Keresés

Keresési eredmények

• A doktori képzés szerkezete és kimeneti teljesítménye Magyarországon: tudományterületi különbségek és trendek 2021 és 2025 között

  186-219

  Sasvári Péter

  Makó Csaba

  Hajdú Noémi

  Megtekintések száma:

  42

  A tanulmány a magyarországi doktori képzés szerkezeti jellemzőinek, kapacitásának és kimeneti teljesítményének empirikus elemzését nyújtja a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan, az Országos Doktori Tanács (ODT) adatbázisa alapján, 169 aktív doktori iskola teljes körű vizsgálatával. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszer erősen koncentrált és strukturálisan heterogén, ahol a kibocsátás bővülése elsősorban a már eleve nagy kapacitással rendelkező tudományterületeken jelenik meg. A kapacitás és a teljesítmény közötti kapcsolat pozitív, ugyanakkor nem lineáris, ami arra utal, hogy az erőforrások önmagukban nem határozzák meg a doktori képzés eredményességét. Az eredmények emellett arra is rámutatnak, hogy hasonló kapacitásszintek mellett eltérő kimeneti teljesítmények figyelhetők meg, ami a doktori képzés intézményi és tudományterületi sajátosságainak jelentőségét jelzi. A tanulmány hozzájárul a doktori képzés rendszerszintű értelmezéséhez azáltal, hogy bemutatja: a teljesítmény alakulását a tudományterületi és intézményi tényezők kölcsönhatása formálja.

• Számít a kultúra? Szerfogyasztás mongol és magyar serdülők körében

  210-233

  Uuganbayar Bayarjargal

  F. Pikó Bettina

  Megtekintések száma:

  141

  A serdülőkori szerfogyasztás gyakorisága és háttértényezői a kulturális és nemzeti határok szerint változnak, ami felveti a kérdést, hogy a kultúra befolyásolja-e ezeket a magatartásokat.  Míg a dohányzás és az alkoholfogyasztás európai trendjei lassú csökkenést mutatnak, kevesebbet tudunk a közép-ázsiai országokról, mint pl. Mongólia. Keresztmetszeti vizsgáltunkban két mintában megvizsgáltuk a serdülők szerfogyasztását:  egy mongol (N = 312, átlagéletkor = 16,85 év, 34,0% fiú) és egy magyar (N = 320, átlagéletkor = 16,32 év, 49.4% fiú) mintában. A dohányzáson és alkoholfogyasztáson kívül mértük a társas támogatást, a szülői kontrollt, a vallásosságot, és a társadalmi helyzet önértékelését. A deskriptív statisztika nem csupán magasabb szerfogyasztási gyakoriságokról számolt be a magyar serdülők körében, hanem a nemi különbségek hiányáról is. Míg a családi társas támogatás a mongol fiatalok körében volt erősebb, a szülői kontroll több védelmet nyújtott a magyar serdülők számára. A vallásosság és a társadalmi helyzet egyik esetben sem volt fontos háttértényező. Az eredményeink megerősítik, hogy figyelembe kell venni az univerzális és a specifikus kulturális tényezőket is.