Keresés

Keresési eredmények

• Társállatokkal kapcsolatos attitűdök és a mentális egészség összefüggése egy empirikus vizsgálat keretében

  32-47

  Pikó Bettina

  Palkovics Éva

  Megtekintések száma:

  212

  Tanulmányunkban a társállatokkal való foglalkozás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáltuk. Célunk volt a házikedvencekkel kapcsolatos attitűdök összefüggésének elemzése az élettel való elégedettséggel, depressziós és szorongásos tünetekkel. Online keresztmetszeti vizsgálatunkban 297 fő vett részt (89,5% nő, 18-85 évesek), az adatgyűjtésre 2023. második felében került sor. A házikedvencekkel kapcsolatos attitűdöket a CENSHARE Pet Attachment Scale segítségével mértük fel, amelyet explorációs faktoranalízissel elemezve nyolc faktor alkotott. A kötődés és a közelség attitűdök az élettel való elégedettséggel pozitív kapcsolatot mutattak. Az időtöltés, az állatokkal való foglalkozás és kommunikáció negatívan függött össze az élettel való elégedettséggel és a jólléttel, és pozitívan a depresszióval, szorongással. A depresszióra hajlamos, életükkel elégedetlenebb emberek számára az állatokkal való foglalkozás terápiaként is szerepelhet, kivéve, ha képmutatásból fakad.

• Szeged Studies 2000 – 2024. Negyedszázadnyi városkutatás eredményeiből

  83-131

  Balogh Péter

  Bugyi Anett

  Fekete Mariann

  Nagy Terézia

  Rácz Attila

  Varga Aron

  Vincze Anikó

  Megtekintések száma:

  115

  A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által a 2000. évben indított Szeged Studies kutatássorozat módszertanát, valamint a város lakóinak véleményét mutatja be néhány kulcsfontosságú társadalmi jelenséggel kapcsolatban. A 25 éve évenként végzett reprezentatív survey vizsgálat multidiszciplináris megközelítésben tárja fel a város társadalmi, környezeti és biztonsági folyamatait. A módszertani alapot a személyes felkeresésen és lekérdezésen alapuló (PAPI, CAPI) empirikus adatgyűjtés, terepkutatás adja, amelyben az egyetemi hallgatók aktív szerepet vállalnak. Tanulmányunkban a lakossági bizalom, közbiztonság, migrációs attitűdök és környezeti tudatosság változásait elemezzük longitudinális és keresztmetszeti megközelítésben. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 évben a szegediek biztonságérzete összességében javult, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A külföldiekkel szembeni attitűdök hullámzóan, de összességében az elfogadás irányába mozdultak. Az intézményekkel kapcsolatos bizalom szintje alacsony, kivéve az idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű társadalmi csoportokat, ahol ez magasabb. A kutatássorozat célja, hogy a helyi társadalom működését érintő komplex tényezőket feltárja, és hozzájáruljon a szociológusképzés gyakorlatorientált fejlesztéséhez.

• Az olvasás funkciójának narratívái rurális családi literációs kontextusban - Szülői olvasói attitűdkutatás

  88-107

  Néma Judit Eszter

  Megtekintések száma:

  212

  Jelen olvasássszociológiai tanulmány rurális közegben élő diplomás anyákkal folytatott 10 félig strukturált interjúra épülő vizsgálat eredményeit foglalja össze, melyben az interjúalanyok napjaink gyereknevelési kihívásaiban pozicionálják az olvasás funkcióját. A témában végzett kutatások alátámasztják, hogy jelentős szerepe van a szülőnek a kulturális tőke átadásában, a gyerek olvasóvá nevelésének folyamatában. A rurális kontextusban (Parajd, Hargita megye) érvényesülő családi literációs attitűdök azonosítását ekképpen a családi literációs környezet (home literacy environment - HLE) faktorain keresztül célozom meg bemutatni – módszertanilag a szülői olvasói vélemények, attitűdök (parental reading beliefs - PRB) tartalomelemzéssel történő feltárásával megragadva.

• Azonosságok és különbségek – Munkaattitűdök és a munkával való elégedettség jellemzői 2005-2018 között

  233-257

  R. Fedor Anita

  Libicki Éva

  V. Balla Petra

  Megtekintések száma:

  695

  Tanulmányunkban a munkához kapcsolódó attitűdök hazai vonatkozásainak bemutatását vállaljuk, az ezredfordulót követő időszakra koncentrálva. Elemző munkánkban azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a munkával való elégedettség, a munkavégzéshez kapcsolódó attitűdök, valamint a munkát kísérő stresszhelyzet jellemzőit két országos és egy megyeszékhelybeli adatbázison. Írásunkban a három adatbázis leíróelemzésén túl arra fókuszálunk, hogy feltárjuk az esetleges időben és térben bekövetkező változásokat, különbségeket. Írásunk első részében a munkához, a munkával való elégedettséghez kapcsolódó elméleti kereteket, korábbi vizsgálati eredményeket mutatjuk be, majd ezt követően a hazai munkaelégedettségben bekövetkezett változásokra, illetve a hazai átlag populáció és egy speciális, a helyi társadalomnak a munkához viszonyuló attitűdjének eltéréseire, esetleges hasonlóságaira koncentrálunk. Eredményeink szerint a két országos adatfelvétel válaszadóinak munkaelégedettsége közel azonos mintázatot mutat, míg a helyi társadalom véleménye ettől eltérő és kedvezőtlenebb képet fest. A fentiek mellett a munkával való elégedettséget a Herzberg-féle kéttényezős modellre alapozva megállapíthattuk, hogy a munka biztonsága minden válaszadói csoport számára egyaránt fontos. A 2005-ös és 2015-ös országos és a 2018-as helyi válaszadók véleménye több ponton megegyezett, de voltak eltérések is, például a motivációs tényezők, a munkavégzés körülményei, stb. között. Összességében megállapítható, hogy a különbségek és a hasonlóságok egyaránt jellemzik a három vizsgálati év válaszadóinak munkaelégedettségét, munkaattitűdjét, munkavégzéshez kapcsolódó stresszhelyzetét. A divergencia és konvergencia kérdését nemcsak a regionális jellemzők, de a társadalmi és gazdasági folyamatok és az azokra adott társadalmi és egyéni reakciók is alakítják.

• Nők és férfiak egészségmagatartása a digitális térben: tények, trendek 2021-ben és 2024-ben - reprezentatív, lakossági minta eredményei alapján

  48-68

  Győrffy Zsuzsa

  Döbrössy Bence

  Wernigg András

  Girasek Edmond

  Megtekintések száma:

  290

  Bevezetés: A nők és férfiak egészségmagatartásának és betegviselkedésének kérdései az egészségszociológia fontos vizsgálati területe. A digitális egészségügyi megoldások feltételezhetően ezekre a jelenségekre is hatással bírnak. Tanulmányunkban azt a kérdést igyekszünk körüljárni, hogy a nők és a férfiak digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásaiban (online egészséggel kapcsolatos információ keresése, digitális eszközhasználat) milyen hasonlóságok és különbségek vannak. 
  Módszer: Kutatásunk reprezentatív, lakossági kérdőíves felméréseken alapul, melyeket 2 időpontban 2021-ben (n= 1500) és 2024-ben (n=1100) vettünk fel. Vizsgálatunkban az online, egészséggel kapcsolatos információkeresés, a digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek és eszközök használati szokásait elemeztük, deskriptív módszerekkel. 
  Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy a nők 2021-ben nagyobb arányban használják a digitális egészségügyi eszközök egy részét, azonban a férfiak és nők közötti különbségek néhány területen, például az adatok továbbításában, csökkentek, az okoseszközök terén pedig a férfiak vették át a vezető szerepet 2024-ben. A legfrissebb adatok szerint a nemi különbségek az egészségügyi információs források használatában is csökkenő trendet mutatnak. 
  Összegzés: 2021-es kutatásunk női dominanciát mutat az egészséggel kapcsolatos információkeresés és a digitális megoldások használata terén. Ugyanakkor ezek a különbségek 2024-re csökkentek, egyben mutatja, hogy a digitális egészség megoldások a hétköznapok részévé váltak.

• A támogató rendszerek szegregátumokban élő lakosságra gyakorolt hatása

  131-141

  Krizsai Anita

  Megtekintések száma:

  188

  A Nyíregyháza Megyei Jogú Város és a Debreceni
  Egyetem Egészségügyi Kara együttműködésében megvalósuló
  “Nyíregyháza Város Életminősége” kutatássorozat
  lehetőséget nyújt a lakosság életminőségének vizsgálatára. A
  kutatás során az életminőség egyes elemeinek vizsgálatán túl
  elemezni tudtuk a szociális ellátások igénybevételének gyakorlatát,
  célzottságát, hatásosságát. Annak ellenére, hogy a
  helyi szociális ellátások és támogatások rendszere megőrizte
  stabilitását, a legújabb eredmények csökkenő igénybevételi
  rátákat mutattak. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk a
  fenti folyamatok főbb okait a mintába került lakosság szociális,
  gazdasági jellemzőinek elemzésével, valamint a segélyezéssel
  kapcsolatos attitűdök változása tükrében.