Évf. 14 szám 36 (2023)

Megjelent May 31, 2023

issue.tableOfContents66295e50aa146

Cikkek

  • Az óvodáskorú gyermekek társas megküzdésének és szüleik szocioökonómiai hátterének összefüggései
    5-40
    Megtekintések száma:
    165

    A tanulmány azt vizsgálja, hogy a család szociális hátterének milyen szerepe van abban, hogy a gyerekek milyen megküz­dési módokat alkalmaznak. 306 óvodásról nyertünk adatot szóbeli és írásbeli kikérdezés módszerével: a megküzdési stratégiákra vonatkozóan a pedagógusoktól és a gyermekektől, a családi háttértényezőket érintő kérdésekre a szülőktől. A többváltozós regresszióanalízissel nyert eredmények azt mutatják, hogy a SES változók más, demográfiai, családszerkezeti és szociális-érzelmi tényezők mellett már óvodás korban befolyásolják a megküzdések preferenciáját: a segítségkérő megküzdés az anya beosztott státuszával és az apa alacsony képzettségével függ össze, az egyezkedő megküzdés elsajátításának nem kedvez a szülő munkaerő-piaci aktivitásának hiánya, különösen, ha más stressztényezőkkel társul, mint az anya betegsége vagy párkapcsolati elégedetlensége, az agresszív megküzdést az apa beosztott státusza moderálja. Azoknak a gyerekeknek, akiknek társadalmi helyzete kedvezőbb, hatékonyabb a megküzdése.

    149
  • A hátrányos helyzetű tanulók nem-kognitív problémamegoldó készségének fejlődése a tanodában
    41-69
    Megtekintések száma:
    167

    A kognitív készségek mellett a nem-kognitív készségek is kulcsszerepet töltenek be az egyén életútjának az alakulásában, ennek ellenére a nem-kognitív készségek fejlesztésére méltánytalanul kevés figyelem irányul. A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a tanodák milyen módon járulnak hozzá napjainkban a diákok nem-kognitív problémamegoldó készsége terén örökölt társadalmi hátrányok enyhítéséhez. Az Észak-Alföld régió megyei jogú városainak öt tanodájában készült feltáró vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a tanodáknak kiemelt szerepük van a vizsgálatba bevont főként általános iskola felső tagozatos hátrányos helyzetű diákok készségdeficitjeinek a mérséklésében. A tanoda fejlesztő munkájának eredményeként a problémamegoldó készség leginkább a problémaforrás csökkenésében, a problémamegoldás eszköztárában és a problémamegoldás formájában mutatott fejlődést. A tanoda beavatkozásának hatására a diákok örökölt társadalmi hátrányai mérséklődtek, valamint az iskolai, illetve a későbbi munkaerőpiaci és társadalmi integráltságuk erősödött.

    163
  • A pedagógus – szülő közötti kommunikáció akadályozó tényezőinek vizsgálata pedagógusi vélemények alapján
    70-87
    Megtekintések száma:
    200

    A diákok iskolai sikerét számos tényező befolyásolja. Habár a diákok egyéni képessége, motivációja, az oktatás minősége, a családi és iskolai környezet erőteljesen meghatározza a tanulási eredményességet és iskolai pályafutást, ezek mellett a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat, és az annak alapjául szolgáló pedagógus – szülő közötti kommunikáció is fontos szerepet játszik. Jelen tanulmány egy rurális térségben (Hargita megye, Románia) végzett, félig strukturált interjús kutatás eredményeiről ad számot a pedagógus – szülő közötti kommunikációt akadályozó tényezőkről.

    368
  • Az olvasás funkciójának narratívái rurális családi literációs kontextusban - Szülői olvasói attitűdkutatás
    88-107
    Megtekintések száma:
    98

    Jelen olvasássszociológiai tanulmány rurális közegben élő diplomás anyákkal folytatott 10 félig strukturált interjúra épülő vizsgálat eredményeit foglalja össze, melyben az interjúalanyok napjaink gyereknevelési kihívásaiban pozicionálják az olvasás funkcióját. A témában végzett kutatások alátámasztják, hogy jelentős szerepe van a szülőnek a kulturális tőke átadásában, a gyerek olvasóvá nevelésének folyamatában. A rurális kontextusban (Parajd, Hargita megye) érvényesülő családi literációs attitűdök azonosítását ekképpen a családi literációs környezet (home literacy environment - HLE) faktorain keresztül célozom meg bemutatni – módszertanilag a szülői olvasói vélemények, attitűdök (parental reading beliefs - PRB) tartalomelemzéssel történő feltárásával megragadva.

    105
  • Az oktatói személyiség sajátosságai a vasútszakmában
    108-129
    Megtekintések száma:
    93

    Évtizedek óta keresik a kutatók és a gyakorlati szakemberek arra a napjainkban is aktuális kérdésre a választ, hogy mitől „jó”, azaz eredményes és hatékony egy pedagógus. A válasz az oktató személyiségével, személyiségjegyeivel kapcsolatos területeket is magában foglal. Kutatásunk során célul tűztük ki a vasútszakmai oktatók személyiségének vizsgálatát. Részcéljaink között szerepelt az általános személyiségjegyek Big Five modellel történő elemzésén túl, az oktató asszertivitásának, az emberekhez való alaphozzáállásának, befolyásolási technikájának és konfliktuskezelési módjának a tanulmányozása. A saját vizsgálatot kérdőíves módszerrel, széles körben alkalmazott eszközökkel végeztük négy különböző szervezetnél. A csoportok közötti eltérések vizsgálatához varianciaanalízist alkalmaztunk. Az eredmények alapján az oktatók megfelelő alapokkal rendelkeznek a pozitív légkör kialakításához. Nyitottság, barátságosság és az asszertivitás közepesnél erősebb szintje jellemző rájuk, a Machiavellizmus pedig csak kis mértékben van jelen. Konfliktuskezelésben a kompromisszumkeresés, a problémamegoldás és az elkerülés a legjellemzőbb stílusok. Az eredmények alapján javasoljuk a nyitottság és az asszertivitás szintjének további növelését, kompromisszumkeresés helyett pedig a komplex problémamegoldás gyakoribb alkalmazását.

    73
  • The opportunities of the resilience measurement in the family and child protection system in Hungary
    130-156
    Megtekintések száma:
    50

    A tanulmány a Rubeus Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem kutatóműhelyében végzett hazai gyermekkori reziliencia kutatási eredményeibe nyújt betekintést azzal a céllal, hogy a validált mérőeszközök alkalmazhatóságának gyakorlatára mutassunk rá. Célunk a tanulmányban a 2018-2021 között megvalósult programokhoz kapcsolódó mérőeszközfejlesztés eredményeinek közlésével azok alkalmazhatósági területeinek bemutatása volt a magyar gyermekvédelmi rendszer állami és civil szférájában. A validált eszközökkel mértük a gyermek-ellenállóképességet és a szülői attitűdöket a különböző magyarországi célcsoportok körében. Azok a gyermekek és szüleik, akiknek körében a reziliencia és attitűdmérés történt nehéz élethelyzeteik ellenére, képesek a boldogulásra az innovatív modellprogram segítségével, amelyben szakemberek támogatták az életképességüket.

    en
    65
  • A multidimensional network analysis of rivals’ cooperation
    157-177
    Megtekintések száma:
    53

    Ebben a tanulmányban kidolgozunk és empirikusan tesztelünk egy újszerű hálózati mérési modellt, amit a hálózati struktúra komplex mérési modelljének (CMNSE) neveztünk el. Ez egyrészt méri a csúcspontok strukturális jellemzőit fokszámeloszlással, másrészt vizsgálja az élek térbeli vonásait kvadrátanalízissel. A gazdasági hálózatok legújabb típusát, egy magyar koopetitív hálózat topológiáját kvantifikáljuk CMNSE modellel. Az eredmények szerint ennek az üzleti hálózatnak nincs skálafüggetlen tulajdonsága, mivel fokszámkitevője rendkívül alacsony. Továbbá, a hálózat térbeli elemzésével megállapítható, hogy a gócpont a hálózat által lefedett tér centrumában található, míg a csúcspontok a hálózat peremén sűrűsödnek.

    en
    57
  • A brief comprehensive overview of surrogacy
    178-196
    Megtekintések száma:
    253

    A statisztikák szerint a meddőség globális egészségügyi probléma, ami mintegy 48 millió párt és 186 millió egyént érint. A meddőségről és a béranyaságról szóló megállapodások globális elterjedésének üteme aggodalmat keltett több tudományos területen kutatók között, mint például az orvostudomány, a szociológia, a jog, a szociális munka, a pszichológia és a vallás területén. Azonban a kifejlesztett módszerek és a béranyaság vitathatatlan előnyei mellett, különösen azon párok esetében, akik nagyon szeretnének gyermeket, még több kérdést hagytak megválaszolatlanul. A kutatás fókuszában a béranyaság gyakorlatát befolyásoló interdiszciplináris tényezők állnak. A témával kapcsolatos kis számú adatok miatt a 2023-ig tartó releváns publikált cikkek szisztematikus áttekintését végeztük a felmérés tervezése során.  Ez a tanulmány azzal érvel, hogy sok társadalomban nem szívesen fogadják el a béranyaságot, ugyanakkor világosan látszik, hogy jelenleg több országban is működik. Az interdiszciplináris együttműködés a béranyaság részévé vált, és ennek a vizsgálatnak az eredményei kiemelkedőek.

    en
    171