Keresés

Keresési eredmények

• A közép-kelet-európai országok agrár-külkereskedelmi integrációja az Európai Unióba: mit mondanak nekünk a nemzetközi kereskedelemelmélet előrejelzései és az empirikus vizsgálatok?

  62-77

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  277

  A cikk röviden áttekinti a közép-kelet-európai országok az Európai Unióba irányuló agrár-külkereskedelmi integrációjáról szóló empirikus irodalom legfontosabb eredményeit. A várakozásokkal szemben a régió országai nem lettek jelentős agrárexportőrök. Az agrárkereskedelem specializációjában, az ágazaton belüli kereskedelem szerkezete, az ár és minőségi árversenyképesség jelentős szóródást mutat az egyes országok és termékcsoportok között. A különbségek jórészt visszavezethetők a relatív tényezőellátottságban megfigyelhető eltérésekre, illetve az egyes országok különböző kiindulóhelyzetére. Az új elméleti és
  módszertani eredmények alkalmazása az agrár-külkereskedelem elemzésében sokat segíthet az új tagállamok külkereskedelmi integrációjának jobb megértésében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• Az áfa-rezidensek helye a magyar külkereskedelmi termékforgalomban

  43-59

  Baghy Eleonóra

  Megtekintések száma:

  265

  A külföldi vállalatok egyre nagyobb volumenű külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak le a gazdasági tevékenységet nem folytató, magyar adószámmal rendelkező áfa-rezidenseiken keresztül. Ezek a speciális célra létrehozott vállalkozások a gazdaság több területén vannak jelen – ilyen például a raktározás, vagy a reexport –, legjelentősebb működési területük azonban a különféle bérmunka ügyletek lebonyolításában való részvétel. Különleges jogi helyzetükből fakadóan az áfa-rezidensek tevékenységének megfigyelése a külkereskedelmi statisztikában, valamint a GDP-számításoknál eltérő, ami a különböző területek adatai között lényeges eltérést okoz. Az áru-, a tulajdonjog-, illetve a pénzmozgás napjakban tapasztalható különválása szintén nehezíti a gazdasági folyamatok nyomon követését. Emiatt a gazdaságstatisztika egyik legfontosabb módszertani feladata lett az áfa-regisztrációk tevékenységének mérése, és az adatkonzisztencia megteremtése mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Az egyre bonyolultabbá váló ügyleteket a cikk utolsó részében három esttanulmányon keresztül mutatjuk be.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10, F23

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  242

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18