Keresés

Keresési eredmények

• Az intézményi rendszer szerepe a globalizáció hatására átalakuló kultúrafinanszírozásban

  131-148

  Tóth Ákos

  Megtekintések száma:

  99

  A tanulmány a kulturális szféra területén az intézményi renszer és a közvetlen állami szerepvállalás közötti kapcsolat - globalizáció hatására bekövetkező - változásait vizsgálja. Az Egyesült Államok és Oroszország kulturális szférájának finanszírozása különböző szintről, teljesen eltérő úton indult el, és a kultúrafinanszírozási modellek tekintetében két ellentéted technikát valósított meg. A tanulmányban a szerző által megfogalmazott hipotézis feltételezi, hogy a fejletlen intézményi rendszerrel rendelkező országokban nagyobb valószínűséggel alakul ki/vagy marad továbbra is irányadó a kulturális szféra közvetlen állami finanszírozása. A szerző a vizsgálat eredményeit egy harmadik ország, Hollandia tekintetében is ellenőrzi, ahol a két ellentétes modell bizonyos jellemzői együttesen vannak jelen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: P14, P39, Z10, Z11

• Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése

  50-67

  Tóth Ákos

  Megtekintések száma:

  180

  Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
  azt vizsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
  kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

• A közösségiesedés folyamata az uniós tagállamok kulturális szférájában

  127-144

  Tóth Ákos

  Megtekintések száma:

  104

  Az uniós intézményi rendszer a tagállamok koerszív erejét csökkentve egyre több területen segíti a kulturális szféra liberalizációját. A szerző tanulmányában az Európai Unió tagállamainak kulturális szféráit
  elemezve arra keresi a választ, hogy az intézményi rendszer hatására az egymástól eltérő finanszírozási modelleket alkalmazó tagállamok kulturális szférái között tapasztalható-e a közösségiesedés irányába
  mutató folyamat, annak ellenére, hogy az Európai Uniónak nincs egységes európai kultúrára vonatkozó közösségi vívmánya.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11