Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
    5-29
    Megtekintések száma:
    335

    Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15

  • Corporate Governance from a Post-Communist Perspective
    69-82
    Megtekintések száma:
    91

    In the aftermath of Enron and WorldCom scandals of 2001-2002, corporate governance (CG) has been put once again into the center of academic interest. Last time this happened in mid-1997, when a global financial crisis that began in Asia was widely attributed to appalling CG practices in Korea and Japan. Thus, for young readers this whole subject matter may seem to be an old hut. In reality, the term "corporate governance" has merely a 25 year old historiography. Systematic content analysis of the Anglo-Saxon press showed that the term CG arose first in the wake of the Watergate scandal. In the mid- to the late 1970s, public opinion suddenly discovered that major American corporations were involved in corrupt payments both at home and abroad. Prior to Wazergate scandal, competitive markets and good governance of business enterprises had been regarded as two sides of the same coin. It was a tacit understanding that well-run companies are honestly run companies and vice versa. Suddenly this equation was broken. Sence then the fast-growing CG literature has had a moral loading.

  • A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára
    5-25
    Megtekintések száma:
    197

    Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
    váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

  • A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig
    5-26
    Megtekintések száma:
    111

    A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52