Keresés

Keresési eredmények

• Potyázók, anómiások, rituális perzisztensek és célorientált perzisztensek. A hallgatói lemorzsolódás szokatlan veszélyei

  45-62

  Ceglédi Tímea

  Megtekintések száma:

  323

  Tanulmányunk kérdése, hogy milyen összefüggésben áll a lemorzsolódás kockázatával a diploma hasznosságába vetett hit és az annak megszerzéséért nyújtott erőfeszítés. Elemzésünkhöz a HERD kutatás hallgatói adatbázisát használtuk (N=1295). Klaszterelemzéssel négy csoportot
  azonosítottunk. 1) Az anómiások körében a legkisebb a diplomába vetett hit és az érte nyújtott erőfeszítés, s ezzel összefüggésben náluk a legmagasabb a lemorzsolódás kockázata. 2) A rituális perzisztensek (azaz kitartók) magas erőfeszítésekre képesek, de nem hisznek a diplomában.
  Szorgalmuk nem nyújt számukra akkora védelmet a lemorzsolódástól, mint a 3) célorientált perzisztencia, vagyis az, ha valaki szorgalma mellett hisz is a diplomában. 4) A potyázók kevésbé szorgalmasak, de tudatában vannak a diploma értékének, amely nagyobb védettséget biztosít számukra,
  mint a rituális perzisztensek kiábrándult szorgalma. A célorientált perzisztensek körében magas a diplomás családfővel és elit középiskolai múlttal, míg rituális társaik esetében a HH/HHH többletponttal rendelkezők aránya.

• A roma nők változó szerepe a mai modern montenegrói társadalomban: a korai és nagykorúság előtt kötött házasságok kihívásai

  6-32

  Medojevic Milena

  Megtekintések száma:

  98

  A hagyományok és társadalmi változások - melyek egyszerre reflektálnak a közösség ellenállóképességére és strukturális kihívásaira - válaszút elé állítják a montenegrói roma nőket. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy miként alakul a roma nők helyzete a mai modern montenegrói társadalomban; különös tekintettel a még mindig létező korai és nagykorúság előtt kötött házasságokra, hogy miként befolyásolja mindez a lányok tanulását, autonómiáját és társadalmi részvételét. A tanulmány analitikus szociológiai megközelítést alkalmaz, amely a meglévő szakirodalomra, szakpolitikai dokumentumokra és olyan szervezetek jelentéseire épül, mint az UNICEF, az UNDP és az Európai Roma Jogok Központja, és azt vizsgálja, hogy a milyen kölcsönhatásban vannak a kulturális normák, a szegénység és a nemek közötti egyenlőtlenség, s hogy ezek miként alakítják a lányok életlehetőségeit. Ezzel egyidejűleg a tanulmány megvilágítja a roma nők aktivizmusát és a közösség kezdeményezéseit, melyek során megkérdőjelezik a szűkítő normákat, ugyanakkor népszerűsítik az oktatást és a felhatalmazást. Az eredmények azt mutatják, hogy a roma nőket nemcsak a társadalmi kirekesztés érinti, hanem fontos előmozdítói a társadalmi változásnak és integrációnak a montenegrói társadalomban.