Keresés
Keresési eredmények
-
A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra
67-79Megtekintések száma:2041A 2020-as év elején megjelenő COVID-19 járvány világszerte nagy változásokat hozott minden ország életében. Tanulmányunkban – egy év távlatában – a koronavírusnak a gazdasági szektorokban megjelenő gazdasági és társadalmi hatásait és azok következményeit foglaljuk össze mind az Európai Unió, mind pedig hazánk vonatkozásában. A járványügyi intézkedések hatására bizonyos szektorok szerepe visszaszorult, míg más ágazatok hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A távmunka elterjedése, a turizmus, a vendéglátás és a szórakoztatóipar hanyatlása a lakosság magatartásának a megváltozásához vezetett. A pandémia időszakában bekövetkezett változások a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez vezettek. A fogyasztók értékrendjének és jövedelmi helyzetének az átalakulása a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában érezteti hatását. Felmerül a kérdés: a hanyatló félben lévő vállalatok vajon mikorra lesznek képesek talpra állni, a járvány előtti gazdálkodásukra jellemző nyereséget képesek lesznek-e elérni, és ha igen, akkor mikor?
-
Examination of the Relationship between Renewable Energy and Economic Performance
234-243Megtekintések száma:206Many countries are making considerable efforts to achieve solutions to environmental problems that we face today and developing renewable energy resources is one of the potential long-term solutions that constitute an absolute priority from a sustainable development perspective. The usage of renewable energy is one of the critical future challenges to reduce greenhouse gas emission and decrease energy dependency at the same time. Thus, replacing traditional energy sources with renewable ones, like Hydropower and wind power to produce electricity instead of fossil fuel. The objective of this study is to find a relationship between renewable energy consumption, macroeconomic factors, and the environment. There is a reliable and significant (at 1% significant level) association between REC with GHG and GDP and a relatively strong association with EC.
-
A megújuló energiaforrások szerepe az energia előállítás és felhasználás területén
678-688Megtekintések száma:330A megújuló energiák szerepe az energiagazdálkodásban egyre nagyobb mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A megújuló energiaforrások felhasználásának elég nagy köre van már jelenleg (közlekedés, fűtés, világítás, stb), ezért célszerű ezen energiaforrásokkal foglalkozni a 2020. év küszöbén. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásával csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve a folyamatosan problémát okozó olaj- és gáz piactól való függőség is csökkenthető. Az elmúlt 10 év energia adatait áttekintve megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások az Európai Unión belül egyre jelentősebb szerephez jutnak. Ezen megállapítást azzal támasztom alá, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya szinte megduplázódott az elmúlt néhány év alatt.
-
The Propensity for Mandatory Audit Rotation and its Impact on Earnings Management in Europe
222-233Megtekintések száma:274The doubt of investors for the accuracy of financial reporting statements and the credibility of external audit functions has becoming more and more severe in the recent years due to a variety of booming accounting scandals related to earnings management occurring around the world. To cope with these serious frauds in the world of financial market, many countries have adopted Mandatory Audit Rotation (MAR) rules. Although the MAR rule has been valid around European Union (EU) members since 2016, the effectiveness of this rule has not been examined in any academic papers yet. As a result, the aim of this study is to investigate the effectiveness and the necessity of the latest MAR rule in the EU by testing the influence of audit rotation activities and audit tenure on earnings management of companies in the STOXX Europe 600 Index. Practical implications of this study will not also prove whether companies in STOXX Europe 600 Index should be required to shorten their audit tenure by rotating their audit engagement more often in order to decline the degree of earnings management, but they will also help to strengthen support for the essentiality of MAR legislations in the EU if the result indicates that longer audit tenure actually leads to more earnings management of STOXX Europe 600 Index companies.
-
A hazai kutatás-fejlesztés finanszírozásának változásai
153-161Megtekintések száma:178Napjainkban hihetetlen sebességgel zajlik a negyedik ipari forradalom, melynek központi eleme az innováció. Ebből kiemelkedő jelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit. Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatásfejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Ha a hazai statisztikai adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor már nem lehetünk nagyon elégedettek. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország sem pedig az Európai Unió nem éri el a 2020-ra kitűzött kutatásfejlesztési ráfordítások GDP hez mért 1,8 illetve 3,0 százalékos arányát.
-
Az új típusú munkavállalás: a platform gazdaság és a platform munka sajátosságai
75-90Megtekintések száma:323A globális platformgazdaság iparági értéke a 21. század második évtizedének végére meghaladta a 7 billió amerikai dollárt. A platform gazdaság által termelt bevétel az Európai Unióban közel ötszörös növekedést produkált a 2016-2020 közötti időszakban, azáltal, hogy volumenének növekedése 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra változott. Mindazonáltal a platform üzleti modell és munka behatárolása, jogi szabályozása és ellenőrizhetősége, megfeleltethetősége, innovatív voltából adódóan, globális konszenzus, valamint precedens hiányában világ- és európai szinten is megoldatlan. A cikk célkitűzése a platform gazdaság, valamint a platform munka körülményeinek, szabályainak és gyakorlatban való alkalmazásának a meghatározása, nemzetközi (angol nyelvű, többségben európai) szekunder információkra támaszkodva, ezáltal a problémák és nehézségek feltárása, valamint előnyeinek és hátrányainak tárgyalása.
-
Simulation of production processes with Plant Simulation
10-16Megtekintések száma:180This article presents the modelling of interconnected companies’ logistic processes with Tecnomatix Plant Simulation by Siemens. It has two main parts. The first contains the details of recognition including simulation. The second part presents the modelling with Tecnomatix Plant Simulation. My publication is supported by the EFOP3.6.1-16-2016-00022 project. The project is co-financed by the European Union and the European Social Fund.
-
A haltermékek piaci versenyképességének vizsgálata
151-163Megtekintések száma:99A hal- és halászati termékek az emberi táplálkozás egyik kulcsfontosságú alapanyagai közé sorolhatók, s ennek következtében mind a termelés, mind pedig a kereskedelem szempontjából kiemelkedő fontosságú. A különböző feldolgozottságú haltermékek a világ számos országában elérhetőek, köszönhetően a globalizációnak és a gyors ellátási láncnak. Vizsgálatunk során szekunder adatgyűjtés segítségével vizsgáltuk a hal- és halászati termékek piacát. Az adatok több évre visszamenőleg kerültek begyűjtésre a FAO, az EUROSTAT, a COMTRADE és a KSH adatbázisaiból. A nemzetközi kereskedelem alapján megnyilvánuló komparatív előnyöket vagy hátrányokat az RCA-index segítségével határoztuk meg a különböző haltermék kategóriák esetében hazánk és az EU-27 világszinten betöltött szerepe esetében. Kutatásunk célja összehasonlítani a hazai és az Uniós különböző feldolgozottságú haltermékeit a nemzetközi helyzethez viszonyítva, különös figyelmet fordítva a főbb exportáló és importáló országokra. A tanulmány részletesen vizsgálja a kereskedelem sajátosságait, az elmúlt években megfigyelhető tendenciákat, valamint az RCA-index alapján a haltermékek versenyképességét Magyarország és az Európai Unió tagállamainak tekintetében, valamint az eredmények mögött álló ok-okozati összefüggéseket.
-
Pályázatok értékelése a hatályos közbeszerzési törvény és a vonatkozó jogszabályok szerint
129-138Megtekintések száma:159A Közbeszerzésekről szóló új törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Az új szabályozás eredményeképpen jelentősen meggyorsulnak a közbeszerzési eljárások, növekszik az átláthatóság és a verseny. A törvény 2015. november elsején lépett hatályba, de már azóta többször módosítottak rajta. Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az európai uniós források megvalósuló projektek esetében objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelési rendszer jöjjön létre.
-
Geotermikus energia korszerű felhasználása Nagyszénás településen (Esettanulmány)
106-115Megtekintések száma:217Békés megyében található Nagyszénás településen geotermikus energiafelhasználásra épülő projekt került átadásra 2015. december 20.-án. Az építési beruházások az Európai Unió támogatásával a 2007-2013-ös pénzügyi, finanszírozási ciklusban elnyert pályázati forrásból valósultak meg 1,578 milliárd forint összértékben. A termálvíz-hasznosítási beruházás országos viszonylatban is egyedülálló műszaki megoldásokkal valósult meg és eredményeképpen a meglévő geotermikus lehetőségek kihasználásával, zöld energiaforrásra épülő, korszerű, gazdaságos fűtési rendszer lett kiépítve a település közintézményeiben és az újonnan létesített parkfürdő-komplexumban. A kivitelezés során és az üzemeltetés közben, számos előre nem ismert műszaki probléma merült fel, amelyek megoldása csak új technikai elemek alkalmazásával vált lehetővé. A kitermelt termálvíz magas sótartalma és a magas hőfoka különleges gépészeti és építészeti megoldásokat követelt. Az üzemeltetés során számos ponton átalakításra és technológiai elemek megváltoztatására volt szükség a biztonságos üzemeltetés érdekében. A cikk célja ezen műszaki beavatkozások bemutatása, amelyek eredményeképpen napjainkban a rendszer megbízhatóan üzemel, és megfelelő alternatívát nyújt a földgáz hátterű fűtési rendszerek helyett.
-
A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkavégző képességének megítélése
36-52Megtekintések száma:615A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsága mind hazánkban, mind az Európai Unióban jelentős mértékben elmarad a nem fogyatékossággal élő emberekétől. Az alacsony foglalkoztatási ráta hátterében kutatási eredmények szerint részben az érintett munkavállalói csoporttal kapcsolatos diszkriminatív attitűdök állnak. A munkaerő-piaci beilleszkedésben a munkáltatói attitűdökön kívül jelentős szerepet játszik a szervezetben dolgozó munkavállalók szemlélete, mivel ők azok, akik, mint munkatársak nap, mint nap együtt dolgoznak a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalókkal.
Jelen tanulmány során bemutatott vizsgálati eredmények arra a kutatási kérdésre fókuszálnak, hogy a kérdőíves felmérésbe bevont 747 fő a munkavégző képesség alapján tesz-e különbséget a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállaló között? Ha igen, akkor milyen különbségek figyelhetők meg, illetve milyen tényezők gyakorolnak pozitív hatást szemléletükre? Hogyan jellemezhetők azok a munkavállalók, akik magasabb szintű befogadó attitűdöket mutatnak?
-
A KKV-k helyzetének vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban minőségbiztosítási szempontból
Megtekintések száma:179Hazánkban napjainkban a kis- és középvállalkozásokra igen nagy feladat és elvárás hárul az elnépesedett külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte miatt. Ahhoz, hogy velük együtt tudjanak működni, be tudjanak kapcsolódni, s ezáltal integrálódni az általuk diktált értékláncba, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ehhez elengedhetetlen a minőségi tanúsítványok megszerzése és megtartása, mely kizárólag alapos átvilágítás és problémafeltárás mellett lehetséges. Ezt a kialakult helyzetet még tovább fokozza a valamennyi szektort érintő globalizáció, azaz, hogy globálisan is képesek legyenek versenyképesek maradni. Bár hazánkban a legtöbb KKV a családi vállalkozások sajátosságait viseli magán, az innovációt nem kerülhetik el, ha versenyben akarnak maradni. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik a minőségbiztosítás.
-
A visegrádi országok K+F és innovációs indikátorainak összehasonlítása
162-172Megtekintések száma:94Az innováció kulcsfontosságú stratégiai kérdés nemcsak a vállalkozások számára a versenyképesség megtartásához és javításához, hanem makrogazdasági szinten is kiemelkedő szerepe van abban, hogy egy egy nemzetgazdaság miként tud bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Kiváltképp igaz ez és felértékelődik az innováció és a kutatás és fejlesztés szerepe azokban a posztszocialista országokban, melyek még ma is igyekeznek gazdaságilag felzárkózni Nyugat-Európához. A tanulmányban a visegrádi országokat hasonlítottuk össze az innovációs indexek, a K+F indikátorok, valamint a vállalati innováció szempontjából. Ez alapján megállapítható, hogy a V4-ek lemaradásban vannak az Európai Unióhoz képest. A visegrádi országok közül csaknem minden tekintetben Csehország jár az élen. Az idősoros indikátorokat figyelembe véve a K+F területén csaknem töretlenül javuló tendencia rajzolódik ki. Az innováció és a K+F mérésének tekintetében megállapítható, hogy tökéletes eljárás, mutatószámrendszer nem áll rendelkezésre, az eltérő módszerekre épített indexek más-más eredményeket hozhatnak és az üzleti gyakorlatban nem alapozható a döntés csupán egyetlen indexre. Továbbá véleményem szerint az átfogó innovációs indexekben túlnyomórészt a K+F indikátorok dominálnak, ami az innováció megítélésében (főként a vállalati innováció esetében) félrevezető lehet.
-
A jövőbeli erőművi portfólió elemzés költség- és kibocsátás minimum optimalizálás szempontjából
61-77Megtekintések száma:51A cikk a 2030-ra várható magyarországi erőművi portfólió összetételét vizsgálja. A vizsgált mutatók az erőműtípusok teljes élettartam alatti fajlagos költsége (LCOE) és teljes élettartam alatti fajlagos szén‑dioxid kibocsátása (LCA(CO2)) szerint vizsgálják. Ezen két mutató – mint célfüggvény – minimumát lineáris programozási módszerrel határozzák meg az erőművi portfólióra. Az eredmények szerint a 2030-ra várható erőművi portfóliók LCOE-minimum értéke abszolút értékben rosszabb, fajlagos értékben viszont jobb, mint 2021-ben. Az LCA(CO2)‑minimum érték pedig mind abszolút, mind fajlagos értékben kedvezőbben alakul 2021-ben. Ezek az eredmények mind a harminc, mind pedig a huszonöt százalékos villamosenergia-import mellett teljesülnek. A húsz százalékos import mellet az abszolút értékek rosszabbul, a fajlagos értékek jobban alakulnak mindkét mutató esetén. Ellenben a 2030-ra végzett számítások eredményei elmaradnak a zöld átmenetet szolgáló Egyensúly Intézet 2030 menetrendtől. Ennek oka a késésben lévő új nukleáris erőmű üzembe helyezésében és az ipar egyre növekvő villamosenergia-igényű átalakulásában keresendő. A vizsgált portfóliók esetében teljesül, hogy a hazai termelés minimum harminc százaléka megújuló forrásokból származik. Ez jelentősen hozzájárul az Európai Unió azon törekvéséhez, hogy az ágazat 2050-re nettó üvegházhatású gázkibocsátás mentes legyen.
-
Új kihívások az Európai Unió egészségügyi rendszerében
1-11Megtekintések száma:120Az egészségügyi ágazat nem csak hazánkban, de Európa egészében is számos nehézséggel küzd. A 21. században a világot új, nagy horderejű problémák állítják komoly nehézségek elé, melyek jelentős kihatással vannak az egészségügyre is. Felvázoljuk napjaink kihívásait és megvizsgáljuk azok várható szakmapolitikai hatásait is.
-
Digitális kompetenciaszintek valamint a munkanélküliség és a vállalati továbbképzések közötti kapcsolatok az Európai Unióban
197-209Megtekintések száma:261Ebben a tanulmányban az OECD és az EuroStat adatai alapján az EU tagállamainak digitális kompetenciáit vizsgáltuk 2015 és 2017 között. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a munkanélküliség és a digitális kompetencia között. Azt tapasztaltuk, hogy azokban az országokban, ahol az alapvető digitális kompetenciával rendelkezők aránya magasabb, ott a harmonizált munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint azokban az országokban, ahol az egyének átlag alatti digitális kompetenciával rendelkeznek. Az alacsonyabb képzettségű államok esetében (ahol az állampolgárok nem rendelkeznek általános digitális kompetenciával) a munkanélküliségi ráta magasabb. Megvizsgáltuk a vállalatok nyitottságát a különböző szintű digitális ismeretekkel rendelkező egyének felé. Azokban az országokban, ahol az informatikai ismeretek terén képzettebb a lakosság, ott a vállalatok több lehetőséget biztosítanak a továbbképzésre, mint azokban az országokban, ahol kevésbé képzettek. Mérsékelten erős negatív korrelációt találtunk az alacsony általános digitális kompetencia és a munkahelyi képzések között. Ez azt jelenti, hogy ha az ország lakói alacsony szintű digitális kompetenciával rendelkeznek, akkor a vállalatok számukra nem kínálnak képzést. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagállamokat három klaszterben sorolhatjuk. Ezek a fejletlen, fejlődő és fejlett országok csoportjai. A legnagyobb különbség ezek között a csoportok között a szakképzett emberek számában van, azonban az egyének eloszlása a fejlett országok csoportjában érdekes sajátosságot mutat. Ezekben az országokban megtalálható az úgynevezett „fordított kompetencia piramis”. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a kompetencia szintje nő, úgy nő az egyének száma is, akik rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal. A kutatás folytatásaként érdemes lenne az országokat regionálisan is megvizsgálni, így kiderülne, hogy vannak-e, és ha igen, akkor hol találhatóak a "digitális fellágvárak"az egyes országokban. Ez egyrészt segíthetne az államoknak a digitális oktatás allokációjában, másrészt a vállalatok helyzetét is javítaná, hiszen regionális szintű központokat hozhatnának létre a kevésbé fejlett országokban, így kiszervezve a drága magas hozzáadott értékű munkát.
-
Aktuális kihívások a közúti járművek CO2-kibocsátására vonatkozó szabályozások területén
738-742Megtekintések száma:219Napjainkban a klímaváltozással szemben folytatott küzdelem részeként az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozások egyre nagyobb teret nyernek. Munkánk során a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó európai uniós szabályozásra fókuszálunk, különös tekintettel a célértékek változására. Áttekintjük továbbá a CO2 emisszió mérésére vonatkozó mérési metódusok terén bekövetkező változásokat, mint a szabályozások egyik lényeges alappontjait.
-
Trends in Greenhouse Gas Emissions and Renewable Energy Policies in the EU and USA, with Special Emphasis on the Transportation Sector
219-231Megtekintések száma:266The aim of this work is to review recent trends in the field of greenhouse gas (GHG) emissions and renewable energy policies of the European Union and the United States of America. During the last few decades, there was a significant shift within the political attitude towards these fields, therefore important changes were realized in the electricity production and the climate policy. In the present paper, we discuss the current situation focusing on the transportation segment.
-
A regionális társadalmi innováció kérdései
602-616Megtekintések száma:276A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.
-
Nanoanyagok humánbiztonsági kockázatot jelentő tulajdonságainak bemutatása és csoportosítása
34-45Megtekintések száma:186A nanoanyagok egyedi tulajdonságaik révén egyre szélesebb körű felhasználásnak örvendenek, amelyeknek köszönhetően számos iparág tevékenységében fellelhetők, térhódításuk továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az ipari felhasználásuk az utóbbi néhány évtizedben lett számottevő. Ezen robbanásszerű fejlődés következtében hiányos ismeretekkel rendelkezünk az anyagok élő szervezetekre, valamint az emberi egészségre gyakorolt pontos hatásmechanizmusát illetően mind rövid-, mind pedig hosszútávon. A nanoanyagok számos különböző megjelenési formájukból, változatos fizikai és kémiai tulajdonságaikból adódóan különböző módokon juthatnak be az élő szervezetekbe, majd tovább a véráramba, a nyirokrendszerbe elérve az egyes szerveket és ott különböző egészségkárosító hatásokat előidézve súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Hazánkban és az Európai Unióban jogi szabályozások tekintetében az érintett tématerület lefedettsége kezdetlegesnek mondható. Az anyagoknak való kitettség kockázatának vizsgálatához szintén nem áll rendelkezésünkre, olyan összefoglaló anyag, amely részletesen kitérne az egyes kockázati tényezőkre, vizsgálandó paraméterekre. Munkánk során célunk volt egy olyan szempontrendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a nanoanyagok használata, illetve a velük való érintkezés során felmerülő kockázatokat az anyagok egyes tulajdonságai alapján - legyen az fizikai, kémiai vagy biológiai- , amely szempontrendszer a későbbiekben megfelelő kiindulási alapot biztosíthat a munkavédelmi kockázatértékelések elkészítése alkalmával, ezáltal biztonságosabbá téve az ezen anyagokkal való munkavégzést, a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében jelenlévők számára egyaránt.
-
REACH rendelet és az EHS kapcsolata a gyakorlatban
128-133Megtekintések száma:120Az Európai Unió szigorú szabályozás alá vetette a vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket. Magyarországon is életbe lépett a 1907/2006/EK (REACH) rendelet és a 1272/2008/EK (CLP) rendelet. A rendeletek megjelenésével bővült a vegyi anyagokról szerzett információ, a rendeletekbe épített adatszolgáltatási kötelezettség miatt. Ennek következményeként a veszélyes anyagok felhasználása emberi- és környezet egészségügyi szempontból is, biztonságosabbá válik. A megosztott információk birtokában lehetőség nyílik megfelelő intézkedéseket hozni akkor is, ha saját mérés-értékelés nem áll rendelkezésre. Célom bemutatni a REACH és CLP kapcsán kapott veszélyességi információ csomagokat és azok lehetséges felhasználását.
-
Az elektromos autózás térhódítása Magyarországon
551-562Megtekintések száma:1280Az elmúlt évek során a csapból is az folyik, hogy a jövő közlekedése az elektromos meghajtású gépjárművekben rejlik. A magyar állam és az Európai Unió is több eszközzel is ezen közlekedési forma elterjesztése mellett tette le a voksát. Uniós pályázatok jelentek/jelennek meg az elektromos töltőállomások létesítésére, számuk a többszörözésére bővítésére, gyorsabb töltési módok elterjesztésére. Ennek célja, hogy a tévhitként elterjed újratöltési idő jelentős hossza, a gépjárművek hatótávolságának alacsony mértéke ellenére a lakosság ösztönözve legyen az ilyen gépjárművek vásárlására. Ha ez még nem lenne elég, a vásárlói oldalt pénzbeli ösztönző eszközzel is megtámogatták, méghozzá a gépjárművek vásárlói számra biztosított 1,5 millió forint állami támogatással. Ezen törekvések ellenére, hatására kívánom megvizsgálni az autópiac szűk szegmensének a reakcióit, növekedési ütemét az elmúlt években. Annak ellenére, hogy ez egy államilag is pumpált, mesterségesen gerjesztett piaci hatás.
