Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Sportcivilek-ellenőrzés, beszámolási sajátosságok
    289-299
    Megtekintések száma:
    216

    Az ellenőrzés, mint vezetési funkció nem mondható egy, a vezetési szakirodalmakban különösen preferált vizsgálati témának, hasonlóan igaz ez a civil szervezetek témakörére is. Magyarországon a rendszerváltást követően intenzívvé váló nonprofit, azon belül pedig a civil szféra lényegesen meghatározóvá vált. 2017-ben a 61 151 nonprofit szervezet 15,2%-a sport cél szerinti tevékenységű, az 53 613 klasszikus civil szervezet (egyesületek és alapítványok) esetében ez az arány magasabb, 16,2%. Ezeknek a szervezeteknek különös sajátossága a támogatásokkal kapcsolatos különös összefüggés, mely a KSH aktuális adatai szerint mára támogatásfüggőséggé vált (a bevételek közel 2/3-a támogatás). Ezért válhat érzékennyé a téma, amennyiben egy szervezet ugyanis nem tud elszámolni támogatásokkal, vagy nem tud megfelelni a törvényi elvárásoknak, úgy az összefüggésben lehet a vezető ellenőrzői funkciójával, és rávilágít a civil szervezetek és az ellenőrzés összefüggésére. Tanulmányunkban az ellenőrzés mint vezetési funkción keresztül kívánjuk röviden áttekinteni a téma sajátosságait, ahol eredményeink szerint ezek a szervezetek egy jelentős része nem is igazán tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. 

  • A megújuló energiafogyasztás és a nettó energiaimport, az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a humán tőke közötti kapcsolat vizsgálata
    58-71
    Megtekintések száma:
    161

    A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni szükséges az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiák termelésének és felhasználásának növelésére irányuló intézkedéseket. Számos tényező befolyásolhatja a megújuló energia felhasználását, mint többek között a gazdasági fejlettség szintje, a gazdasági szereplők környezettudatossága, az energiaimport-függőség mértéke, a városi lakosság aránya és a kormányzati támogatás jellege. Jelen tanulmányban fő célunk, hogy megvizsgáljuk milyen kapcsolat tárható fel a megújuló energiafelhasználás teljes energiafogyasztáshoz viszonyított aránya és az energiafelhasználás százalékában kifejezett nettó energiaimport között, valamint a megújuló energia említett mutatója és az egy főre jutó üvegházhatású gázok, valamint a humán tőke nagysága között az OECD országok adatait tekintve, 1990-től és 2014-ig. Az eredmények azt mutatják, hogy negatív kapcsolat áll fenn a nettó energiaimport és a megújuló energiafogyasztás között, valamint az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás és a megújuló energiafogyasztás között. Ugyanakkor pozitív kapcsolatot találtunk a humán tőke meghatározott szintjét elérő energiaimportőr országok tekintetében a humán tőke mértéke és a megújuló energiafogyasztás között.

  • Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező
    419-428
    Megtekintések száma:
    250

    Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét?  A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAICTM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti. 

  • A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során
    242-251
    Megtekintések száma:
    203

    A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb forrása szintén az internet, hiszen a felmérések szerint 41 %-ban ezt a módot használják. Hazánkban az internet hozzáférhetősége lényegében független a földrajzi helytől, köszönhetően a Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek, melynek egyik fő fejezete a „Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek”.(Botos 2013). Magyarország vidéki területein nagyon sok kedvezőtlen folyamatot láthatunk. Ezek közül is kiemelkedő az elvándorlás, a lokális gazdasági élet kiürülése. Ezen folyamatok megállítására létrehozták a “Nemzeti vidékstratégiát” (2012-2020). Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. A vidéki gazdaságok becsatornázása az on-line piactérbe, kapcsolódásuk különböző DBE-kbe nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is, a túlélésük és fejlődésük egyik záloga lehet. A vidéki on-line piactéren működő vállalkozások helyzete nagyon speciális. Egyrészt működtetésük nagyon sok aspektusában kedvezőbb, viszont bizonyos esetekben olyan hátrányokkal rendelkeznek, amelyek a létüket alapvetően veszélyeztetik. A cikk célja, hogy a megismerjük ezt a környezetet, feltérképezzük az előnyöket és a hátrányokat. Ehhez felhasználunk vidéki településen működtetett on-line piactéren működő vállalkozásokkal elvégzett mélyinterjúk eredményeit.

  • A szolgáló, etikus és autentikus vezetési stílusok összehasonlító elemzése a BANI világ kihívásainak tükrében
    1-10
    Megtekintések száma:
    49

    A globalizált és felgyorsult gazdaságban egyre nagyobb feszültség éri a vezetőket az embertől függetlenített szervezeti célok és az emberi kapcsolatok valósága közötti megfelelésben. Az embert, mint értelemmel és érzékekkel rendelkező lényt, amely a boldogsága felé tör, a pozitív vezetési stílusok igyekeznek a középpontba helyezni és foglalkoznak vele kiemelten a vezetéselmélet területén. Jelen cikkben három ilyen pozitív stílust, az autentikus, a szolgáló és az etikus vezetési elveket és működési körülményeiket hasonlítunk össze a nemzetközi szakirodalom felhasználásával. A mintegy két évtizedet átölelő szakirodalmi időtávból leszűrhető, hogy az etikus vezetés irodalmának evolúciója alábbhagyott, míg az autentikus és szolgáló vezetés irodalmáé tovább fejlődött és fejlődik napjainkban is. A tanulmányban megjelenő összehasonlító táblázat kiemeli a közös és elkülönítő pontokat egyaránt, hogy a magas morális és etikai szint mellett az autentikus stílus elsősorban a vezető személyére, az etikus vezető a szervet etikai színvonalára, míg a szolgáló vezető a beosztott, a másik ember jólétének - akár önfeladás útján is történő - fejlesztésére koncentrál.  A kutatás eredményeit a pozitív stílusok mérőeszközeinek vizsgálatához kívánjuk felhasználni, amellyel a jövőbeni primer, empirikus terepvizsgálatok tudományos megalapozottságát készítjük elő.  

  • Exhaust System Muffler Volume Optimization of Light Commercial passenger Car Using Transfer Matrix Method
    132-138
    Megtekintések száma:
    184

    Nowadays, the automotive industry is focused on weight and size reduction. Main advantage of this weight and size reduction are improving the fuel economy. The specific fuel consumption of a vehicle can be improved through e.g. downsizing area of heat loss, if we focus on vehicle with weight reduction. Weight reduction can be done by replacing material or by changing the size (dimensions) of components. In the present work we have focused on Audi A6 muffler, troubleshooting and optimizing the muffler by changing pipe length of inlet and outlet, also by replacing the original mesh plate to porous pipe. Based on optimization, prototype has been built with the help of 3D design tool CATIA V5 and the calculations of transmission loss (TL) have been performed by MATLAB. Plane wave-based models such as the transfer matrix method (TMM) can offer fast initial prototype solutions for muffler designers. The principles of TMM for predicting the transmission loss of a muffler was used. Result of this present study of an existing muffler has been analysed and then compared with vehicle level test observation data. Noise level have been optimized for new muffler design. Other literatures were played significant rule for validate our results.

  • „Hulladékból Energia” Kutatások a ME Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetében
    49-57
    Megtekintések száma:
    122

    A „hulladékból energia” kutatások és megvalósítások fontosságát a mai modern, körforgásos gazdaság megteremtésére törekvő társadalmakban nehéz túlbecsülni. A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetben ilyen irányú kutatások már közel két évtizede folynak több irányban. A tanulmány e témakörben végzett kutatásokról, valamint azok eredményeiről számol be: másodlagos tüzelőanyag előállítása települési szilárd hulladékokból, hulladékok biogázosítása, biomassza brikettálása, valamint folyékony üzemanyagok előállítása.

Adatbázis logók