Keresés

Keresési eredmények

• Az eurózónához való csatlakozás időzítése

  45-62

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  196

  A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

• A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig

  5-26

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  111

  A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52 

• Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése

  115-130

  Ádám Zoltán

  Megtekintések száma:

  140

  A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
  A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra utalnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.
  
  JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11