Keresés

Keresési eredmények

• A cigány nemzetiségi oktatás múltja - jelene - jövője Magyarországon

  33-70

  Cserti Csapó Tibor

  Megtekintések száma:

  22

  Kijelenthetjük, hogy a hazai nemzetiségi oktatásnak több évszázados hagyománya van. Ezt a büszke kijelentést azonban mindenképpen árnyalja a kisebbségpolitika és a nemzetiségi oktatáspolitika néhány olyan történeti korszaka, amikor a jelenlegi liberális szabályozással ellentétben ez a terület inkább ideológiai, nemzetpolitikai érdekeket volt hivatott kiszolgálni. Gondoljunk a 19-20. század fordulójának, vagy a két Világháború közötti időszak elmagyarosító oktatáspolitikájára, vagy a szocialista évtizedek internacionalista barátság-politikának alárendelt kisebbségi érdekképviseletére. Kételyeinket növeli, ha szűkebben a roma, cigány népességgel kapcsolatos oktatási jogokat vesszük górcső alá, hisz ebben az esetben csak a rendszerváltás utáni idők hozzák el a - jogilag legalábbis azonos - lehetőségeket a kulturális autonómia terén, megadva ugyanazokat a törvényi kereteket, mint a többi hivatalosan elismert kisebbség esetében, s sajnos fenntartva ugyanazt a valós esély különbséget, amely mindig is hátrányhelyzetbe hozta ezt a kisebbségi csoportot.

• Tudás, hozzáférés, esélyek: Az egészség-információ értelmezésének társadalmi tényezői egy panelkutatás tanulságai alapján

  65-82

  Libicki Eva

  R. Fedor Anita

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  307

  Bevezetés: Az egészségműveltség az egyén képessége arra, hogy hozzáférjen, megértse és alkalmazza az egészséggel kapcsolatos információkat a tudatos döntéshozatal érdekében.
  Módszerek: Kutatásunk egy hazai panelminta adatai alapján vizsgálja az egészségügyi tájékozottságot, különös tekintettel az életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet és digitális hozzáférés szerepére.
  Eredmények: Az eredmények szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel, gyengébb anyagi helyzettel és korlátozott digitális hozzáféréssel rendelkezők körében gyakoribbak az egészségügyi információértelmezési nehézségek.
  Összegzés: Az egészség-információs írástudás társadalmi egyenlőtlenségei hangsúlyozzák a közérthető kommunikáció és a célzott edukáció szükségességét az egészségügyi esélyegyenlőség javítása érdekében.