Keresés

Keresési eredmények

• Dropping out – Hungarian experiences at vocational training

  103-124

  Csehné Papp Imola

  Héder-Rima Mária

  Dajnoki Krisztina

  Megtekintések száma:

  169

  The proportion of people with low school qualifications remains significant in Hungary, which not only makes it difficult for them to enter the current labour market but may also exclude them in the long term. For the increasing number of people with a low level of education, dropping out seems to be one of the most common reasons. Prevention as a determinative measure can provide answers to this problem. The study focuses on the issue of secondary school drop-out. The study results were based on the methodology of questionnaire surveys and semi-structured conversations. Based on the information obtained from the survey, this study continuously presents the results connected to drop-out conditions and compensatory measures. The study results highlight the significant effects of school and family, including previous school experiences, influence on the place of residence, the labour market status. The conclusions drawn from the results address the topic in a practical way and provide an opportunity to develop a possible action plan to prevent drop-outs.

• A felsőfokú továbbtanulási döntés determináns összetevői. - Empirikus kutatás a végzős Hargita megyei középiskolás tanulók körében

  5-30

  Tódor Imre

  Megtekintések száma:

  151

  A középiskola befejezése utáni újabb döntés: egyetem vagy munka? Vajon kihatással van-e a korábban, - a középiskolaválasztás kapcsán - meghozott döntés a négy év után hozandó döntésre? Minden (továbbtanulási) döntés mögött manifeszt és látens változók húzódnak meg. Kutatásunk célcsoportját a Hargita megyei végzős tanulók képezik. Többlépcsős, csoportos mintavételt alkalmazunk. Az első lépcsőben a székelyföldi megyében (Hargita) fellelhető magyar tannyelvű elméleti gimnáziumok (líceumok) mind bekerültek a mintavételi keretbe, s ehhez szakközépiskolai iskolapárokat illesztettünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mely tényezők, érvek indukálják a tanulók továbbtanulás melletti vagy elleni döntését. A tanulók középiskola befejezése utáni döntéseiben is érvényesül a családi háttér hatás, ugyanis a magasabb státusú szülők gyermekei esetében csekély a befektetési kockázat és a siker valószínűsége közti diszkrepancia, ahogyan az aspirációk és a tényleges megvalósulás közti eltérés is.

• A testnevelés infrastrukturális háttérfeltételeinek vizsgálata a szakiskolák körében

  65-75

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  256

  A fizikai aktivitás minden életkorban fontos, különösen az a serdülőkorúak esetében, mivel ebben az életkorban alapozódnak meg a felnőttkori szokások. A mindennapos testnevelés közoktatásban történő bevezetésével hazánkban nagy előrelépés történt a fiatal generációk rendszeres fizikai aktivitásának megvalósítása terén. Ennek kivitelezéséhez azonban infrastrukturális feltételek is szükségesek. Jelen kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai szakiskolák tornatermi ellátottsága hogyan alakul. Magyarország megyéiben és Budapesten összesen 84 szakiskolát kerestünk meg. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tornatermek száma jelenleg nem elegendő a színvonalas testnevelés órák megvalósításához.

• Oktatási helyzetkép telepszerű körülmények között élő roma lakosokról

  112-137

  Móré Marianna

  Stomp Ágnes

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  389

  Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az Észak-alföldi Régió telepi körülmények között élő roma lakosai milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, milyen a tanulási motivációjuk, mekkora mértékben jellemző körükben az iskolaelhagyás. Kutatási eredményeinket a csak korlátozott számban elérhető országos statisztikai adatokkal tudjuk összevetni, mert a KSH Mikrocenzus 2016 nemzetiségi adatokat feltáró elemzése az utolsó adatbázis a vizsgált témakörrel kapcsolatban. Írásunk elméleti része kitér a romák oktatásban való részvételének történeti bemutatására, az iskolai sikertelenség és a lemorzsolódás háttértényezőinek bemutatására. Kutatási adataink kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikát alkalmaztunk. Az adatok elemzése szerint a vizsgált telepi körülmények között élő romák körében a szakmai végzettséggel és érettségivel rendelkezők aránya magasabb, mint a 2016-os országos felmérésben. Adataink igazolták azokat a szociológiai megállapításokat, melyek szerint a roma családokban a lányok elsődleges szerepköre a családi életben való közreműködés, akár a tanulás kárára is, hiszen a vizsgált telepen élő lányok közül kevesebben tanulnak tovább, mint a fiúk. Eredményeink szerint a vizsgálatban résztvevő személyek tisztában vannak azzal, hogy a magasabb képzettség elvileg a jobb munkahely megtaláláshoz vezet, de a válaszokban visszaköszönnek a rossz tapasztalatok és a telepi romák egyharmada szerint a telepi élet hátrányokat jelent a munkavállalás során.