Évf. 11 szám 31 (2020)

Megjelent November 29, 2020

issue.tableOfContents65e6905119265

Cikkek

  • Előszó
    1
    Megtekintések száma:
    118
    110
  • Egészségműveltség és alkoholfogyasztás összefüggésének vizsgálata szakgimnáziumban tanuló fiatalok körében
    2-12
    Megtekintések száma:
    292

    A fiatalok alkoholfogyasztási szokásainak és egészségműveltségének vizsgálatát célzó nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy az alacsonyabb egészségműveltséggel rendelkező fiatalok körében gyakoribb az alkoholfogyasztás. Legjobb tudásunk szerint hazánkban még nem történt hasonló vizsgálat. A vizsgálat célja felmérni a 11. és 12. osztályos tanulók alkoholfogyasztási szokásait és egészségműveltségi szintjét, illetve ezek kapcsolatát megvizsgálni. A vizsgálatban összesen 120 fő vett részt. Kérdőívünk alkoholfogyasztási szokásokra vonatkozó kérdéseken túlmenően szocio-demográfiai kérdéseket is tartalmazott. Az egészségműveltségi szintet a Newest Vital Sign (NVS) kérdőív segítségével mértük. A kapott eredmények statisztikai elemzése és összefüggések feltárása Fisher-féle egzakt próbák segítségével, valamint Kruskal–Wallis tesztekkel valósult meg. Az NVS teszt alapján a vizsgálatban részt vevő fiatalok 45,83%-a nagy valószínűséggel megfelelő, 26,67%-a valószínűleg korlátozott, míg 27,50%-a nagy valószínűséggel korlátozott kategóriába került. Határérték szignifikanciát találtunk a lerészegedés teljes életprevalencia értéke és az egészségműveltségi szint között (p=0,057). A vizsgálatban részt vevő fiatalok igen magas a problémás egészségműveltségi szinttel rendelkezők aránya. Egyértelmű különbség azonban nem mutatható ki az egészségműveltség és az alkoholfogyasztási szokások között.

    403
  • A szubjektív egészségi állapot kutatási hátterének többszintű megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében
    13-25
    Megtekintések száma:
    337

    Hazánkban, illetve világszerte az egészségszociológiai kutatások egyik alapvető témája a társadalmi egyenlőtlenségek, ezen belül is az egészségi állapotot érintő egyenlőtlenségek vizsgálata. A hangsúly főként arra tevődik, hogy ezek az egyenlőtlenségek mikor és milyen módon keletkeznek, és az életciklus során milyen módon maradnak fenn. A modern társadalomban ez a differenciálódás egyre inkább megmutatkozik az egészségi állapot egyes mutatóiban, mint pl. a szubjektív jóllét. Az egyenlőtlenségek mértékét olyan alapvető szociokulturális és szociodemográfiai változók határozzák meg, mint pl. a lakókörnyezet, a földrajzi elhelyezkedés, az életkor vagy a nem. A társadalom egészére vonatkozó kutatások egyik fontos jellemzője, hogy több szinten és több lehetséges aspektusból vizsgálják az adott jelenségeket. Tanulmányomban ezeket a megközelítési szinteket és aspektusokat vizsgálom, a vonatkozó teoretikus háttér alkalmazásával.

    744
  • A Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar hallgatóinak egészségmagatartása és mentális állapota
    26-38
    Megtekintések száma:
    221

    A kutatás célja: Vizsgálatunk célpontjában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar hallgatóinak jólléte, pszicho-szociális jellemzői, mentális állapota és egészségmagatartása áll.

    Módszerek: Vizsgálatunk eszköze egy standardizált kérdőív, melyet a 2018-2019-es tanév őszi félévében alkalmaztunk. A kérdőív az következő standardizált kérdőíveket is magába foglalta: Önértékelési Kérdőív (RSESH), Életcél Kérdőív (Purpose in Life Test – PIL), Észlelt stressz-kérdőív (Perceived Stress Scale – PSS4), Lelki egészség (General Health Questionnaire, GHQ-12). A vizsgálatban 206 hallgató vett részt a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karáról.

    Eredmények: Az alacsony önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint az egészséges önértékeléssel rendelkező társaik. Azok a hallgatók fogyasztanak több alkoholt, akik több pszichés problémával rendelkeznek, mint a társaik. Az alacsonyabb önértékelésű hallgatók gyakrabban fogyasztanak alkoholt a lerészegedésig, mint a normális önértékelést mutató társaik. A testedzés védő faktornak bizonyult az egészségmagatartás tekintetében, így akik aktívan sportolnak, jobb mentális állapotnak és alacsonyabb stressz-szintnek örvendenek, mint a keveset sportoló társaik. A pszichés állapot társadalmi meghatározottságát adataink is alátámasztják.

    339
  • A szervezeti kultúra és vezetői stílus szervezeti teljesítmény indikátoraira gyakorolt hatása
    39-54
    Megtekintések száma:
    497

    A tanulmány célja megvizsgálni a szervezeti kultúra és vezetés kapcsolatát, valamint ezek szervezeti teljesítményre - szervezet iránti elkötelezettség, munkával való elégedettség - gyakorolt hatását. Továbbá a korábbi szervezeti kultúra és vezetés szakirodalma alapján tisztázni a változók közötti kapcsolatot és ezek teljesítmény mutatókra gyakorolt hatását. Feltételezhető, hogy egy jobb szervezeti kultúra a megfelelő vezetői stílussal társulva magasabb szintű elégedettséghez és erősebb elkötelezettséghez vezet. Ennek megfelelően, amennyiben a szervezet erős szervezeti kultúrával és alkalmas vezetéssel bír, amely képes megtartani a szervezet integrációját, annak az az eredménye,, hogy erősödik a szervezet iránti elkötelezettség és munkával való elégedettség, és a jelentősen nő a teljesítmény.

    en
    599
  • MRI- és UH-felvételek geometriai elemzése a beszédszintézisben
    55-65
    Megtekintések száma:
    99

    A gépi beszéd előállításának egyik új vonulata az artikulációs beszédszintézis, ami a hangképzéshez kapcsolódó vizuális információk feldolgozásán alapszik. A hangképző szervek statikus és dinamikus geometriai paramétereinek pontos ismerete alapvető szerepet játszik a beszédszintézis megvalósításában. Ezen adatok vizuális kinyerésének alkalmas forrásai lehetnek a beszéd közben készült MRI- és UH-felvételek, melyek különböző geometriával jellemezhetők. Az UH-keretek képpontjai egy polárkoordináta-rendszer kijelölésével kezelhetők a legkényelmesebben, míg az MRIkeretek képpontjainak leírásához egy descartes-i koordináta-rendszer adhat megfelelő kiindulópontot. Mivel az UH-felvételeken nem látható a nyelv hátsó része és a nyelvhegy, így az MRI-hez képest csak részleges információt kaphatunk a nyelv mozgásáról. Ennélfogva fontos és egyben nem triviális feladat az MRI- és UH-források geometriájának összehangolása. A publikációban bemutatom a geometriai transzformációk egy lehetséges módját.

    119
  • A mesterséges koponyatorzítás hatásának vizsgálata a koponya metrikus adataira vonatkozóan
    66-72
    Megtekintések száma:
    165

    Kutatócsoportunk északkelet-magyarországi régészeti ásatások során előkerült mesterségesen torzított koponyák több szempontú antropológiai vizsgálatával foglalkozik. A koponyák hun-germán korúnak datált (5–6. század) sírokból származnak. A mesterséges torzítás, mint szokás, koponyára tett hatásának minél részletesebb megismeréséhez szükséges, hogy a koponyák morfológiai és metrikus adatainak leírása és dokumentálása megtörténjen, de a viszonylagos kevés esetszám és a nemi differencia miatt, eddig nem volt mindig lehetőség a további elemzésekre. Jelen munkánkban ennek megoldására szeretnénk javasolni egy egyszerűen alkalmazható úgynevezett torzítási differenciaszámot (RD) a mesterséges torzítás koponyaméretekre tett hatásának kvantitatív megítélése céljából, melyet eddig még ilyen formában nem használtak kutatók.

    177
  • Fenomenológiai indíttatású kutatás tinédzser anyák megélt tapasztalata alapján a szülési komplikációval való megküzdés során, Nigéria Borno Állam Jere Önkormányzat Khaddamari Kórházi Osztály
    73-84
    Megtekintések száma:
    127

    Cél: Tinédzser terhesség előfordul szerte a világban, s mivel népegészségügyi téma, kutatásunk célja feltárni a helyzetet előidéző a tényezőket, komplikációkat, hatásokat, kihívásokat, megküzdési mechanizmust, és hogy mit érzékel a tinédzser.

    Módszer: Feltáró kvalitatív kutatást alkalmaztunk, a hólabda módszert. 10 válaszadóval készítettünk interjút, amiben segítségünkre volt egy kérdező a nigériai Borno állambeli Jere önkormányzat Khaddamari kórházi osztályán.

    Eredmények: Legfőbb tényező a tudatlanság és a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya, otthon és az iskolában egyaránt. Néhány válaszadó megemlítette a hagyományos szerepeket, kulturális elvárást, drog és alkohol használatot, korkülönbséget, szocio-gazdasági tényezőket, kényszerítést és erőszakot. Többségük félelmet, bűntudatot és megbélyegzést érzékelt, csak néhányan mondták azt, hogy izgatottak, büszkék voltak, és elfogadták őket. Leggyakoribb komplikációk: anémia, koraszülés, a medence és fej közötti aránytalanság, elakadás a szülőcsatornában és sipoly. Szinte mindegyik kimaradt az iskolából.

    Következtetés: A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az összes résztvevő együttes erőfeszítésével a tinédzserkori terhesség szövődményei megakadályozhatók lennének.

    en
    476
  • „Akinek van bátorsága a gesztenyét lebontani”. Reziliens életúttal a pedagógus pályán
    85-101
    Megtekintések száma:
    219

    A pedagógusok szerepe nem kérdéses a roma tanulók iskolai sikerességében Elméleti kiindulópontunk a reziliencia. A PISA vizsgálatok pedig a társadalmi hovatartozásuk alapján az alsó, eredményességük alapján pedig a felső kategóriába tartozókat nevezik rezilienseknek. A nevelésszociológiában reziliensnek tekintünk egy életutat, amikor az sikeres a kedvezőtlen társadalmi háttér ellenére. Tanulmányunkban reziliens életutat megélt roma pedagógusokat vizsgálunk, választ keresve arra, hogy reziliens életút milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet a pedagógiai munkában. A megpróbáltatások általi fejlődésre, a kihívásokban rejlő lehetőségekre fókuszáltunk. A célcsoport specialitása miatt a hólabda mintavételt választottuk. 6 félig strukturált személyes életútinterjú készült Magyarország keleti részén 2019-ben. Kitértünk mind a saját életút, mind a pedagógus munka rezilienciájára, illetve ezek kapcsolatára. A transzkribált szövegeken kvalitatív elemzést végeztünk. A reziliens roma pedagógusok életútjuk tapasztalatát átültetik pedagógiai munkájukba. Az általuk megélt megküzdés mintaként szolgál tanítványaik számára.

    320
  • Vagyok, aki vagyok. Kisebbségi csoportok identifikációja
    102-120
    Megtekintések száma:
    126

    Az elmúlt fél évszázadban empirikusan is érzékelhető gyors változás és irányváltás ment végbe a társadalmi folyamatokban. Egyre interaktívabb lett világunk, gyorsabb lett az információáramlás, állandóan fejlődik a kommunikációs technológia. A felgyorsult folyamatok, a történelem és a kultúra alakulása a kisebbségi csoportokhoz tartozó családokban identitásválságot eredményezett. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan alakult a vajdasági vegyes házasságban élő párok és két magyarországi megyében élő roma női közösség tagjainak identifikációja, valamint milyen hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni a két kisebbségi csoport életében. A kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a mobilitási csatornák megnyitása jelentősen gyorsítja az asszimilációt.

    252
  • Fiatalok fizikai aktivitásának nemzetközi összehasonlító vizsgálata
    121-130
    Megtekintések száma:
    201

    A nem megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás következtében egyre több fiatal szenved krónikus betegségben. Kutatásunk célja az volt, hogy felmérje egy hazai (Tiszafüred) és egy határon túli (Nagyvárad) intézmény 5., 7. és 9. osztályos tanulóinak egészségmagatartását, fizikai aktivitását. A vizsgálatban összesen 206 fő vett részt, a kérdőív szociodemográfiai adatokra, valamint fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseket tett fel. A folytonos változók átlagos pontszámai közötti eltéréseket Mann–Whitney tesztekkel, a kategorikus változók gyakoriságbeli eltéréseit pedig Fisher-féle egzakt próbák segítségével értékeltük. Míg a tiszafüredi gimnázium tanulóinak 88%-a gondolja úgy, hogy elegendő testmozgást végez, ez az arány a nagyváradi gimnázium tanulóinak esetében 81%..Az iskolán kívül végzett fizikai aktivitás gyakoriságában (p=0,304), valamint a testmozgásról alkotott vélemény tekintetében (p=0,267) a két intézmény között nincs szignifikáns különbség. Az eredményeink alapján elmondható, hogy mindkét intézményben népszerű a fiatalok körében az iskolán kívül végzett testmozgás.

    366
  • Családanyák szerepvállalása a munkamigráció folyamatában
    131-143
    Megtekintések száma:
    155

    A nemzetközi szakirodalom különböző elméletek és paradigmák mentén definiálja a munkavállalás szándékával történő migrációt, ok-okozati összefüggést keresve a különböző migrációs hullámok magyarázatára. A migrációs kutatásaiban láthatóvá válnak a transznacionalizmus sajátosságai, valamint a családanyák megnövekedett aránya. A migráció feminizációja során nők milliói válnak családfenntartóvá azáltal, hogy otthonuktól távol egy másik országban vállalnak munkát, új munkamegosztási helyzetet alakítva ki a családon belül. Az anya fizikai jelenlétű gondoskodását az anyagi természetű gondoskodás váltja fel. Tanulmányomban három dimenzióban közelítem meg a családanyák szerepvállalását a munkamigráció folyamatában. A nemzetközi szakirodalmi kitekintést térségi, majd helyi szintű kutatás követ. A családanyák munkamigrációs történetének elemzése arra fókuszál, hogy miként jelenik meg élettörténetükben a külföldi munkavállalás, és milyen okok állnak mögötte.

    183
  • Kutatási kérdőjelek az egészségügyi szervezetfejlesztésének vizsgálatában
    144-163
    Megtekintések száma:
    133

    A közbeszédben és a szakirodalomban is komoly viták folynak az egészségügy válságáról. A második világháború után az egészségügy volt az a szolgáltatás, amit elsőként kivontak a piaci törvények alól. Az általános és ingyenes egészségügy a háborús társadalmi sokk után reményt és relatív eredményeket is hozott, de ez az 1960-as évek végére megtorpant, miközben a modernizációs folyamatok is jelentősen csökkentek, és „a megoldásra váró új feladatokkal az intézményhálózat tehetetlenül állt szemben.” (Szalai J. 1989:171) A mai egészségügyi rendszer vizsgálatát azzal kezdem, hogy összehasonlítom az alap- és szakellátás területen a múltbeli és a napjainkban keletkezett disszonancia okait, jelenségeit, párhuzamosságait, szervezetlenségeit. Feltételezem, hogy az egészségügyi rendszer eredményes reformját csak az alapproblémák ismeretében, az alap- és a járóbeteg-ellátás korszerűsítésével, szervezeti fejlesztésével lehet elkezdeni.

    296
  • Gyakorlatorientált képzések megítélése a vállalati szférában
    164-183
    Megtekintések száma:
    253

    Cikkünk célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok feltárása egy speciális, a közelmúltban bevezetett képzési forma, a duális képzés szempontjából. A megváltozó munkaerőpiaci szükségletek kielégítése érdekében a felsőoktatási intézmények nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy a képzéseik jobban illeszkedjenek a munkáltatók elvárásaihoz. A gyakorlati képességek fejlesztése nemcsak a hallgatók, hanem a munkaadók által is elvárt tevékenység a felsőoktatásban. Kérdőíves vizsgálatunkban gazdasági társaságok munkaerő állományával kapcsolatos meglátásait és szükségleteit mértük fel, illetve vizsgáltuk a cégek már megszerzett duális képzési tapasztalatait, illetve nyitottságukat arra nézve, hogy duális képzőhelyként kapcsolódjanak be a felsőoktatási rendszer működésébe.

    292
  • Vezetés 2020 – a gemba szerepe
    184-192
    Megtekintések száma:
    131

    Milyen szervezeti jellemzők biztosítják a mai komplex, dinamikusan változó – és egyre kevésbé előre jelezhető – üzleti környezetben a hosszú távú robosztus működés és versenyképesség alapjait? Mi a gemba szerepe és jelentősége a gyors adaptációra képes, rugalmas szervezeti működés kialakításában? Milyen tényezők változása határozza meg alapvetően a 2020-as évek versenyképes vezetői stílusát? Mely munkavállalói készségek a legfontosabbak a munkapiacon 2020-ban? A szervezetek vezetői hogyan tudnak úgy hatást gyakorolni a jelenlegi és jövőbeni munkatársaikra, hogy a szervezet minden szintjén akarjanak és tudjanak megfelelni az új kihívásoknak? Hogyan segítheti a vezetőket a gemba központú magatartásformák tudatos gyakorlása annak érdekében, hogy saját magukban és munkatársaikban folyamatosan fejleszteni tudják a legfontosabb (új) készségeket, illetve vezetői stílusukba be tudják illeszteni ezeket a magatartásformákat? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

    228