Papers

Empirical analysis of the relationship between the attitudes of domestic researchers and their economic results

Published:
2012-06-18
Author
View
Keywords
How To Cite
Selected Style: APA
Szigethy, L. (2012). Empirical analysis of the relationship between the attitudes of domestic researchers and their economic results. Competitio, 11(1), 20-38. https://doi.org/10.21845/comp/2012/1/2
Abstract

The study analyses the attitudes towards intellectual property management and innovation attitudes of researchers in Hungarian public research organizations and the different types of economic results they achieve in an empirical way by pointing out the close relationships among them. During the analysis, a form of researcher typology will be developed based on clusters which were formed by the attitudes of researchers. The principal components
were created from the attitude variables and served as dimensions. The research is primarily aimed at testing two hypotheses. On the one hand, these researcher clusters have significantly different economic characteristics and on the other hand, the cluster which has the most favourable attitudes in terms of the economic exploitation of research results has the greatest economic performance. In the course of the research the results basically confirmed both hypotheses.

Journal of Economic Literature (JEL) classifications: O32, O34, D01

References
  1. Buenstorf, G. (2009): Is commercialization good or bad for science? Individual-level evidence from the Max Planck Society. Research Policy, Vol. 38:281–292.
  2. Buzás Norbert (2004): A vállalkozói szellem szerepe a spin-off cégek alapításában. Megjelent: Czagány László – Garai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac. JATEPress, Szeged:257–266.
  3. Csíkszentmihályi Mihály (2009): Az öröm művészete. Nyitott könyvműhely, Budapest.
  4. Drucker, P. F. (1993): Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban. Park Könyvkiadó, Budapest.
  5. Elster, J. (1983): Sour Grapes. Cambridge University Press, Cambridge.
  6. Fabrizio, K. R. – Di Minin, A. (2008): Commercializing the laboratory: Faculty patenting and the open science environment. Research Policy, Vol. 37:914–931.
  7. Gál Zoltán (2005): Az egyetemek szerepe a regionális innovációs hálózatokban. Megjelent: Buzás Norbert (szerk.): Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. JATEPress, Szeged:269–292.
  8. Hámori Balázs – Szabó Katalin (2010): A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Közgazdasági Szemle, október:876–897.
  9. Hirshleifer, J. – Riley, J. G. (1992): The Analytics of Uncertainty and Information. Cambridge University Press, Cambridge.
  10. Kahneman, D. – Tversky, A. (1979): Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica, Vol. 47:263–291.
  11. Kocsis Éva – Szabó Katalin (1996): Technológiai korszakhatáron, rugalmas technológiák – regionális hálózatok. OMFB, Budapest.
  12. Kopp Mária – Rózsa Sándor – Skrabski Árpád (2008): A Hungarostudy 2002 és a Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat kérdőívei. Megjelent: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó, Budapest:34–46.
  13. KSH (2010): Kutatás és fejlesztés, 2009. Központi Statisztikai Hivatal. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/tudkut/tudkut09.pdf. Letöltve: 2010. október 22.
  14. Lengyel Balázs – Leydesdorff, L. (2008): A magyar gazdaság tudásalapú szerveződésének mérése. Közgazdasági Szemle, június:522–547.
  15. Lengyel Imre (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, december:962–987.
  16. Makra Zsolt – Kosztopulosz Andreász (2004): Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások fejlesztésében Magyarországon. Közgazdasági Szemle, július–augusztus:717–739.
  17. Matolcsy György (1998): Innováció és kis- és középvállalati fejlesztési stratégia. Megjelent: Tanulmányok a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájáról. OMFB, Budapest:13–50.
  18. OECD – NKTH (2009): OECD innovációpolitikai országtanulmányok: Magyarország. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Budapest.
  19. Papanek Gábor – Borsi Balázs – Tompa Tamás (2007): A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezőkről. Külgazdaság, 3–4:10–38.
  20. Porter, M. E. – Stern, S. (1999): The New Challenge to America’s Prosperity: Findings from the Innovation Index. Council on Competitiveness Publications Office, Washington.
  21. Porter, M. E. – Stern, S. (2001): National Innovative Capacity. Megjelent: The Global Competitiveness Report 2001-2002. World Economic Forum, Genf:102–119.
  22. Putnam, R. D. (1995): Bowling Alone: America’s Declining Social Capital. Journal of Democracy, január:65–78.
  23. Scitovsky Tibor (1990): Az örömtelen gazdaság. Gazdaságlélektani alapvetések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  24. Smith, E. R. – Mackie, D. M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
  25. Stahlberg, D. – Frey, D. (1999): Attitűdök I. Struktúra, mérés és funkciók. Megjelent: Hewstone, M. – Stroebe, W. – Codol, J. P. – Stephenson, G. M. (szerk.): Szociálpszichológia: európai szemszögből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest:163–187.
  26. Szabó Katalin – Hámori Balázs (2006): Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  27. Ullmann-Margalit, E. (1977): The Emergence of Norms. Clarendon Press, Oxford.
  28. Varga Attila (2004): Az egyetemi kutatások regionális gazdasági hatásai a nemzetközi szakirodalom tükrében. Közgazdasági Szemle, március:259–275.
  29. World Economic Forum (2009): The Global Competitiveness Report 2009-2010. World Economic Forum, Genf.