Évf. 20 szám 1-2 (2021)
Tanulmányok

A területfejlesztés geopolitikai-geoökonómiai jelentősége

Megjelent november 30, 2021
Tibor Tőkés
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar
PDF

APA

Tőkés, T. (2021). A területfejlesztés geopolitikai-geoökonómiai jelentősége. Competitio, 20(1-2), 3–13. https://doi.org/10.21845/comp/2021/1–2/1

A területfejlesztés mint tevékenység a történelem folyamán összekapcsolódott az állammal, és az folyamatosan jelen van a gazdaság és a társadalom életében. Egy ország gazdasági teljesítménye, gazdasági stabilitása determinálja annak geopolitikai szerepét és jelentőségét. A 21. század első évtizedében az államok közötti konfliktusok rendezésére alkalmazható eszközök átalakultak, az egyes országok gazdasága lett az a fegyvertár, mely segítségével az államok az új típusú, hagyományos erőszaktól mentes háborúikat, azaz a „gazdasági háborúkat” vívhatják. Ennek következtében a területfejlesztés eszközrendszerével is kibővült a fegyvertár, így e tevékenységnek kétségkívül van geopolitikai és geoökonómiai vonatkozása is. A tanulmány ezeket a területfejlesztés, a geopolitika és a geoökonómia közötti összefüggéseket igyekszik vizsgálni.

JEL kódok: F59, O29

  1. Babić, B. S. (2008): Geo-economics– Reality & Science. Megatrend Review. The international review of applied economics. Vol. 6 (1), Megatrend University, Belgrade. pp.27–54. ISSN 1820-4570
  2. Bernek Á. (2010): Geopolitika és/vagy geoökonómia. A 21. század világgazdasági és világpolitikai folyamatainak összefüggései. Geopolitika a XXI. században. I. évfolyam, 1. szám. Zsigmond Király Főiskola-L’Harmattan Kiadó. Budapest. pp. 29–62. ISSN20620142
  3. Boudeville, J. R. (1966): Problems of Regional Economic Planning. Edinburgh University Press, Edinburgh. p.192 DOI: https://doi.org/10.1017/S0770451800041592
  4. Cowen, D., Smith, N. (2009): After geopolitics? From the geopolitical social to geoeconomics. Antipode, 1. 22–48.
  5. Erdey, L. (2019): Átalakulóban a világkereskedelem? – Kereskedelemelméleti és kereskedelempolitikai megfontolások. In: Szanyi, M; Török, Á (szerk.) Trendek és töréspontok. Akadémiai Kiadó. Budapest. pp. 260–277.
  6. Horváth Gy. (1998): Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Pécs, p.501.
  7. Kjellén R. (1917): Der Staat als Lebensform. S. Hirzel. Leipzig. p.235.
  8. Lacoste, Y. (1993): Dictionnaire de géopolitque, Flammarion. Paris, p.1716
  9. Lacoste, Y. (2012): Géopolitique-la longue histoire d’aujourd’hui. Larousse, Paris, p.334.
  10. Lorot, P. (1999): La nouvelle grammaire des rivalités internationales. In: Lorot, P. (szerk): Introduction à la géoéconomie. Ed. Economica. Paris, p.249.
  11. Luttwak E. N. (1990): From geopolitics to geoeconomics-the logic of conflict in the grammar of commerce. National Interest, 20, pp 17–24.
  12. Luttwak E. N. (1993): Le rêve americain en danger-Editions Odile Jacob. 1995, Paris, p.462.
  13. Simai, M. (2014): A térszerkezet és a geoökonómia. Tér és Társadalom, 28 (1), pp.25–39. DOI: 10.17649/TET.28.1.2579.
  14. Søilen Klaus Solberg (2012): Geoeconomics. Ventus Publishing ApS. Frederiksberg pp. 8–21.
  15. Subra, P. (2014): Géopolitique de l’aménagement du territoire, Armand Colin, Paris, p. 351.
  16. Subra, P. (2016): Géopolitique local. Armand Colin. Paris. p.335.
  17. Süli-Zakar I. (2010): A terület és településfejlesztés alapjai II. Dialog Campus, Budapest-Pécs, p.511.
  18. Szilágyi I. (2009): Geopolitika. Publikon Kiadó, Pécs, p.254.
  19. Tőkés T.; Erdey L.; Tóth E., Nagy S. (2019): Az európai integráció geopolitikai-geoökonómiai értelmezésének változása a kelet-közép-európai régióban az 1980-as évek végétől napjainkig Régiókutatás Szemle 4: 1 pp. 70–81., 12 p. DOI:10.30716/RSZ/2019/1/7
  20. Zajec, O. (2016): Introduction à l’analyse géopolitique-histoire, outils, méthodes. Groupe Artège-Éditions du Rocher. Monaco, p.249.