Keresés

Keresési eredmények

• Határmenti ifjúság gazdasági és társadalmi viszonyulása a térséghez

  109-123

  Ludescher Gabriella

  Megtekintések száma:

  215

  A tanulmány Kelet-közép Európa három országának – Lengyelország, Ukrajna és Magyarország – egy-egy határmenti megyéjének ifjúságát (17-19 éves) kutatja. A kutatás hipotézise, hogy az ifjúságnak a területi identitása szignifikáns összefüggésben van határontúli gazdasági, társadalmi tevékenységével. Kutatási feltételezésként fogalmazódott meg az is, hogy azok a fiatalok értékelik a viszonyulásukat a szomszédos nemzetekkel „nagyon pozitívan”, akik gyakrabban utaznak külföldre, vagy/és rokoni kapcsolat fűzi ahhoz a nemzethez. A tanulmány a hipotéziseit a következő kérdések mentén tárgyalja:

  • a határmenti fiataloknak mi a véleményük a saját régiójúkban lévő lehetőségekről,
  • mennyire érzik erősnek a kapcsolatukat, városukkal, megyéjükkel, régiójukkal, Európával, illetve saját etnikai csoportjukkal.
  • Továbbá a vizsgálat tárgya az is, hogy az adott határmenti térség, milyen hatással van a megkérdezettek életére, a szomszédos országokhoz milyen kapcsolat, illetve gazdasági tevékenység fűzi a célcsoportot, valamint milyen gyakran szoktak külföldön járni és azt milyen célból teszik.

  Kutatás fontos eleme volt a határmenti terület gazdasági és társadalmi hatásának mérésén túl az is, hogy a szomszédos nemzetekhez, milyen a viszonyulásuk a megkérdezetteknek. A vizsgálatra kiválasztott régiók különleges földrajzi adottságokkal rendelkező régiók, de emellett komoly gazdasági és társadalmi nehézségekkel küszködő térségek is. Ezen területek versenyképessége és jóléte egyre inkább attól függ, hogy az ott élő emberek és az ott élő vállalkozások optimálisan ki tudják-e használni valamennyi területi előnyt, mint például szomszédos ország gazdaság- és munkaerő- piacát, szolgáltatásokat, infrastruktúrát, valamint a nemzetközi kapcsolatokat. A gazdaság versenyképességének fejlődése függ más területekkel való kapcsolatok kiépítésétől. Az eddigi kutatások (Hardi, 2001) azt bizonyítják, hogy a jelenlegi vállalkozások a keleti térségben nem tudtak élni a régió elhelyezkedéséből fakadó lehetőségekkel. Ez magyarázható e térségek posztszocialista mivoltával is. Az 1990-as évektől az észak-kelet európai régiókban határmenti együttműködések kezdenek megjelenni, de a 2004-es Európai Uniós csatlakozás lehetővé teszi a vizsgált országok közül Magyarország és Lengyelország számára az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E mozgás mellett a technológia és az ötletek áramlása, valamint a határmenti kooperáció a területi fejlődés egyre fontosabb elemévé válik, megjelennek a komparatív előnyök is. A vizsgálati célcsoportként többek között azért választottuk a 17-19 éves korosztályt, mivel ők az új lehetőségekbe beleszülettek és azok a mindennapi életük részévé váltak. Remélhetőleg az elkövetkezendő tíz évben e korosztály tagjai a területi elhelyezkedésük és kapcsolataikból adódóan a határon átívelő gazdasági és társadalmi kohézió motorává válnak.

• A testnevelés infrastrukturális háttérfeltételeinek vizsgálata a szakiskolák körében

  65-75

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  384

  A fizikai aktivitás minden életkorban fontos, különösen az a serdülőkorúak esetében, mivel ebben az életkorban alapozódnak meg a felnőttkori szokások. A mindennapos testnevelés közoktatásban történő bevezetésével hazánkban nagy előrelépés történt a fiatal generációk rendszeres fizikai aktivitásának megvalósítása terén. Ennek kivitelezéséhez azonban infrastrukturális feltételek is szükségesek. Jelen kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai szakiskolák tornatermi ellátottsága hogyan alakul. Magyarország megyéiben és Budapesten összesen 84 szakiskolát kerestünk meg. A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló tornatermek száma jelenleg nem elegendő a színvonalas testnevelés órák megvalósításához.

• Egészségügyi dolgozók sportolási szokásai az Észak-alföldi régióban

  55-64

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  409

  Az egészségügyi intézményekben dolgozók egészsége több szempontból is kockázatnak van kitéve. Ezen káros hatások ellensúlyozásában a rendszeres fizikai aktivitás is szerepet játszhat. Kutatásunk során Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató intézményében vizsgáltuk a munkavállalók sportolási szokásait. A felmérést önkéntes és anonim módon, kérdőíves módszerrel végeztük. A 987 válaszadónak 45,1%-a sportol rendszeresen, legalább heti két alkalommal. Vizsgáltuk a különböző munkaköri csoportok – orvos, szakdolgozó, egyéb munkakörben foglalkoztatott –, valamint a nemek közötti különbségeket is.
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy a régióban továbbra is fejleszteni szükséges az egészségtudatosságot, amelynek különösen fontos eleme lehet a munkáltató egészségügyi intézmény szervezett formában megvalósított egészségfejlesztő tevékenysége.

• Nyelvi akadályok vizsgálata az egészségügyi ellátásban: Esettanulmány Budapesten élő külföldi hallgatókról

  158-184

  Namomsa Gutama

  Phyu Aye Kyi

  Megtekintések száma:

  321

  Az egészségügyi ellátásban a nyelvi akadályok befolyásolják a szolgáltatások költségét, minőségét és hatással vannak a Budapesten (Magyarországon) élő külföldi hallgatókra. A tanulmány azokat a megoldásra váró nehézségeket tárja fel, melyekkel a külföldi hallgatók szembesültek az egészségügyi ellátás részét képező orvosi tanácsok megértése kapcsán. A cél olyan stratégia kidolgozása, ami segít ezen problémák megoldásában. A kvalitatív megközelítés különböző budapesti egyetemen tanuló 18 külföldi hallgatótól kapott adatokat elemezte. A legtöbb résztvevő nem került olyan egészségügyi helyzetbe, ami sürgős ellátást igényelt, viszont azok, akik súlyos állapotban voltak, jelentős mértékű nyelvi akadállyal, jelölési gondokkal és késedelmes ellátással szembesültek. Az elsődleges nehézség a nyelvi akadály volt, ami körülményessé tette az egészségügyi dolgozókkal történő kommunikációt. A résztvevők Google Fordítót, tolmácsokat és nonverbális kommunikációt használtak segítségként, hogy legyőzzék a nyelvi akadályokat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy olyan irányelvek kidolgozása szükséges, melyek javítják a egészségügyi dolgozók és a külföldi diákok közötti kommunikációt, hogy egyforma eséllyel juthassanak a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz.

• Az egészség komplex megközelítése, mint az egészség-szociológiai vizsgálatok elméleti kerete

  24-49

  Moravcsik-Kornyicki Ágota

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  1625

  A közép-kelet-európai térség egészében, és így Magyarországon is rosszak a népesség egészségmutatói. A magyarok egészségi állapota nem elszigetelt, nem egyedi jelenség. Magyarország társadalmának egészségi állapota a legrosszabbak közé sorolható Európai Uniós viszonylatban.

  Tanulmányunkban az egészség komplex megközelítését, a társadalmi beágyazottságát mutatjuk be azzal a céllal, hogy elméleti alapját adjuk egy általunk tervezett a hazai egészség jellemzőket célkeresztbe állító vizsgálatnak.

  Az elméleti áttekintésben hangsúly helyeződik a társadalomtudományok bizonyos tudományterületei által használt egészség definíciókra, az egészség magyarázó tényezőinek bemutatására, tézisek és modellek kontextusára. Jelen munkánk és jövőbeli kutatásunk körülírása nem nélkülözheti az egészség fogalmának meghatározásban lezajlott változások nyomon követését, ezért elsőként ennek elemzésre térünk ki. Az elméleti alapok lefektetésében az egészség komplex szemléletéhez nyúlunk vissza, melyben a biomedikális és bio-pszicho-szociális modellek bemutatására térünk ki részletesen, majd az egészség gazdasági és társadalmi modelljeit ismertetjük. Továbbá foglalkozunk az egyén és a társadalom egészségét meghatározó egészségdeterminánsokkal is.

• „Akinek van bátorsága a gesztenyét lebontani”. Reziliens életúttal a pedagógus pályán

  85-101

  Kozma Kitti

  Ceglédi Tímea

  Megtekintések száma:

  452

  A pedagógusok szerepe nem kérdéses a roma tanulók iskolai sikerességében Elméleti kiindulópontunk a reziliencia. A PISA vizsgálatok pedig a társadalmi hovatartozásuk alapján az alsó, eredményességük alapján pedig a felső kategóriába tartozókat nevezik rezilienseknek. A nevelésszociológiában reziliensnek tekintünk egy életutat, amikor az sikeres a kedvezőtlen társadalmi háttér ellenére. Tanulmányunkban reziliens életutat megélt roma pedagógusokat vizsgálunk, választ keresve arra, hogy reziliens életút milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a pedagógiai munkában. A megpróbáltatások általi fejlődésre, a kihívásokban rejlő lehetőségekre fókuszáltunk. A célcsoport specialitása miatt a hólabda mintavételt választottuk. 6 félig strukturált személyes életútinterjú készült Magyarország keleti részén 2019-ben. Kitértünk mind a saját életút, mind a pedagógus munka rezilienciájára, illetve ezek kapcsolatára. A transzkribált szövegeken kvalitatív elemzést végeztünk. A reziliens roma pedagógusok életútjuk tapasztalatát átültetik pedagógiai munkájukba. Az általuk megélt megküzdés mintaként szolgál tanítványaik számára.

• A digitális egyenlőtlenség vizsgálata a társadalmi kirekesztődés szempontjából

  67-81

  Huszti Elek

  Megtekintések száma:

  912

  Kutatásomat, mely egy doktori tézis része, a Beregben, Magyarország egyik legelmaradottabb kistérségében végeztem, 2017-ben. Az itt élő 14 éves korosztály szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának mértékét vizsgáltam. Mindezt a társadalmi egyenlőtlenség egy új dimenziója a digitális egyenlőtlenség aspektusából szemlélve. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a modern multimédiás eszközök, valamint az internet használata hozzájárulhat-e a kistérség fejlődéséhez, a jövő generációja képes lesz-e megfelelni a kor kihívásainak, munkát találni a digitalizációval átszőtt munkaerőpiacon. Esetleg ezen eszközök, valamint a használatukhoz szükséges tudás hiánya tovább mélyíti-e a már meglévő társadalmi egyenlőtlenséget. Feltártam a tanulók szociodemográfiai, szocioökonómiai jellemzőit, multimédiás eszközökkel való ellátottságát, a használat céljait, attribútumait, a digitális egyenlőtlenséget okozó tényezőket. Kitértem az iskolai IKT használat szintjére, az internethasználat és a tanulmányi eredmények összefügéseire, a tanulók társas kapcsolatainak, jövőképének vizsgálatára. Jelen cikkemben kutatásom első kérdéskörét kívánom bemutatni, mely a multimédiás eszközökkel való ellátottság szocioökonómiai hátterének vizsgálatával foglalkozik.