dEjournals Home Page
Competitio
Online ready Current Most Read Archives Search
Register Login

Competitio

Vol. 11 No. 2 (2012)
Papers

Unworthy poverty as social relations

Published:
2012-12-17
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2012/2/3
Authors
Wolfgang Aschauer,
Eva Malovics
View
PDF (Hungarian)
Keywords
poverty underclass public discourse romanies discrimination
How To Cite
Selected Style: APA
Aschauer, W., & Malovics, E. (2012). Unworthy poverty as social relations. Competitio, 11(2), 43-60. https://doi.org/10.21845/comp/2012/2/3
Abstract

The paper deals with recent discourses on poverty, exemplified by the case of Hungarian Romany community. For this purpose we first deduce from the theoretical framework of the underclass three way of viewing extreme poverty: the political-economic type that traces poverty back to developments of the whole society; the culturalistic type in which poverty is the result of certain behavioural deficiencies (the “culture”) of the poor; and the interdependency type that regards poverty as induced by factors in the society as a whole and perpetuated by poverty specific cultural elements of the poor themselves.
In the second part of the study we discuss three fields of discourse with respect to the question of which of the mentioned types can be found there. In the field of social sciences it is preeminently the interdependency type which occurs, probably because of its capability to link many, even heterogeneous, observations. In public discourse – analyzed by considering an internet debate and two so-called scandals – the culturalistic type dominates: Romanies are poor, because they have Romany cultural (behavioural) deficiencies. The Romanies themselves mainly use elements of the political-economic type, explaining poverty in terms of general impoverishment, regional neglect, and group discrimination.

Journal of Economic Literature (JEL) classification: I32, J15, J16, O15

References
  1. Bremer, P. – Gestring, N. (1997): Urban Underclass – neue Formen der Ausgrenzung in deutschen Städten. Prokla, 27:55–76.
  2. Dupcsik Csaba (2009): A magyarországi cigányság története. Osiris, Budapest.
  3. Emigh, R. J. – Fodor Éva – Szelényi Iván (2001): The Racialization and Feminization of Poverty. In: Emigh, R. J. – Szelényi Iván (szerk.): Poverty, ethnicity, and gender in Eastern Europe during the market
  4. transition., Praeger, Westport:1–32.
  5. Gans, H. J. (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? – avagy a legalsó osztály szerepe Amerikában. Esély, 3:3–17.
  6. Gans, H. J. (1993): From „Underclass” to „Undercaste”. Some Observations about the Future of the Postindustrial Economy and its Major Victims. International Journal of Urban and Regional Research, 17:327–335.
  7. Goetze, D. (1992): „Culture of Poverty” – eine Spurensuche. In: Leibfried, S. – Voges, W. (szerk.): Armut im modernen Wohlfahrtsstaat. Westdeutscher Verlag, Opladen:88–103.
  8. HVG (2009a): Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? http://hvg.hu/velemeny/20091014_roma_cigany_integracio. Október 14.
  9. HVG (2009b): Edelényi botrány. HVG 37:10.
  10. Katz, M. B. (1993): Conclusion: Reframing the „Underclass” Debate. In: Katz, M. B. (szerk.): The „Underclass” debate. Views from history. Princeton University Press, Princeton, NJ:440–477.
  11. Katz, M. B. (szerk.) (1993): The „Underclass” debate. Views from history. Princeton University Press, Princeton
  12. Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság 1971–2003. A magyarországi cigány népesség helyzete. Gondolat, Budapest.
  13. Kronauer, M. (1997): „Soziale Ausgrenzung” und „Underclass”: Über neue Formen der gesellschaftlichen Spaltung. Leviathan, 25:28–49.
  14. Kuhm, K. (2000): Exklusion und räumliche Differenzierung. Zeitschrift für Soziologie, 29:60–77.
  15. Ladányi János (2001): The Hungarian neoliberal state, ethnic classification, and the creation of a Roma underclass. In: Emigh, R. J. – Szelényi Iván (szerk.): Poverty, ethnicity, and gender in Eastern Europe during the market transition. Praeger, Westport: 67–82.
  16. Ladányi János – Szelényi Iván (1997): Ki a cigány. Kritika, 12:3–6.
  17. Ladányi János – Szelényi Iván (1998): Az etnikai besorolás objektivitásáról. Kritika, 3:33–35.
  18. Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Napvilág, Budapest.
  19. Ladányi János – Szelényi Iván (2010): A társadalom etnoszociális rétegződése összehasonlító elméletének vázlata. Kritika, 7–8:2–7.
  20. Lewis, O. (1959): Five families: Mexican case studies in the culture of poverty. Basic Books, New York
  21. Méhes János (2009): Az edelényi lény (olvasói levél). Népszabadság, október 17.:11.
  22. Méltóságot Mindenkinek Mozgalom: „A média arrogancia újabb határokat sért”. http://hvg.hu/velemeny/20091106_roma_integracio_vita.
  23. Myrdal, G. (1962): Challenge to affluence. Pantheon, New York
  24. Naroska, H. J. (1988): Urban Underclass und „neue” soziale Randgruppen im städtischen Raum. In:Friedrichs, J. (szerk.): Soziologische Stadtforschung. Westdeutscher Verlag, Opladen: 251–271.
  25. Németh György (2009): A cigányok, a rózsadombiak és a Mózesfajták. http://hvg.hu/velemeny/20091029_ciganyvita_felzarkozas_integracio_akadaly. Hvg.hu, október 29.
  26. Pelle János (2009): Miért cigányozott a miskolci rendőrkapitány. http://hvg.hu/print/20090202_miskolc_rendorseg.aspx. Hvg.hu, február 2Romano Rácz Sándor (2009): Cigánysor, cigány sors. http://hvg.hu/velemeny/20091014_roma_cigany_integracio. Hvg.hu, október 14.
  27. Stadler János (2009a): Együtt élni, de hogyan. http://hvg.hu/velemeny/20091014_roma_cigany_integracio. Hvg.hu, október 14.
  28. Stadler János (2009b): Cigányintegráció-vita: ami hátravan. http://hvg.hu/velemeny/20091109_cigany_roma_integracio. Hvg.hu, november 9.
  29. Telles, E. E. (2004): Race in another America. The significance of skin color in Brazil. Princeton University Press, Princeton, NJ
  30. Wilson, W. J. (1992): Ghettoisierte Armut und Rasse. Zur öffentlichen Meinungsbildung in den USA. In: Leibfried, S. – Voges, W. (szerk.): Armut im modernen Wohlfahrtsstaat. Westdeutscher Verlag, Opladen:221–236.