Keresés

Keresési eredmények

• A szakképzés, mint a jövőbeli felsőoktatás kapuja a digitalizáció és a mesterséges intelligencia világában

  220-235

  Fodor Andrea

  Molnár György

  Megtekintések száma:

  36

  A napjainkra már természetesnek tűnő digitalizációs folyamatok és a 2022 óta egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia megjelenése egyre inkább triviálissá válik a szakképzésben is. A szakképzés, mint korábban is potenciális kaput nyitott az adott egyénnek a korai munkaerőpiaci megjelenéséhez. A XX. század végére szinte minden szakma részben vagy egészben alkalmazta a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Az egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia lépésről lépésre épül be a köznevelés és a szakképzés rendszerébe az egyes szakmák speciális jellegéből adódóan. A digitalizáció és később a mesterséges intelligencia gyors ütemű fejlődése strukturális átalakulásokat indukált a munkaerőpiacon és ezzel egyidőben elvárta az oktatási rendszerekben való szükségszerű változást. Az alapvető didaktikai fogalmak átértelmeződtek, legyen az elméleti vagy gyakorlati, a transzverzális készségek egyre inkább felértékelődnek. A munkaerőpiaci elvárások napjainkban is egyedi tanulási útvonalakat igényelnek, amelyeknek már a nemzetközi elvárásoknak is meg kell felelniük. A szakképzés szerepe már jóval túlmutat hagyományos funkcióin, mivel egy lehetséges út a felsőoktatásba. A tanulmány célja annak elemzése, hogy a technológia-alapú szakképzési modellek miként járulnak hozzá a felsőoktatásra való felkészítéshez, különös tekintettel a digitális transzformáció és az MI által generált kompetenciakövetelményekre.

• A szakmai tanárképzés fejlesztési irányai, különös tekintettel a gazdaság és az oktatás kölcsönhatására

  5-14

  Vásárhelyi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  139

  A tanulmány elemzi a munkaerőpiac és a szakképzés kölcsönhatását.  Bemutatja, hogy hazánk is alapvető társadalmi és gazdasági átalakuláson megy keresztül, ezért kiemelkedő szerepe van az oktatásnak, mert a teljesítő képes tudás az, amely hosszú távon meghatározza a társadalom lehetőségeit és elősegíti a fejlődését. Kiemeli, hogy a technológiai és technikai változások elengedhetetlenné teszik a szakképzés és a műszaki pedagógusképzés cél- és feladatrendszerének megújítását, a még gyakorlatiasabb felkészítést, amely nagyobb szerepet szán a hallgatók aktivitásának, a projektmunkáknak. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a műszaki pedagógusképzés minőségbiztosítása érdekében nagyon fontos az egyetemi oktatók korszerű ismereteinek, módszertani és digitális kultúrájának permanens fejlesztése.

• Mit mutat a szakmai tanárképzés világa? A szakmai tanárképzés hallgatóinak szociokulturális háttere és tanulási motivációi

  37-69

  Máté-Szabó Barbara

  Márkus Edina

  Megtekintések száma:

  140

  Az egyetemi hagyományokra épülő szakmai tanárképzés formálódásának, fejlődésének történetét több hazai kutató is vizsgálta (Ballér 1991; Katona 2015; Orosz 2003; Patyi 2021). Emellett arra is láthatunk példákat, hogy a mérnöktanár képzés (Holik, Nemes-Németh és Sanda 2021; Horváth 2013), vagy az agrármérnöktanár (Surányi 2018) és a közgazdásztanár képzésnek (Antal és Baksa 2013) a kialakulásától kezdve napjainkig követik végig a szakok történetét a kutatók. A képzés módszertani, tartalmi vizsgálata is megjelenik (Benedek és Szabóné Berki 2011), de a jelentkező hallgatók rekrutációs bázisának kutatásával szinte alig foglalkoztak (Szabóné Berki 2015; Engler és munkatársai 2017; Máté-Szabó 2019). Legújabban a szakképzés-pedagógiai kutatások kerültek előtérbe a módszertani megújulás mellett (Rádli 2011; Tóth 2012; Szabóné Berki 2015, Tordai 2015; Holik 2016), illetve az intézményi kutatások tapasztalatai (Bacsa-Bán 2014; Tóth 2011; Nagyné 2024) jelennek meg a szakirodalmi munkákban. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi szakmai tanárképzésben tanuló hallgatók szociokulturális hátteréről, előzetes tanulmányaikról és tanulási motivációikról. Kutatásunkban négy szak (agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár) 215 hallgatójának szociokulturális hátterét és tanulási motivációit vizsgáltuk. Eredményeinkből látható, hogy a képzés döntően felnőtt tanulókra épül, akik többdiplomás előélettel, szakmai tapasztalattal és stabil családi háttérrel rendelkeznek. A tanulmány vizsgálja a képzéshez való hozzáférés térbeli lehetőségeit, elégedettségét és a tanulásról alkotott attitűdjeik alakulását. A tanulási motiváció kapcsán két dimenziót sikerült azonosítanunk. Az érzelmi–önmegvalósító és a külső, instrumentális indítékokat. Eredményeink szerint a családi állapot szignifikáns hatással bír a belső motivációra: az egyedülálló hallgatók lényegesen erősebb tudásszerzési és önfejlesztési késztetéssel rendelkeznek, mint házas vagy elvált társaik.