case for further postponing eurozone entry. Additionally, putting off the date indefinitely or ambiguously could result in growing economic uncertainty and dangerous financial instability. In the case of Hungary, it is very likely that the country would suffer serious loss of reputation and credibility were it to put off the target date a second time, i.e. beyond 2010. Lack of strong political commitment could unfortunately easily lead to a postponement of the adaption of the single currency. The potential implication might well be debated, but no doubt would be serious in terms of reputation and economic development.

  Journal of Economic Literature (JEL) classification: E42, E58, F33 

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Peter Mihalyi

  Views:

  136

  The regime change in 1989/1990 has not produced the expected result: Hungary has not been able to catch-up with the Western market economies. Can Hungary grow 2-3 times faster then its competitors during the next 20 years, as the present Hungarian government declared in its economic plans? Can Hungary improve its relative position and catch-up with the per capita GDP level of the EU-27 average by 2030? The conclusion of the paper is that this is very unlikely to happen. But there is ample room for accelerating productivity growth, and in this regard, every percentage difference counts enormously in the long-term. Three factors of production are analyzed: the natural-physical-geographical endowments of Hungary (N), Labour (L) and the capital stock (C). The following new findings are discussed. First, contrary to the widely held view, the amount of labour currently used by the Hungarian economy is not low in international comparison. The education of the workforce is also adequate. The problem is its allocation: too many workers are employed in low productivity, small firms. The only way forward is to promote the concentration of enterprises, to support the increase in the number of medium-sized and large firms. Second, the rate of domestic savings needs to be increased considerably, to allow for a low-cost financing of investments. In turn, this requires a substantial reform in three areas: healthcare, pensions and higher education. As long as the welfare state exists in its present form and these three spending items are largely financed by the state, one cannot reasonably expect households to save and accumulate families" long-term reserves in financial assets. But before these changes happen the political alite must accept that the obstacles to productivity growth have to be removed from the legal and political stuctures.

  JEL classification: E66, O47, O50, O52

• Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése

  115-130

  Zoltan Adam

  Views:

  173

  A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
  A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra utalnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.
  
  JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11