EGYETEMI TESTNEVELÉS ÉS SPORT HATÁSA A HALLGATÓK FITTSÉGI ÁLLAPOTÁRA
https://doi.org/10.36439/SHJS/2020/2/8599
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Copyright (c) 2020 Pucsok József Márton, Balogh László, Ráthonyi Gergely, Varga Katalin, Bíró Eszter, Perényi Gabriella, Lenténé Puskás Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
A felsőoktatási intézményekben tanuló diákok, fiatal felnőttek fizikai fittsége romló tendenciát mutat. E folyamat okainak megvizsgálásához releváns adatokra van szükség. Ennek érdekében a 2017-18-as tanévtől kezdve, egy longitudinális felmérés-sorozat keretében az egyetemi testnevelés órák és sportfoglalkozások hatását vizsgáltuk meg. Első ütemben hatvan inaktív hallgató, férfiak és nők egyaránt (a Debreceni Egyetem tanulói) fittségi állapotát mértük fel a mozgásprogram elkezdése előtt, majd utána. A vizsgálatban résztvevők heti egy alkalommal 90 perces sportfoglalkozásokon (pilates, spinning, wellness-általános kondicionálás, alakformálás) vettek részt. A szemeszter elején és végén a résztvevők a Hungarofit tesztrendszerből ismert három motoros próbát (ingafutás (Beep teszt), karhajlítás-nyújtás, felülés) hajtottak végre.
Eredményeink azt mutatták, hogy a négy sporttevékenység az aerob teljesítőképességre, a felső végtag és a hasizom-törzs erő-állóképességére is eltérő módon hatott. Bár a nemzetközi ajánlások heti 150 perc fizikai aktivitást javasolnak, heti egyszeri másfél órás közepes intenzítású mozgással is fejleszthető. a motoros képességek szintje.