Keresés

Keresési eredmények

• Nevelőszülők a roma gyerekek neveléséről

  71-83

  Rákó Erzsébet

  Megtekintések száma:

  20

  Nemcsak a hazai, de a nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a kisebbséghez tartozó gyermekek létszámukhoz viszonyítva nagyobb arányban vannak jelen a gyermekvédelmi intézményekben (Neményi-Messing, 2007, Darvas és mtsai, 2016, Drake et.al., 2009; Cénat et. al., 2021). Jelen tanulmányban egy nevelőszülőkkel készült kutatást mutatunk be, aminek célja annak feltárása, hogy hogyan látják a nevelőszülők a cigány gyerekek nevelésének kérdéseit és abban a saját szerepüket. Félig strukturált interjút készítettünk 41 nevelőszülővel. A megkérdezett nevelőszülői családokban nevelkedő gyerekek többsége cigány, mindössze négy olyan családot találtunk ahol nem helyeztek el cigány gyerekeket. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezett nevelőszülők többsége feltételekkel fogadja el a cigány gyerekeket, aminek oka a társadalmi előítéletekre vezethető vissza. A nevelőszülők a cigány és nem cigány gyerekek nevelésében nem látnak különbséget, viszont kevéssé ismerik a családi hátterüket és a cigány családok szokásait.

• Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből

  83-131

  Balogh Péter

  Bugyi Anett

  Fekete Mariann

  Nagy Terézia

  Rácz Attila

  Varga Aron

  Vincze Anikó

  Megtekintések száma:

  234

  A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.