Keresés
Keresési eredmények
-
Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
33-47Megtekintések száma:150Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.
-
A COVID-19 pandémia hatása a munkavállalók fizikai aktivitására
72-84Megtekintések száma:785A globalizáció, az elmúlt évek robbanásszerű technológia fejlődése jelentősen átalakította az emberek életvitelét, melynek következtében az ülő életmódot folytató emberek száma megemelkedett. A koronavírus világjárvány tovább tetézte a helyzetet és példa nélküli állapotot eredményezett a világban. A járvány kitörésével az otthoni munkavégzés jelensége egyre inkább elterjedt a világban, ami negatív hatással lehet a munkavállalók életmódjára, mely az üléssel töltött idő növekedéséhez és a fizikai aktivitás csökkenéséhez vezethet. Jelen kutatásban a koronavírus-járvány által okozott változásokat vizsgáljuk a felnőtt korú munkavállalók fizikai aktivitásában és ülő magatartásában. Online kérdőíves keresztmetszeti kutatásunk során hólabda módszertant alkalmaztunk. A felmérés célcsoportja a felnőtt munkavállalók voltak. 108 fő töltötte ki a kérdőívet, többségében (73,1%) nők, átlagéletkoruk 37,18 év és nagy részük magas végzettséggel (Diploma: 74%, PhD: 14%) rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy a vizsgálatunkban résztvevő munkavállalók esetén csökkent a fizikai aktivitás és megnövekedett az üléssel töltött idő mértéke. Annak ellenére, hogy kevesebbet mozogtak a megkérdezettek, a járvány hatására, nőtt az online edzésen résztvevők aránya. A válaszadók többsége részben, vagy teljes egészben otthonról végezte a munkáját a járvány időszakában, mely tovább növelheti a mozgásszegény életmódot. A különböző területen dolgozók esetén nem találtunk szignifikáns különbségeket sem a sportolással, sem pedig a munkahelyi aktivitással kapcsolatos kérdésekben. A munkahely jó lehetőség a fizikai aktivitás ösztönzésére és az üléssel töltött idő csökkentésére a munkavállalók körében, ezért fontos, hogy a vállalkozások, a döntéshozók és az egészségügyi szakemberek olyan stratégiákat dolgozzanak ki, melyekkel ez a cél elérhető.
-
Amatőr és hobbi e-sportolók fizikai aktivitásának vizsgálata
Megtekintések száma:415A számítógépek és az internet elterjedésével az e-sport egy jelentős piaccal és gazdasági potenciállal bíró, rendkívül gyorsan és dinamikus fejlődő ágazat lett. A jelentőségét jelzi, hogy mára a növekedése egyes hagyományos sportokat vagy más iparágakat is megelőz. Az e-sportolók versenyzés és edzés közben is ülő tevékenységet végeznek a számítógép előtt, így az egészségüket meghatározza, hogy mellette mennyi fizikai aktivitást végeznek. Jelen kutatás elsődleges célja a különböző szintet képviselő e-sportolók fizikai aktivitásának vizsgálata. E mellett fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a megkérdezett játékosok milyen játékokkal versenyeznek, mennyi időt fordítanak játékra és milyen módon fejlesztik magukat. Online kérdőíves felmérést végeztem a Debreceni Egyetem által szervezett University Electronic Games (UEG) online bajnokságokban. A vizsgálatban résztvevők teljes mértékben megfeleltek a szempontjaimnak, hiszen a többségük amatőr vagy hobbi e-sportoló, így válaszaikból releváns adatokat kaptam. A résztvevők válaszai alapján általánosságban elmondható, hogy egészségjavító fizikai aktivitást végeznek. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem csak az e-sport népszerűségének növekedése, de a társadalom fokozódó digitalizációja is hozzájárul a mozgásszegény életmód növekedéséhez. A jövőben fontos lenne a játékosok edzés formájának megváltoztatása, amely eddig túlnyomórészt digitális videojáték képességeik fejlesztése volt. A fizikai aktivitás és más egészséggel kapcsolatos viselkedésmódokat kell integrálni a játékosok – e-sportolók edzési rutinjaiba, hogy az e-sportolás mellett a sportolás is természetes időtöltés legyen.
-
Az egészségfejlesztés emberi tőkére gyakorolt munkaerő-piaci hatásai
591-602Megtekintések száma:486Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segítéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyásolja a munkavállalók keresőképességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentős faktor az emberi tőke. Az emberi tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az ember belső, személyétől elkülöníthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztő programok), a kötelező oktatáson kívüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának időköltségeit is ide sorolhatjuk.
A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsősorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történő beruházás előmozdítja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.
-
Fogyasztói motivációs vizsgálatok fitnesz szolgáltatást igénybe vevők körében
442-453Megtekintések száma:307A világszerte jellemző inaktivitás számos egészségügyi probléma előidézője. A lakosság mozgásszegény életmódja komoly terheket jelent egy nemzetgazdaság számára. Magyarországon az egészségügyi mutatók rosszabbak az európai átlagnál, nemcsak a fizikai aktivitás, hanem a dohányzás, táplálkozás és alkoholfogyasztás tekintetében is [1]. 2013-ban hazánkban a lakosság mindössze 38%-a sportolt rendszeresen, 62% soha vagy ritkán [2]. Az inaktivitás következtében kialakuló betegségek több költséget jelentenek a gazdaságnak, mint amivel a fizikai aktivitás növelése járna [3]. A korábbi kutatások szerint a szabadidő-sportolók számára hazánkban a legfontosabb rendszeres testmozgásra ösztönző erőt az egészség megőrzése, a fizikai teljesítőképesség növelése, a pihenés és kikapcsolódási lehetőség, a testmozgás szeretete valamint a stressz levezetése jelenti [4; 5]. A fitnesz szektor széles rétegek számára elérhető sportlétesítményei, a fitneszklubok a rendszeres sportolásba való bekapcsolódásra nyújtanak lehetőséget, ezért szükséges vizsgálni, hogy milyen tényezők motiválják a fitneszszolgáltatásokat igénybe vevő sportolók edzéseken való részvételét. A sportolók céljai és a sportolásra ösztönző motivációk vizsgálatával számos kutatás foglalkozott már, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a fitnesztermi vagy otthoni kondicionáló edzések inkább az extrinzik, míg a többi sportban való részvétel az intrinzik motivációs tényezőkkel állnak kapcsolatban [6; 7]. Vizsgálatom középpontjában a fitnesztermek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő szabadidő-sportolók (753 fő) álltak, akik esetében az edzéseken való részvételt befolyásoló motivációs tényezőket mértem fel. Eredményeim alátámasztják azt, hogy a fitnesz-szolgáltatások fogyasztóinak motivációi hasonló sorrendet mutatnak a többi szabadidő-sportolóéhoz, legtöbben az egészség megőrzése, a fizikai állóképesség fejlesztése, valamint a kikapcsolódás érdekében járnak fitneszedzésekre, ugyanakkor a válaszadók számára a külső megjelenés javításának célja szintén fontos szerepet tölt be.
-
A szervezeti egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásai
99-107Megtekintések száma:391Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért. Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el. A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.
-
Az online edzésekben rejlő lehetőségek a fitneszedzők szempontjából
49-60Megtekintések száma:385A fizikai aktivitás jelentősége mind a fizikai, mind a mentális egészség szempontjából megkérdőjelezhetetlen. A szabadidő sportolók számára a mindennapos edzések közkedvelt helyszínének tekinthetők a fitnesztermek, és nagy népszerűségnek örvendenek a szakképzett edzők által irányított órák, akár személyi akár csoportos edzésekről van szó. A világszerte megfigyelhető trendnek megfelelően a fitnesz edzésekkel szemben is növekvő elvárás, hogy minél egyszerűbben, minél több formában, a kötött helyszínektől függetlenül is lebonyolíthatók legyenek. Vizsgálatunk célkitűzése ezért az, hogy feltérképezzük, mennyire jellemző az online edzések elterjedtsége a fitnesz szektorban dolgozó edzők körében. Az ilyen edzések iránt jelentős igény mutatkozik meg, még ha nem is válthatja fel teljesen a személyes jelenléttel zajló órákat. Kiegészítésként, valamint olyan célcsoportoknak, akiknek fontos, hogy bárhol, bármikor végezhető mozgásformát találjanak, ideális lehetőséget nyújt az online tér a rendszeres fizikai aktivitás gyakorlására, valamint az edzők számára is jó lehetőség arra, hogy bővítsék vendégkörüket, szolgáltatásaikat.
-
Debreceni csoportos órát tartó fitnesz termek szolgáltatás kínálatának felmérése
35-48Megtekintések száma:305A fitnesz szektor gazdasági és társadalmi jelentősége folyamatosan növekszik. A fitnesztermek által nyújtott szolgáltatások skálája egyre bővül és ezzel együtt a fitneszklubok népszerűsége is gyorsan nő a lakosság körében. A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára igénybe vehetők, könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Kutatásunk több részből tevődik össze, amelyben olyan debreceni fitnesz termeket elemeztünk, ahol csoportos óra is elérhető. Megvizsgáltuk alap és mellékszolgáltatásait, interjúkat készítettünk a termek edzőivel és gazdasági elemzést is végeztünk. Ebben a tanulmányban feltérképeztük a termek földrajzi elhelyezkedését a városon belül. Vizsgálatuk a fitnesztermek adottságait, a honlapon található információkat, közösségi oldalon való megjelenésüket. Eredményeink tizenegy debreceni fitneszteremről kapott információink alapján levont következtetéseinket tükrözik. Ezek szerint a fitneszklubok száma folyamatosan változik, évről évre zárnak be és nyitnak meg vagy alakulnák át a fitneszközpontok, amelyek mérete és a kínált szolgáltatások száma alapján széles skálán mozognak. Minden fitnesz terem biztosít a diákok számára kedvezményeket, egyes termek célcsoportjai kimondottan az egyetemi hallgatók. A bankkártyás fizetés minden teremben elérhető szolgáltatás, a SZÉP kártyát a termek nagy része elfogadja fizetőeszköznek. Az elmúlt években a TRX, alakformáló és spinning óratípusok voltak a legnépszerűbbek. A közösségi oldalon népszerűbb termek folyamatosan, napi rendszerességgel osztanak meg híreket, ajánlásokat. Annak ellenére, hogy a vizsgált termek próbálják követni az éppen aktuális trendet, mégis vannak elmaradások, minőségi és mennyiségi különbségek a termek szolgáltatásai között.
-
Az egészségvédő hatás szerepe a lakosság élelmiszer-vásárlásában
181-189Megtekintések száma:114Hazánkban, csakúgy, mint a fejlődő országok többségében, a megjelenő civilizációs betegségek nem csupán egyéni költségekként, hanem a társadalombiztosítási kiadások révén nemzetgazdasági kiadási oldalról is nagy értékben realizálhatóak. A civilizációs betegségek elterjedésének fő rizikófaktorai között a nem megfelelő élelmiszerfogyasztás, a fizikai aktivitás hiánya és a genetikai adottságok is megjelennek. Jelen kutatás témája az egészségvédő élelmiszerek szerepe a mindennapi táplálkozásban és a lakosság élelmiszer vásárlásában, amely a fent leírtaknak megfelelően aktuális kérdésekkel és problémafelvetésekkel foglalkozik.
