Keresés
Keresési eredmények
-
Környezeti kihívások – stratégiai válaszok
26-39Megtekintések száma:223A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsük a vállalatok és vállalkozások környezetében bekövetkező változások hogy kezelhetőek a menedzsment eszköztára segítségével. A vállalatok környezetében radikális változások történnek, elsősorban a technológiai fejlődés által nyitott új lehetőségek és kényszerek tömeges és erőteljes megjelenésén keresztül. A vállalatok egy része maga is aktív részese a környezeti változások létrehozatalának. Más vállalatok esetében pedig elsősorban a külső változások kezelésének a kérdése merül föl. Hogyan alkalmazkodhatnak a vállalatok és vállalkozások az új környezeti jellemzőkhöz; ezt a kérdést járja körbe a tanulmány.
-
Munkajogi és gazdasági kihívások a jövő munkaerőpiacán
116-130Megtekintések száma:774A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.
-
Az online bankolás hazai vizsgálata
22-32Megtekintések száma:280Napjainkban a digitalizáció térhódítása folyamatosan nő. A jelenlegi felnövekvő generáció már „digitális bennszülött”. A digitalizáció részeként feltétlenül említést kell tennünk az internetről, ami kiemelt szerepet tölt be mindennapi életünkben. Az interneten keresünk információt, kommunikálunk, vásárolunk. Ezen tényezők és a 2020-ban kialakult pandémia miatt az internetes ügyintézés is kiemelt fontosságúvá vált. A bankoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a megnövekedett igényekhez, amik a kényelmes, otthoni bankolást segítik elő. Kutatásunk során éppen erre a folyamatos alkalmazkodásra, és az ebből eredő fejlesztésekre koncentráltunk. A kutatás középpontjában a hazai nagybankok internet- és mobilbankjai álltak. A mintavételezés 2 időszakban zajlott. A primer kutatási eszközök közül a dokumentumelemzést és a netnográfiát választottuk. A kutatás során összehasonlítottuk a platformokon elérhető funkciókat, a mobilbankok fogyasztói megítélését és más változókat. A kutatás során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a hazai bankok folyamatosan fejlesztik az applikációjukat különböző trendek mentén, és igyekeznek igazodni a változó igényekhez. A legtöbb nagybank mobilbankjában komoly változásokat kellett megvalósítani, akár korábbi mobilbankjuk végleges kivezetésével. A változások erős hatást gyakorolhatnak a fogyasztókra, akikből ezen változások gyakran inkább negatív véleményt váltottak ki. Összességében a digitalizálódás ilyetén formája kiemelten fontos ezen szektorban is. A tanulmány a Tudományos Diákköri Konferenciára készült pályamunka részleteit tartalmazza.
-
A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében
138-150Megtekintések száma:212A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.
-
Szürkevizek kezelése különböző oxidálószerekkel
27-31Megtekintések száma:233Kutatásunk során szintetikusan előállított szürkevizek változatos szűrőközegeken történő előkezelés utáni oxidatív vizsgáltát végeztük el különböző oxidálószerekkel. A szürkevíz mintákat többféle vízminőségi paraméter mérésével jellemeztük. Ezeket a vizsgálatokat elvégeztük a kezeletlen, előkezelt, illetve az oxidatív kezelés átesett mintákon is. A vízminőségi paraméterek változásainak segítségével következtettünk a különböző kezelések hatékonyságára. Emellett, a szűrőközegekben bekövetkező változások jellemzésére pásztázó elektronmikroszkóp (SEM) segítségével vizsgáltuk a szűrőközegek felületét a használat előtt, majd azt követően is. A vizsgálataink során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a fürdővizek újrafelhasználásának céljából a kvarchomokból- vagy az aktív szénből és kvarchomokból álló kombinált szűrőközegen történő szűrés, majd ezt követően 10 mmol/dm3 hidrogén-peroxiddal történő kezelés bizonyult hatékony kezelési megoldásnak.
-
A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
67-79Megtekintések száma:2047A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?
-
A családok pénzügyi helyzetének változása Magyarországon 2000-2019
712-722Megtekintések száma:280Munkabérből élő családok pénzügyi helyzete számos tényező függvénye. Meghatározza többek között a munkabér, a szociális támogatások, az adókulcsok alakulása, s az adható kedvezmények nagysága. Az adórendszer a magánszemélyek legnagyobb rétegét érintő részét minden évben, sőt évközben is változtatják, csökkentve ezzel a kiszámíthatóságot és az előre tervezhetőséget. Az elmúlt években az adóterhelés körüli viták során bebizonyosodott, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát nem lehet a társadalombiztosítási járulékkulcstól elkülönítetten vizsgálni. A bruttó átlagkereset - a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelése okán is - a vizsgált közel 20 év alatt több mint négyszeresére emelkedett. A nettó átlagkeresetnél a növekedés üteme ennél magasabb az adórendszerben történt változások miatt. A kötelezően meghatározott bér a vizsgált évek alatt majdnem közel hatszorosára emelkedett. De mennyivel lett kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzete egy munkabérből élő átlagos családnak 20 év viszonylatában? A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a minimálbérek emelkedése, valamit a törvénymódosítások hatására a megélhetés milyen módon alakult.
-
A regionális társadalmi innováció kérdései
602-616Megtekintések száma:276A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.
-
A COVID-19 vírus második hullámában tapasztalható foglalkoztatási kihívások a vállalatok szemszögéből
152-163Megtekintések száma:649A Covid-19 vírus hatására megváltozott piaci körülmények a vállalatokat stratégiájuk és struktúrájuk újragondolására, valamint folyamataik optimalizálására kötelezte. Kutatásom célja, hogy rávilágítsak azokra a koronavírus-járvány második hullámában bekövetkező változásokra, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a vállalkozások működésére és jelentős kihívások elé állították őket. A vizsgálathoz egy korábbi kérdőíves vizsgálat (Pirohov-Tóth 2020; Pirohov-Tóth, Kiss 2021) eredményeit használtam fel, melyek szakirodalmi forráselemzéssel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisának statisztikai adataival kerültek kiegészítésre. Továbbá a vírus első hullámához viszonyítva megvizsgáltam, hogyan változott a munkahelyek termelékenysége a vírus második hullámában. Végezetül pedig olyan vállalati válságkezelési lehetőségek kerültek bemutatásra elemzésemben, melyek gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a válságból való újbóli felemelkedéshez. Megállapítható, hogy a digitalizáció felgyorsulása, valamint a fejlett technológiai eszközök és módszerek széleskörű kiterjesztése a vírus helyzet egyik legnagyobb pozitívumának tekinthető, mely a vállalatok számára e pandémiás helyzetben a túlélést is jelentheti.
-
Változásmenedzsment alapjai
257-267Megtekintések száma:709A 21. századi szervezetekben állandósult a változás. A változásmenedzsment olyan terület, amely az irányított, tudatos változtatásokkal foglalkozik, bár spontán változások is végbe mennek egy szervezet életében. A változással már az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a társadalomtudományban, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hisz sok esetben a szervezetek életében a változáshoz való alkalmazkodás a túlélés feltétele. A cikkben bemutatom a változásmenedzsment fejlődését, elméleteit, és a napjainkban legfontosabb kérdéseket.
-
Az oktatás, mint humántőke-beruházásra fordított kiadások makrogazdasági vizsgálata
520-530Megtekintések száma:143Mind regionális, mind nemzetgazdasági szinten megoldásra váró feladatként jelenik meg a tudásgazdasághoz társuló átmenetek és változások jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodásnak az előmozdítása. Az egyének érvényesülése szempontjából a tudás, legyen az formális vagy informális keretek között megszerzett tudás, valamint az egyének sokoldalúsága, rugalmas alkalmazkodása igen fontos tényezővé váltak a mai formálódó tudásgazdaságokban. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy megvalósul-e a gazdasági szereplők reagálása, alkalmazkodása a tudásintenzív környezet gazdasági kihívásaihoz, nevezetesen mi jellemzi a tudásra, mint az oktatásra fordított kiadások mértékét nemzetgazdasági szinten és az OECD országok vonatkozásában, valamint hogyan jellemezhető az oktatásra fordított kiadások időbeli alakulása
-
Lehet-e a települési önkormányzat Magyarországon a fenntarthatóság megfelelő helyi szintű kerete?
32-45Megtekintések száma:129A környezeti (társadalmi és gazdasági) fenntarthatóság kereteinek keresése során számos alkalommal megfogalmazódott már a helyi cselekvési/döntési szint fontossága. Ugyanakkor az önkormányzati struktúrák alkalmassága (az önkormányzatok gazdasági, társadalmi bázisának erodálódása miatt) több szempontból is megkérdőjeleződik. A települési önkormányzatok ma nem feltétlenül jelentik a fenntartható fejlődésnek megfelelő jogi-igazgatási keretet, pl. mert a fenntartható közösség (fogalmilag) és a település lakossága (egyebek mellett – városok esetén – az ehhez túlságosan nagy méreténél fogva) nem esik egybe. A hálózatosság, a helyhatóságok környezetpolitikai kapcsolatrendszere ugyanakkor túllépi a település közigazgatási területét, adott esetben nagyobb területet (agglomerációt, várostérséget, stb.), több szereplőt és tevékenységet kapcsol egybe. A tanulmány ezt a kérdést két, egészen eltérő, de egymással mégis összekapcsolódó szempontból kívánja megvilágítani. Az első megközelítés földrajzi gyökerű, és a környezet-gazdaságtan illetve környezetpolitika segítségével vizsgálja a hazai önkormányzati rendszert, illetve az állam térszerkezetét. A második kérdéskör strukturális összefüggésekre irányul, illetve a helyi gazdaság szerkezetével, az infrastruktúrával kapcsolatos helyhatósági mozgástér egyes problémáit veti fel. Arra a következtetésre fut ki, hogy az önkormányzati funkciók – igazgatás, tulajdonlás, szolgáltatásszervezés - mindegyike érintett a környezetvédelemben. Mivel a települések szintjén illetve a településeken zajlik a fenntarthatóság szempontjából lényeges folyamatok jelentős része, ezen a szinten is komoly változások szükségesek. Ebben a helyi és a kormányzati szint együttműködése és a társadalom aktív szerepvállalása nem nélkülözhető, ugyanakkor a jelenlegi mechanizmusok fékezik az előrehaladást.
-
A klaszter, mint tanuló szervezet
313-330Megtekintések száma:145Globalizálódó világunkban, ahol a KKV-k egyre inkább részeseivé vállnak a nemzetközi piaci versenynek, a klaszterek szerepe a cégek versenyképességének támogatásában meghatározó. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az innovációs klaszterek iránt, mely mögött részben az a felismerés húzódhat, hogy a vállalatok versenyelőnyét nem csupán a saját kompetenciái, erőforrásai jelentik, hanem a földrajzilag közeli üzleti környezetében fellelhetőek is. Ahhoz, hogy a klaszterek eredményesen tudjanak működni, bizonyos egyéni és szervezeti kompetenciákat birtokolnia kell. A hatékonyan működő klaszterekre tekinthetünk úgy, mint tanuló szervezet, hiszen az egyének törekednek képességeik folyamatos fejlesztésére, a közös tanulás képességének elsajátításában motiváltak, kollektív elképzelések, közös célkitűzésekés és azok megvalósítására való törekvés jellemzik. A tökéletes tanuló szervezet rendelkezik a folyamatos innováció teremtő képességgel, melyhez nagymértékben hozzásegíti a folyamatos tanulási folyamat, amely új tudást és magatartásváltozásokat eredményezve, hozzásegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A tanulási folyamatok esetében fontos szem előtt tartani, hogy legalább olyan ütemben tanuljuk, fejlődjünk, amit a környezeti változások megkívánnak. A készségek, képességek, a klaszterszintű együttműködés szempontjából azért töltenek be kiemelt szerepet, mert ha a partnerek nem rendelkeznek a kooperációhoz szükséges kompetenciákkal, akkor az együttműködés lehet bármennyire előnyös, az nem lesz eredményes, hiszen csak korlátozott működésre lesz képes. Miként segítheti elő a „Tanuló szervezet-ként” való viselkedés a klasztert, hogy a szükséges kompetenciákat megfelelő szinten birtokolja? A cikk vezérfonalát a klaszterek eredményes működéséhez szükséges kompetenciák beazonosítása, valamint a klasztereken belüli tudásmenedzselés, tudásmegosztás megvalósulásának vizsgálata adja.
-
Az átszervezett minőségellenőrzési rendszer fejlesztő hatásának vizsgálata az egyik közműszolgáltató személyes ügyfélszolgálatain
226-241Megtekintések száma:109A vizsgált közműszolgáltató személyes ügyfélszolgálatain 2017 áprilisától jelentős változások keletkeztek a minőségellenőrzés területén. Egy huzamosabb ideig fennálló és alkalmazott módszert alakítottak át, amelynek vezetői szempontból az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ügyintézők fejlődését elősegítse a magas fokú minőség biztosítása érdekében. A kutatásunk során leginkább az átszervezett rendszer fejlesztő hatásának a vizsgálatára fókuszáltunk. Választ akartunk kapni, hogy az új rendszer jobban elősegíti-e az ügyfélkapcsolati referensek fejlődését, mint a régi módszer és az ügyintézők mennyire igénylik a munkájukkal kapcsolatos visszajelzéseket, valamint ez a rendszer megfelelően van-e ellenőrizve és kontrollálva a vezetők által. A kutatás során a fejlesztő jelleg vizsgálatát tekintve három fókuszpontot céloztunk meg: önellenőrzés, fejlesztő jellegű visszajelzés és a beüléssel történő munkavégzés ellenőrzésének mértéke. A vizsgálat során kapott eredmények alapján olyan javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek elősegíthetik ennek a rendszernek a szükség esetén hatékony, esetleg hatékonyabb működését.
-
A technológiai fejlődés lehetséges munkahelyteremtő-, és romboló hatásai
53-61Megtekintések száma:339A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.
-
A kiegészítő melléklet szerepe a piaci szereplők tájékoztatásában
202-212Megtekintések száma:361A napjainkban felgyorsult globalizáció a gazdasági élet számos szereplőjének magatartását befolyásolja, ennek kapcsán biztosan mondhatjuk, hogy kihat a számvitel szabályozására is. Hazánkban a hatálya alá tartozó gazdálkodókra a számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírásai vonatkoznak, mely szerint az elkészített beszámolónak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a külső és belső érintettek számára a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről, illetve jövőbeli terveiről. Az elmúlt évek számviteli törvény változásainak oka a más törvényekkel való jogharmonizálás volt, így a 2016. évi változás legfőbb része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése, illetve a korábbi hiányosságok kiegészítése volt. Ezen változások befolyásolják a már kialakított számviteli nyilvántartások rendszerét. Tanulmányomban a beszámoló egy részét emelem ki, amely a számszerű adatok mellett szöveges információkat is szolgáltató kiegészítő melléklet. Továbbá bemutatásra kerül a 2016. évi számviteli törvény változásai a kiegészítő melléklet vonatkozásában.
-
Kereslet és kínálat a tehetségpiacon
142-149Megtekintések száma:265Hazánkban a szervezetek számára a tehetségpiac megjelenése annak köszönhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a tehetséges munkavállalók iránt. A téma áttekintéséhez szükséges a tehetség eghatározása, a tehetségpiac keresletére és kínálatára ható tényezők feltárása. A tehetségpiac megjelenésével fontos elemzést végeznünk arra vonatkozóan is, hogy hazánkban milyen változások mentek végbe a munkaerőpiacon, valamint a munkaerőhiány hogyan alakul. A munkaerőpiacon napjainkban különböző generációk vannak jelen, akiknek különböző elvárásaik vannak a munkadójuk és a munka környezet iránt. A szakember hiányt a szervezetek különböző módszerekkel próbálják csökkenteni. Az egyik ilyen mód a vállalatok tehetségmágnessé válása, amelynek eredményeként a tevékenységi területükön magasabb számú munkaerő közül választhatják ki a megfelelő személyt. Azokon a területeken, ahol a munkaerőhiány magas, ott egyre nagyobb figyelmet fordítanak a folyamatok automatizálására. A kutatás során a témához kapcsolódó szakirodalmakat és tanulmányokat dolgoztam fel, annak érdekében, hogy a tehetségpiacot befolyásoló tényezőket meghatározhassam.
-
Rejtett éhség kérdése
155-164Megtekintések száma:264Az élelmiszer- és élelmezésbiztonság területén számos kihívás vár az emberiségre. A népesség növekedése mellett az urbanizáció, az éghajlatváltozás, a globális környezeti változások és a gazdasági egyenlőtlenség, valamint az instabilitás is nagymértékben befolyásolja a kiegyensúlyozott élelmiszerellátást. A WHO (2018) tanulmánya alapján elmondható, hogy nem csak az éhezés felszámolása jelent problémát, hanem a jólétünk fokozódása is. Miközben 0,8 milliárd ember attól szenved, hogy nincs számára elérhető elegendő élelmiszer, addig a globális népesség 33%-a túlsúlyos, amiből 30% elhízott. Hosszú távon tehát fokozódó jólétünk is egyre nagyobb problémát okozhat. Háromféle, egymással párhuzamosan létező, mégis összefüggő táplálkozási problémát kell kiemelni: ezek az éhezés és az alultápláltság, a mikroelem-hiány, továbbá a túlzott mértékű táplálkozás és elhízás. Ez a három egészségügyi probléma a közegészségügyre nézve jelent komoly terheket, amelyet a táplálkozás biztonságával és az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben kell vizsgálni.
-
A coaching szemlélet stratégiai szintű alkalmazásának lehetőségei
1-13Megtekintések száma:433Tanulmányunk tárgya a business coaching, amely személyre szabott vezetőfejlesztő eszköz, az ügyfél aktuális problémáival foglalkozik és legtöbbször a jóból kiválóvá való transzformáció a folyamat célja. A coaching szervezeti szintű alkalmazásával a hagyományos és az innovatív szervezetek kultúrája is gyökeresen változtatható meg. A változás azért lehetséges, mert a coaching hatására az egyéni szinteken is nagyon erős elköteleződés figyelhető meg. A változások az emberek viselkedésében érhetők tetten, nő a szervezeten belüli kreativitás, a tervezés és a megvalósítás hatékonysága. Pozitív hatással van a munkavállalók motivációjára is, mivel fokozatos és kevésbé forradalmi változtatásokat vár tőlük. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a coaching, mint vezetőfejlesztési eszköz stratégiai szintű alkalmazását.
-
„Forradalmi” változások a menedzsment területén
1-15Megtekintések száma:161A tudomány fejlődése, illetve az eredmények gyakorlati alkalmazása hatalmas változásokat hozott létre a nem-hagyományos területeken is. Kialakult az „egészségipar”. A fizika, kémia, biológia, mikroelektronika stb. eredményei teljesen új diagnosztikai, műtéti, kezelési stb. eljárások létrehozását tették lehetővé. Kialakult a „pénzipar”. A jelenleg gondot okozó gazdasági válság – megítélésünk szerint – egyik legfontosabb oka a „pénzipar” nem kellően szabályozott működése. Kialakult a „tudásipar”. Ez a terület magába foglalja az oktatás minden szintjét, és a K+F+I (Kutatás + Fejlesztés + Innováció) területét is. Elemzéseink szerint a társadalom gazdasági fejlődésének jelenleg a legfontosabb tényezője az innováció. Az új tudományos eredmények alapvető változásokat okoztak a vezetéstudomány területén is. Kialakult a „Management Science”, amely önálló területet hozott létre. Az erőforrások hatékony allokációjához több, hatékony menedzsment módszert is kialakítottak a menedzsment szakértők (pl. Value Analysis, Risk Menedzsment, Six Sigma, TRIZ, Lean módszer stb.).
