Keresés
Keresési eredmények
-
The Middle East perspective of Corporate Social Responsibility
282-291Megtekintések száma:233Corporate social responsibility (CSR) in the Middle East is gaining more importance than in the past. Although it still remains more about philanthropy and charity, it moves towards a more strategic approach which includes formalizing ways of giving, as a set of non-random actions, and focuses more on addressing social ills and environment, economic challenges, that are hindering development. However, the business in the region has not yet taken the step to fully integrate the CSR into their core business operations. The most common challenges that facing the CSR implementation are the lack of government requirements and incentives, spreading awareness, building CSR partnership model, going beyond the marketing and PR campaigns, and full integration of CSR into the business strategy. In this paper, we aim to introduce the current state of the CSR in the Middle East and its perspectives, besides reviewing its evaluation stages, motivations, and current challenges. Moreover, we aim to examine CSR common practices through examples from the financial sector. The research method applied in this research is based on secondary data sources and we have used desk research to illustrate most important points and findings on the topic.
-
A MODBUS RTU protokoll biztonságtechnikai vizsgálata, új kriptográfiai megoldások tesztelése
35-42Megtekintések száma:144Az elmúlt évtized alatt a SCADA, CIS, ICS és hasonló rendszerek elleni támadások száma nagyban megnövekedett, ezek a rendszerek egyre védtelenebbek. A dolgozat célja, hogy a MODBUS RTU protokoll biztonsági hiányosságaira megoldást jelentő új kriptográfiai megoldás implementációja során gyűjtött tapasztalatokat összegezze.
-
Investigation on Double Oxide Film Initiated Pore Formation in Aluminum Casting Alloys
141-153Megtekintések száma:339The most common, and in fact, the most deleterious defects of aluminum casting alloys are the so-called double oxide films or bifilms, which have a central role in porosity formation, as they can easily unfurl and inflate into pores during the solidification of the alloys. Sr addition is generally used in the foundry industry for the modification of the eutectic Si phase of hypoeutectic Al-Si alloys. However, Sr microalloying usually leads to an increased pore formation tendency. As bifilms are preferred sites for pore formation, it should be expected that Sr additions have a significant effect on the number and/or the structure of double oxide films present in the melt. In this work, the relationship between Sr-concentration and the susceptibility to pore formation has been investigated through the evaluation of melt quality of melts which had different levels of Sr. The bifilm content of the melts was investigated by the analysis of K-mold specimens and X-ray computed tomography (CT) of reduced pressure test (RPT) samples. It was found that liquid alloys with a higher Sr concentration had a significantly greater tendency to pore formation, which can be explained by the presence of a larger number of bifilm defects in the liquid alloy.
-
Paraméteres programozás alkalmazása az optimális termelési szerkezet meghatározásánál
375-389Megtekintések száma:114A mezőgazdasági tervezésben gyakran felmerül az a kérdés, hogy a különböző inputokból (műtrágya, takarmány, öntözés stb.) mennyit használjanak fel egy termelőegységre (föld, állat) vetítve, illetve milyen intenzitással. Az inputok transzfomációs hatékonyságát kísérletek beállításával elemzik, értékelik. Például műtrágyázási kísérletekkel vizsgálják a tápanyag-utánpótlást, takarmányozási kísérletekkel a takarmányok beltartalmi értékeinek a testtömeg-gyarapodásra, tejtermelésre gyakorolt hatását. A bevitt inputok hatékonyságát a külső környezet (időjárás, talajviszonyok, váratlan események), az alkalmazott technológia és a biológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Mindezeket és a környezetvédelmi követelményeket figyelembe véve kell megválasztani a gazdálkodónak az egyes ágazatokban az inputok nagyságát. A gazdasági optimumot általában ágazati szinten próbálják megközelíteni, ami a későbbi tervezési adatok alapjául szolgál. A matematikai programozási modellek segítségével viszonylag egyszerűen és gyorsan meghatározható az optimális termelési szerkezet. A modellekben az ágazati számítások alapján adják meg a fajlagos erőforrás szükségleteteket, a korlátozásokat és a célfüggvény együtthatókat. Ezzel determinisztikussá válik a modell, és az ágazati elemzések vélt optimumainak megfelelő termelési szerkezeteket kaphatunk. Ehelyett célszerűbb lehet az ágazatokon belüli összefüggéseket közvetlenül beépíteni a matematikai programozási modellbe és a vállalati érdeket az ágazati érdekek fölé helyezve meghatározni az ágazati inputok intenzitását. Cikkükben egy műtrágyázási példán keresztül mutatjuk be a termelési szerkezet és a növénytermelési ágazatok műtrágya inputjának egy időben történő optimalizálását, amelynek során a műtrágyázásra meghatározott ágazati összefüggések megjelennek a modell célfüggvényében.
-
A minőség- és változásmenedzsment kihívásai a közelgő társadalmi-ipari változások (5.0) kontextusában – egy felmérés tükrében
138-150Megtekintések száma:178A közelgő ipari-társadalmi forradalom, amelyet a szakirodalom 5.0 elnevezéssel illethet, hangsúlyozza a technológia (gép) és ember értékteremtő munkájának összehangolását. Ezen szemlélet a fenntarthatóság irányába kíván haladni, amely most egyre inkább szignifikánsan kiemelkedő szerepet érdemel a világot érintő negatív hatások átélésével. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az ipar 4.0 kiterjesztett értelemben véve, hogyan jelenik meg és milyen hangsúlyt kap a Magyarországon az autóipari beszállítói láncban, ill. a megkérdezett vezetők milyen változások szükségességét látják indokoltnak a menedzsment folyamatok kapcsán, a hatékonyság elősegítése érdekében, hangsúlyt fektetve a humán tőkére. A kvalitatív kutatás részeként szakértői mélyinterjúkra került sor, amely tartalomelemzéssel egészült ki a „grounded theory” módszertanra alapozva. Az eredmények igazolják az eddigi folyamatok felülvizsgálatának és változtatásának szükségességét, annak érdekében, hogy a humán tőkében rejlő potenciál ne vesszen el és a technológiai fejlődés – még inkább – az emberi erőforrás szolgálatába állhasson a hatékonyság és eredményesség elérése érdekében. Ennek lehetséges eszközei között találjuk az auditok utókövetési folyamatának átstrukturálásában végbemenő változásokat a minőséget szolgáló menedzsment rendszerekben, valamint a feldolgozott adatok kiértékelésében a többtényezős statisztikai folyamatszabályozás gyakorlati megvalósítása, amely egyik esszenciája lehet az ipari (IoT) adatoknak.
-
Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
150-164Megtekintések száma:215A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.
-
Hallgatók etikai attitűdvizsgálata
1-8Megtekintések száma:143Hazai tanulmányokban még kevésszer, de nemzetközi forrásokban már gyakrabban találkozhatunk olyan empirikus kutatásokkal, amelyek üzleti területen tanuló hallgatókat mérnek fel etikus magatartásukat vagy attitűdjeiket vizsgálva. Ezen elemzések során többek között arra keresik a választ, hogy a leendő menedzserek milyen magatartásformákat ítélnek etikusnak vagy éppen etikátlannak, s mennyire szigorúak az egyes szituációk értékelése során. Jelen tanulmányunkban célul tűzzük ki, hogy a Debreceni Egyetem gazdasági területein tanuló hallgatók körében végezzünk e tekintetben felmérést
-
Javaslat a zöldfelület jelentőségének növelésére a smart city indikátorok között
370-380Megtekintések száma:102A város zöldfelületi rendszere csak akkor nyújtja a várt ökoszisztéma szolgáltatásokat, ha a zöld infrastruktúra számszerűsített mutatóinak megfelelően kerül kialakításra. A tanulmányban egy debreceni mintaterületen meghatározzuk a smart city és a zöld infrastruktúra módszerének megfelelő indikátorokat, majd azok összehasonlításából vonunk le következtetéseket és teszünk javaslatot annak érdekében, hogy a városi zöld infrastruktúra megfelelő súllyal szerepeljen a korszerű városfejlesztést meghatározó smart city módszertanban.
-
Az energiaültetvények vetésszerkezetben elfoglalt helyének meghatározása és értékelése lineáris programozással
255-269Megtekintések száma:108Kutatásunkban a hagyományos szántóföldi növényeket, illetve a fás szárú energiaültetvényeket hasonlítjuk össze fedezeti hozzájárulásuk alapján. Az összeállított ágazati technológiák alapján készítettük el a bevétel, a költség, illetve a jövedelem kalkulációkat, melyek alapját jelentették az egyes ágazatok fedezeti hozzájárulás értékekének. Mivel a lineáris programozási modell alkalmazása elég széleskörű, így alkalmaztuk mi is a számításainkhoz ezt a módszert. Természetesen a modell összeállításához minden szükséges információt beszereztünk az Észak-alföldi régió gazdálkodóitól. A gazdálkodóknál hiányzó adatként megjelenő információkat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII), valamint a Statistical Office of the European Communities (EUROSTAT) adatbázisaival egészítettük ki. Esetenként figyelembe vettük a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH), illetve a Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közzétett adatait is. Célunk ezen modellszámítások elkészítésével, hogy egy 12 évre vonatkozó termelési szerkezetet összeállítsunk az Észak-alföldi régió adottságaira vonatkozóan egy mintagazdaság maximális fedezeti hozzájárulás elérésével.
-
A kiegészítő melléklet információtartalmának összehasonlítása az információ-technológiai szolgáltatás és a sporttevékenység körében
689-700Megtekintések száma:185Napjainkban a számviteli beszámoló az egyik fontos információs forrás a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban. Két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, azok aggregált jellegéből adódóan, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a harmadik része, a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló jobb értelmezéséhez. Ezen túl a kiegészítő mellékletnek segítenie kell a megbízható és valós összkép jobb bemutatását. A kiegészítő mellékletben a közlendő információk mélysége, részletezettsége nincs konkrétan megfogalmazva, ezért ezek szakmai mérlegelése az adott vállalkozásra van bízva. Alapvető célkitűzésem, hogy bemutassam milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az információ-technológiai szolgáltatást végző és a sporttevékenységet folytató vállalkozások kiegészítő mellékleteinek információtartalmában. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáltam, hogy milyen mértékben felelnek meg a törvényi előírásoknak.
-
Debreceni útszakaszok zajtérképes vizsgálata
287-295Megtekintések száma:82A kutatás során Debrecen városában és környezetében található 13 számozott úthoz kapcsolódó zajterhelés számításokat és az útszakaszok környezetének zajtérképes vizsgálatát végeztük el. Az első vizsgált év 1995, az utolsó 2017 volt. Az időintervallumban évenkénti állapotok kerültek meghatározásra az adott évre jellemző átlagos napi forgalmi adatok alapján. Az egyes szelvényenként számított közúti zaj értékeken túl minden vizsgálati évhez zajtérkép készült. Az eredmények kiértékeléséhez kiemelt időszakok különbségtérképét is elkészítettük. Jellemzően közúti forrásból származó zajterhelés növekedést azonosítottunk az 1995-ös és a 2017-es év összevetéséből a vizsgált terület jelentős részén (új útvonalak környezetében, Debrecen déli és keleti részein). Debrecen belvárosára és a 4-es főút környezetére közel stagnáló zajterhelést állapítottunk meg, továbbá helyenként a közúthálózat-fejlesztés következtében zajcsökkenés jelentkezett (Debrecen-Józsa és Hajdúböszörmény között, 33- as Debrecen és Látókép közöti szakaszán, valamint a 4808 és a 4814 utak mentén).
