Keresés
Keresési eredmények
-
Fiatalok fizikai aktivitásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata
121-130Megtekintések száma:242A nem megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás következtében egyre több fiatal szenved krónikus betegségben. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérje egy hazai (Tiszafüred) és egy határon túli (Nagyvárad) intézmény 5., 7. és 9. osztályos tanulóinak egészségmagatartását, fizikai aktivitását. A vizsgálatban összesen 206 fő vett részt, a kérdőív szociodemográfiai adatokra, valamint fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket tett fel. A folytonos változók átlagos pontszámai közötti eltéréseket Mann–Whitney tesztekkel, a kategorikus változók gyakoriságbeli eltéréseit pedig Fisher-féle egzakt próbák segítségével értékeltük. Míg a tiszafüredi gimnázium tanulóinak 88%-a gondolja úgy, hogy elegendő testmozgást végez, ez az arány a nagyváradi gimnázium tanulóinak esetében 81%..Az iskolán kívül végzett fizikai aktivitás gyakoriságában (p=0,304), valamint a testmozgásról alkotott vélemény tekintetében (p=0,267) a két intézmény között nincs szignifikáns különbség. Az eredményeink alapján elmondható, hogy mindkét intézményben népszerű a fiatalok körében az iskolán kívül végzett testmozgás.
-
A testnevelés infrastrukturális háttérfeltételeinek vizsgálata a szakiskolák körében
65-75Megtekintések száma:236A fizikai aktivitás minden életkorban fontos, különösen az a serdülőkorúak esetében, mivel ebben az életkorban alapozódnak meg a felnőttkori szokások. A mindennapos testnevelés közoktatásban történő bevezetésével hazánkban nagy előrelépés történt a fiatal generációk rendszeres fizikai aktivitásának megvalósítása terén. Ennek kivitelezéséhez azonban infrastrukturális feltételek is szükségesek. Jelen kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai szakiskolák tornatermi ellátottsága hogyan alakul. Magyarország megyéiben és Budapesten összesen 84 szakiskolát kerestünk meg. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tornatermek száma jelenleg nem elegendő a színvonalas testnevelés órák megvalósításához.
-
Kisgyermekes édesanyák sportolási szokásai
88-98Megtekintések száma:461A rendszeres fizikai aktivitás minden életkorban hasznos. A szülés utáni időszakban is számos jótékony hatása figyelhető meg a testmozgásnak, hiszen csökkenti a szorongást, javítja a hangulatot, hozzájárul a testsúly optimalizálásához és a fittségi állapot javításához. Kutatásunk során kisgyermekes édesanyák sportolási szokásainak változását vizsgáltuk a szülést megelőző állapothoz viszonyítva, külön elemezve a gyermek hat hónapos koráig illetve három éves koráig tartó, otthon töltött időintervallumot és a munkába visszatérés időszakát. A válaszadók egyharmada a szülést megelőzően sem sportolt, a kisgyermekkel otthon lévők további harmadának nincs rá ideje. A dolgozni visszatérő édesanyák 17,1% sportol legalább hetente egy alkalommal. Az anyasággal járó feladatok mellett a nők jelentős hányadának nem jut ideje saját magára. További kutatások lennének szükségesek a megoldási lehetőségek feltárására.
-
A külföldi munkavállalás hatása a sportolási szokásokra
76-87Megtekintések száma:141Korábbi, külföldi munkavállalást vizsgáló kutatások rámutattak arra, hogy a célország nemcsak előnyöket kínál, hanem kockázatokat is jelenthet az emberek számára, melyek veszélyeztethetik az érintett személy egészségét. Felvetődik a kérdés, hogy fontos lenne annak ismerete, hogy a külföldi munkavállalók egészségmegőrzésében milyen szerepet játszik a rendszeres testmozgás, illetve a megfigyelt, gyakran előforduló betegségek korreláltathatóak-e a rendszeres testmozgás esetleges hiányával. Kutatásunk során, külföldön – Németországban – dolgozó magyarokat kérdeztünk sportolási szokásaikról. A válaszadó 60 fő – a korábbi tanulmányok adataira alapozott várakozással szemben – magasabb arányú rendszeres fizikai aktivitásról számolt be külföldön tartózkodása alatt, mint azt megelőzően. Ebben számos tényező együttes hatása befolyásolhatja az érintetteket, de leginkább a társadalmi és az épített környezet. Ez alátámasztja az egészségtudatos életmód társadalmi szintű fejlesztésének szükségességét Magyarországon.
-
Egészségügyi dolgozók sportolási szokásai az Észak-alföldi régióban
55-64Megtekintések száma:258Az egészségügyi intézményekben dolgozók egészsége több szempontból is kockázatnak van kitéve. Ezen káros hatások ellensúlyozásában a rendszeres fizikai aktivitás is szerepet játszhat. Kutatásunk során Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató intézményében vizsgáltuk a munkavállalók sportolási szokásait. A felmérést önkéntes és anonim módon, kérdőíves módszerrel végeztük. A 987 válaszadónak 45,1%-a sportol rendszeresen, legalább heti két alkalommal. Vizsgáltuk a különböző munkaköri csoportok – orvos, szakdolgozó, egyéb munkakörben foglalkoztatott –, valamint a nemek közötti különbségeket is.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a régióban továbbra is fejleszteni szükséges az egészségtudatosságot, amelynek különösen fontos eleme lehet a munkáltató egészségügyi intézmény szervezett formában megvalósított egészségfejlesztő tevékenysége. -
Az óvodáskorú gyermekek társas megküzdésének és szüleik szocioökonómiai hátterének összefüggései
5-40Megtekintések száma:217A tanulmány azt vizsgálja, hogy a család szociális hátterének milyen szerepe van abban, hogy a gyerekek milyen megküzdési módokat alkalmaznak. 306 óvodásról nyertünk adatot szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével: a megküzdési stratégiákra vonatkozóan a pedagógusoktól és a gyermekektől, a családi háttértényezőket érintő kérdésekre a szülőktől. A többváltozós regresszióanalízissel nyert eredmények azt mutatják, hogy a SES változók más, demográfiai, családszerkezeti és szociális-érzelmi tényezők mellett már óvodás korban befolyásolják a megküzdések preferenciáját: a segítségkérő megküzdés az anya beosztott státuszával és az apa alacsony képzettségével függ össze, az egyezkedő megküzdés elsajátításának nem kedvez a szülő munkaerő-piaci aktivitásának hiánya, különösen, ha más stressztényezőkkel társul, mint az anya betegsége vagy párkapcsolati elégedetlensége, az agresszív megküzdést az apa beosztott státusza moderálja. Azoknak a gyerekeknek, akiknek társadalmi helyzete kedvezőbb, hatékonyabb a megküzdése.
-
Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés
92-102Megtekintések száma:318Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.
-
A fizikai aktivitási szokások vizsgálata a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák tükrében
30-42Megtekintések száma:332Kutatásunk célja annak felmérése volt, hogy a Myers-Briggs-féle személyiség preferenciák befolyásolják-e a fitneszterembe járók edzési szokásait, valamint különböznek-e legfőbb edzésre ösztönző motivációik egymástól, hiszen ezek a motiváló tényezők és célok meghatározóak lehetnek abban, hogy milyen rendszeres és milyen hosszú távú a testmozgásba való bekapcsolódás. A mintában leggyakrabban előforduló személyiségtípus az MBTI alapján az extrovertált – érzékelő – gondolkodó – ítéletalkotó típus volt. Eredményeink azt tükrözik, hogy a sportolásba való bekapcsolódás rendszeressége és időtartama nem függ sze-mélyiségtől. A minta megoszlása alapján feltételezhetjük, hogy a fitnesztermi edzésekbe leginkább az extrovertált, érzékelő, gondolkodó és megítélő beállítottságú szabadidősportolók kapcsolódnak be, így a fitnesz szolgáltatóknak érdemes az erre a típusra jellemző motivációkat és célokat figyelembe véve megszólítani a kívánt célközönséget, valamint megpróbálni kialakítani egy olyan szolgáltatáscsomagot, amellyel a többi myersi típus mindennapos fizikai aktivitásban való részvételének növekedése is elősegíthető.
-
Egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások egyetemi hallgatók körében
18-29Megtekintések száma:787A szabadidő növekedésével párhuzamosan nőtt az emberek egészséges életmódra való törekvésével, mely különböző egészségtrendeket hozott létre. Ezen egészségtrendek az egészséges életmód két alapvető elemét érintik, a fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást. Jelen tanulmányban a két elem közül az egészséges táplálkozást vizsgáltuk meg, annak is két szegmensét; a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint a folyadékbevitelt. A vizsgálati mintát a Debreceni Egyetem hallgatósága adta. Kutatási módszerként primer és szekunder vizsgálatot is végrehajtottunk. Szekunder kutatás esetében a nemzetközi és hazai irodalmat tekintettük át, valamint az amerikai és európai ajánlásokat hasonlítottuk össze. Primer kutatás esetében kérdőíves megkérdezés történt, mely során a hallgatók egészséges táplálkozási szokásait mértük fel. Kutatásunk során megállapításra került, hogy a felmért hallgatók mindössze 11,3%-a fogyaszt napi rendszerességgel az ajánlásoknak megfelelő zöldséget és gyümölcsöt. A folyadékfogyasztás esetében azonban kedvezőbb eredményt kaptunk. A megkérdezettek 65%-a fogyaszt legalább az ajánlásoknak megfelelő mennyiségű folyadékot.
-
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar hallgatóinak egészségmagatartása és mentális állapota
26-38Megtekintések száma:255A kutatás célja: Vizsgálatunk célpontjában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar hallgatóinak jólléte, pszicho-szociális jellemzői, mentális állapota és egészségmagatartása áll.
Módszerek: Vizsgálatunk eszköze egy standardizált kérdőív, melyet a 2018-2019-es tanév őszi félévében alkalmaztunk. A kérdőív az következő standardizált kérdőíveket is magába foglalta: Önértékelési Kérdőív (RSESH), Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL), Észlelt stressz-kérdőív (Perceived Stress Scale – PSS4), Lelki egészség (General Health Questionnaire, GHQ-12). A vizsgálatban 206 hallgató vett részt a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karáról.
Eredmények: Az alacsony önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint az egészséges önértékeléssel rendelkező társaik. Azok a hallgatók fogyasztanak több alkoholt, akik több pszichés problémával rendelkeznek, mint a társaik. Az alacsonyabb önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt a lerészegedésig, mint a normális önértékelést mutató társaik. A testedzés védő faktornak bizonyult az egészségmagatartás tekintetében, így akik aktívan sportolnak, jobb mentális állapotnak és alacsonyabb stressz-szintnek örvendenek, mint a keveset sportoló társaik. A pszichés állapot társadalmi meghatározottságát adataink is alátámasztják.
-
Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak
22-31Megtekintések száma:72Az egészségtudományok történetébe illeszkedő tanulmány egy, a 16. századi erdélyi szász tanuló ifjúság számára készített egészségtankönyvet mutat be, és vizsgálja aktualitását a mai olvasó számára. Paulus Kyr, Brassó város orvosa Sanitatis Studium címmel foglalta össze javaslatait tanítványai számára. A tankönyv nem vált közismertté, ám kultúr- és egészségtörténeti csemegékkel szolgál számunkra a kor emberének életviteléről, ugyanakkor az európai reneszánsz erdélyi fogadtatására is fényt derít. Aktualitása elsősorban abban áll, hogy az egészség megőrzésének kulcsát a helyes életmódban találja meg. A tanulmány az egészségtudomány mai megközelítéséből vizsgálja felül Kyr javaslatait.