Keresés

Keresési eredmények

• A szuverén vagyonalapok szerepe a nemzetközi pénzügyi rendszerben

  111-125

  Kovács Enikő Ágnes

  Megtekintések száma:

  177

  A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. Folyamatosan növekvő eszközállományukkal megvan rá a lehetőségük, hogy jelentős hatást gyakoroljanak mind az egész pénzügyi szolgáltató ágazatra, mind a nemzetközi tőkeáramlásra. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani a vagyonalapoknak a hitelválságban betöltött szerepéről, a gazdasági és pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásukról, majd felmerül az átláthatóság, azaz a transzparencia hiánya, mely probléma abból ered, hogy az alapok működésükkel, befektetéseikkel kapcsolatban meglehetősen kevés információt szolgáltatnak, végül pedig a szuverén vagyonalapokkal kapcsolatos nemzetközi szintű kezdeményezésekről lesz szó.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, F21, F30, G15

• Növekvő állami szerepvállalás a világgazdaságban: szuverén vagyonalapok

  149-166

  Kovács Enikő Ágnes

  Megtekintések száma:

  250

  A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani ezekről a nemzetközi gazdasági rendszerben egyre jelentősebbé váló szereplőkről. Áttekinti kialakulásukat, céljaikat és a térnyerésükben szerepet játszó főbb tényezőket, végül pedig bemutatja befektetési tevékenységüket.

  JEL kód: E58, F21, F30, G15

• A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón

  10-25

  Kárpáti Tibor

  Megtekintések száma:

  127

  Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik.