Keresés

Keresési eredmények

• Az öröklési szerződés statikája

  89-113

  Dr. Papp Tekla

  Megtekintések száma:

  145

  Az alimentációs (létfenntartási) kötelmek funkciója napjainkban felértékelődik, különösen a demográfiai változások függvényében: az európaiak hosszabb ideig és egészségesebben élnek, viszont a gondozási szolgáltatások iránti igényük is egyre erőteljesebben jelentkezik; így az időskor magával hozza a betegségek, fogyatékosságok, a fizikai gyengeség és a pszichés problémák kialakulását is, szükségessé téve az alimentációs szolgáltatásokat.

  Ennek fényében aktuálissá és indokolttá vált a személyközpontú, önálló és méltóságteljes életvitelt is lehetővé tevő, tartós ápolás-gondozást nyújtó alimentációs kötelmek vizsgálata: mire irányulnak és milyen szerepet töltenek be jelenlegi társadalmunkban az e tárgyú magánjogi szerződések.

  Jelen tanulmányban egy klasszifikálást elvégző rész után az öröklési szerződés jellemzőit és statikáját (az öröklési szerződés alanyait, közvetlen és közvetett tárgyait, tartalmát) elemezzük.

   

   

• Civiljogi dogmatikai hiányosságok és jogalkotási hiátusok egy magánjogi jogszabályban: Rövid esettanulmány

  49-66

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  341

  A cikk az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok bérleti szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló 383/2023. (VIII.14.) Korm. rendelet alapján esettanulmány jelleggel mutatja be, hogy a jogszabály számtalan olyan „jogi hibában” szenved, amely sérti a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit, és az alapvető polgári jogi dogmatikai elvekkel sem áll összhangban. Az esettanulmány részletesen ismerteti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény azon rendelkezéseit, melyeknek nem felel meg a kormányrendelet és bemutatja azt, hogy a pontatlan megfogalmazások milyen értelmezési problémákhoz vezetnek. Rámutat az írás azokra a magánjogi terminus technicus-okra, melyeket nem megfelelően alkalmazott a jogalkotó (a bérleti szerződés alanya, ellenszolgáltatás, érvénytelenség-hatálytalanság) és javaslatot tesz a szerző a hibák javítására, az egyes normatív rendelkezések pontosítására.

• Enhancing the Efficiency of International Trade: Exploring the Impact of Blockchain Technology on Letter of Credit within Existing Legal Frameworks

  5-25

  Aminizadeh Laya

  Megtekintések száma:

  285

  A letter of credit is a crucial document widely employed in international trade, primarily for payment purposes, and consequently imposes rights and responsibilities on the involved parties. The payment and fulfillment of obligations are among the most significant aspects in any contract. Among the payment methods in international transactions, the letter of credit is the most reliable and significant method due to its distinctive characteristics. Through the involvement of banks, a letter of credit ensures the secure guarantee of interests for both the seller and the buyer, alleviating their concerns. However, in light of advancements in international trade, it becomes essential to consider the impact of emerging technologies on payment methods in international business relationships. This commentary aims to investigate recent research on the utilization of Blockchain-based letters of credit, offering a comprehensive perspective on regulatory frameworks within this domain.

  After a detailed description of Blockchain structure for letter of credit and examining the use cases of Smart LCs, the research suggests that existing legal frameworks, such as the UCP, eUCP, ISP98, and UN LC convention, can serve as a basis for managing Blockchain-based LCs with necessary amendments. By integrating Blockchain technology and leveraging these frameworks, trade finance can benefit from increased efficiency, transparency, and security.

   

• „Ki sótalanítja Karthágó földjeit?” – A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei

  Végh Károly

  Megtekintések száma:

  112

   

  Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.

  A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.

  A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.

  A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.

  A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.

  A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.

  Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.

  E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.

  Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.

  Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.

• A fogyasztói szerződés és alanyai

  28-37

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  211

  Absztrakt nélkül.

• A football világbajnokság reklámarcai, az arculat-átviteli szerződés

  27-32

  Strihó Krisztina

  Megtekintések száma:

  183

  Absztrakt nélkül

• A merchandising szerződés jogrendszeren belüli helye, jogforrási háttere

  45-50

  Strihó Krisztina

  Megtekintések száma:

  153

  Absztrakt nélkül

• A bírák megfelelő javadalmazásának fontossága

  47-70

  dr. Böröcz Judit

  Megtekintések száma:

  12

  A bírói függetlenség az uniós jogban előírt követelmény, amely az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz) 19. cikkében említett hatékony bírói védelem elvéből, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében rögzített, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogból fakad. Továbbá, a bíróságok függetlenségére vonatkozó e követelmény a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegéből is következi (CJEU C-896/19, 51).

  Ezen tanulmány fókuszában a bírói függetlenség anyagi oldalának vizsgálata áll, mert kérdés, hogy egy bíró független lehet-e megfelelő javadalmazás nélkül, illetve hogy a magyar rendszer megfelel-e az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elvárásainak, valamint az Európa Tanács szervei vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete égisze alatt kidolgozott chartáknak, jelentéseknek, véleményeknek és egyéb dokumentumoknak.

• A családi gazdasági társaságok és a szindikátusi szerződések lehetséges kapcsolódásai

  99-124

  Fazakas Zoltán József

  Megtekintések száma:

  218

  A családi társaság fogalmát nem adja meg a hatályos jog. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben egy család tagjai rendelkeznek döntő befolyással kizárólag formai megközelítést tesz lehetővé. A formai megközelítésen túl ugyanakkor a tartalmi kérdések, a családi érdekek és értékek sajátosságai ezen gazdasági társaság vizsgálatát más szempontok szerint is indokolják, amelyek alapján nem csak a hosszú távú üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem a családi viszonyok jellegadó sajátosságai is vizsgálhatók társasági jogi alapon. Fentiek szerint a családi gazdasági társaságokban a családi viszonyok megjelenítése, a nemzedékeken átívelő működés igénye és családi jellegének védelme, továbbá a család tartós jólétének biztosítása kiemelkedő jelentőségű. A formai és tartalmi elemek együtteséből megállapítható, hogy a családi gazdasági társaságok olyan különleges jogi személyek, amelyekben egy meghatározott családi közösség döntő befolyása érvényesül, sajátos érdekeket és értékeket vall és képvisel, amelyek közül a családi vagyon védelme, a nemzedékeken átívelő működés célja, a családtagok tartós jólétének biztosítása emelendő ki. Ezen érdekek elérésének többes eszközrendszerét biztosítja a Polgári Törvénykönyv, a klasszikus társasági jogi eszközökön túl többek között a szindikátusi szerződésesek lehetőségével.

• A szabadalmi jogi szerződés és hatásai a hazai jogban

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  187

  Significant changes have happened on the field of intellectual property law in the last few years. The emphasis placed on the material relations and economy became stronger. These changes caused that creations of the man came into the limelight. Of course the legal background became also very important.

  We can feel the re-regulation of this legal field. Legal institutions became regulated in new Acts to be adjusted modified circumstances. There were several causes of the necessity of these changes. First of all, the new economic and social environment after the change of the regime claimed to modify the legal materials. On the other hand the international environment changed rapidly and it is still in progress. So the Republic of Hungary had to face with the obligations that are stated in international treaties and we had to put a strong emphasis on our member status in the European Union: EU regulations and directives. By now we can tell that re-codifying this area is over, we can only expect to small modification in the near future.

  Modifications in most of the cases prepared for the future. But it does not mean that we can count on a very crystallized legal material. In the dynamically developing world of IP law it is not rare to use smaller modifications. We have to examine the legal practice too, that helps us finding the correct way in the fast changing economical and social relations. Performing the harmonization duty, legislator could not always take into consideration the national significances, legal practice. The lack of examining these circumstances can cause modifications in the legal material.

  The Patent Law Treaty adopted at Geneva on June 1st, 2000. The provisions of the Treaty and the Regulations shall apply to national and regional applications for patents for invention and for invention and for patents of addition, which are filed with or for the Office of a Contracting Party. The Patent Law Treaty became applicable on April 28th, 2005.

  Hungary joined the Treaty at the beginning, because of the need in 2008 to change the Hungarian patent law. The Treaty suggests the European Patent Convention, however in many ways it is the complementary. The Treaty gives types of applications permitted to be filed as international applications under the Patent Cooperation Treaty, divisional applications of the types of applications referred to in item.

  Earlier the rules of Hungarian patent law were complicated, the process of registry was less favorable for the patentee. The harmonization of process rules effects that the patentee cannot lose his patent rights. The new rules introduce an electronic process in patent law, which makes the process easier, cheaper, and faster. But not all the procedures became electronic: only the lodgment of petition. In the future that should be better to reach electronic procedure on every level.

  The harmonization of patent rules means liberalization, the notification will be easier and faster, which effected growth in the trust of business. Process rules need more harmonization in the future, and hopefully the final goal will be one global process at in all member states of the European Union. 

• Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai

  65-97

  Dúl János

  Megtekintések száma:

  255

  A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

• Az EUB C-149/15. sz. ítéletének utóhatásai a fogyasztókat megtévesztő online piacterek felelősségére

  47-63

  Győri Ágoston

  Megtekintések száma:

  127

  Az Európai Unió Bírósága a C-149/15. számú, Sabrina Wathelet kontra Garage Bietheres & Fils SPRL. ügyben hozott ítéletével komoly szemléletváltást hozott a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések megkötését megkönnyítő közvetítők polgári jogi felelősségével kapcsolatban. A felelősségáttörés egyik esete figyelhető meg az ítéletben, ugyanis az EUB kimondta, hogy bizonyos körülmények között a fogyasztó eladó és a fogyasztó vásárló közt létrejött adásvételi szerződés esetén eladónak minősülhet egy harmadik személy, az ügylet létrejöttét elősegítő vállalkozás. Az Európai Unió közelmúltbéli fogyasztóvédelmi jogalkotása arra enged következtetni, hogy fenti ítéletben kifejtett elvi tételek alapot teremtettek a korábban zabolátlanul működő, a fogyasztókkal szemben csalárd módon eljáró online piacterek polgári jogi felelősségre vonásának.

  A tanulmányban először röviden ismertetem az ítélet lényeges elemeit, majd megvizsgálom, hogy az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (a továbbiakban: DSA), valamint 2024-es termékfelelősségi irányelve miként szabályozza az úgynevezett online piactereket üzemeltető szolgáltatók felelősségét.

• A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban

  63-80

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  367

  A jog a legtöbb esetben nem különbözteti meg egy szerződés mellérendelt pozícióiban lévő különböző személyeket – az Állam is azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik egy adásvétel során, mint magánszemély szerződő partnere. A munkajog kifejezetten az a jogterület, ahol az elméletileg teljesen mellérendelt felek közül az egyik – a munkavállaló - a valóságban mindig alárendeltebb és nem kétségesen kiszolgáltatottabb helyzetben van. A fentiek tükrében kifejezetten figyelemre méltó, hogy a munkajogi szabályozásnak mégis vannak olyan területei, ahol éppenséggel a harmadik út érvényesül – nem azonos erőpozícióban vannak a felek, de nem a munkavállaló kap jogszabályi segítséget esélyegyenlőségéhez, hanem handicap helyzetét maga a jog erősíti. Ezt a helyzetet nevezzük az egyoldalú hatalmasság jogi helyzetének és célunk annak megvizsgálása, milyen mértékben van ez jelen a magyar munkajogban és mennyire előnyös vagy hátrányos ez bármelyik oldal számára. Az a jogterület, ahol leginkább felfedezhetjük az egyoldalú hatalmasság nyomait, az a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozás, amely így a jelen tanulmány tárgyát képezi s a továbbiakban a munkaidő fogalmát a munkáltató egyoldalú jogviszony alakítási jogkörének aspektusából vizsgáljuk. A munkajogra alapvetően nem jellemző az egyoldalú hatalmasság érvényesülése, így a munkaidővel kapcsolatos szabályok - amelyek túlnyomórészt a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartoznak – ilyen tekintetben kivételnek számítanak. A kötetlen munkarend lehetősége ugyanakkor a munkaidővel kapcsolatos egyoldalú hatalmasság – fölény alól jelent kivételt, így tulajdonképpen a kivétel kivétele. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy meggyőződjünk arról, hogy építő jellegű-e az egyoldalú hatalmasság érvényesülése a munkajogi szabályozásban vagy célszerűbb lenne egy kiegyenlítettebb rendszer alkalmazása, akár a Guy Davidov által javasolt munkáltatói ultima ratio megoldásával. Megjegyezve, hogy a fent is említettek szerint a kötetlen munkarend is rejt magában veszélyeket, álláspontunk szerint hatékonyabb és szociálisabb lenne egy konszenzusos rendszer kialakítása, amellyel nem mellesleg Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tennénk. Jogalkotásunk s így munkajogi jogalkotásunk előtt számos feladat áll társadalmi – gazdasági problémák megoldásának elősegítése illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében – a fenti megállapítások álláspontunk szerint alátámasztják, hogy a munkaidő szabályozásának liberálisabbá tétele a jogalkotásunk előtt álló fontos feladatok közé tartozik.

• A munkahelyi mediáció lehetőségei az Európai Unióban

  1-13.

  Balogh Aron

  Megtekintések száma:

  585

  A munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok világa olyan terület, ahol a konfliktusok és viták a működés elkerülhetetlen „velejárói”, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezenkívül a munkaügyi viták egyéni és kollektív szempontból is egyaránt megjelennek, ahol egyéni szinten a szemben álló felek a munkáltató és a munkavállaló, kollektív szinten pedig a munkáltató(k) és a és a munkavállalók csoportja, tipikusan képviselve egy szakszervezet vagy üzemi tanács által.

  Ha egy konfliktus vagy vita egyeztetés útján nem oldható fel, a jog vitarendezési mechanizmusokat kínál a résztvevők számára. Ennek okán számos jogi mechanizmus alakult ki a viták rendezésére, kezdve a klasszikus bírósági peres eljárást, amikor is a bíróság ítélete állapítja meg a vita eredményét, valamint a vitarendezés más alternatív formáit, például a választottbírósági eljárás, a közvetítés és a békéltetés lehetőségét, ahol a felek képesek döntésre vagy egyeségre jutni az állam rendes igazságszolgáltatási rendszerén kívül.

  Az Európai Unió tagállamai különféle szabályokat vezettek be a munkaügyi viták rendezésére, amelyek mindenféle egyéni és kollektív vitára kiterjednek. Az alternatív vitarendezési módszereket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is támogatja. A 92. (1951) számú ILO Ajánlás, kifejezetten azt fogalmazta meg, hogy az önkéntes egyeztetést rendelkezésre kell bocsátani a munkáltatók és a munkavállalók közötti munkaügyi viták megelőzésének és rendezésének elősegítése érdekében. Az Európai Unió égisze alatt számos eszköz alakult ki annak érdekében, hogy kidolgozzák az alternatív vitarendezési rendszerek működésének alapelveit a vállalkozások és a fogyasztók közötti jogvitákkal összefüggésben. A fogyasztói viták alternatív rendezéséről szóló 2013/11 / EU irányelv („alternatív vitarendezési irányelv”) és az online vitarendezésről szóló 524/2013 / EU rendelet a fogyasztói jogvitákról („vitarendezési rendelet”) biztosította, hogy a fogyasztók a minőségi alternatív vitarendezési szervezetekhez fordulhassanak különféle fogyasztói/kereskedelmi jogvitáikkal, és létrehoztak egy EU-szintű online platformot is a fogyasztói viták rendezésére.

  A munkahelyi közvetítést (mediáció) széles körben és sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban kizárólag foglalkoztatási célokra, mind a magán, mind az állami szektorban. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban az „employment at will” doktrína érvényes, ami alapvetően azt jelenti, hogy a munkaviszony gyakorlatilag bármikor indoklás és azonnali hatállyal felmondható, tehát a munkavállalók – hacsak kollektív szerződés vagy munkáltatói szabályzat másként nem rendelkezik – nem férnek hozzá olyan jellegű a jogorvoslatokhoz, mint az EU-ban, ahol a jogszabályok széles körű védelmet biztostanak az önkényes vagy indokolatlan munkaviszony-megszüntetés ellen. A közvetítés azonban hatékony megoldást kínál a munkavállalók és a munkavállalók számára egyaránt, még akkor is, ha a munkajog védőbástyáin kívül esnek

  Míg a fogyasztói alternatív vitarendezés és mediáció szerepe az egész Európai Unióban növekszik, a munkahelyi és a munkaügyi mediáció továbbra is „szürke zónát” képez. Az EU számos jogforrásában, valamint a nemzeti jogi rendszerekben a fogyasztókat és a munkavállalókat azonos figyelemmel veszik számításba, így protektív szabályozással ellensúlyozzák gyengébb és egyensúlyhiányos helyzetüket jogviszonyaikban, a vitarendezési formákhoz való hozzáférés tekintetében jelentős, és nem mindig ésszerű differenciálás mutatható ki. Ugyanakkor, bár a mediáció elérhető eszköz az egyéni munkajogi ügyekben is, jelentősége elhanyagolható, és a legfeljebb csak a kollektív viták megoldására szolgáló jogintézményként tekintenek rá. Mindezek okán jelen tanulmány célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa a meditáció különféle stílusait, kifejezze azok legnagyobb előnyeit és kiemelje azokat a területeket, ahol a mediáció jobban alkalmazható lehetne a munkahelyi viták során.

• Az ISDS eljárás jellemzői és a választottbírókkal szembeni kihívások az ICSID Egyezmény alapján

  5-36

  Bihari Erika

  Megtekintések száma:

  297

  A külföldi befektetők jogi védelmét elsősorban nemzetközi beruházási megállapodások biztosítják, amely világszerte több mint kétezer kétoldalú beruházási egyezményt jelent és közel négyszáz egyéb nemzetközi szerződés tartalmaz beruházásvédelemmel kapcsolatos rendelkezést. Ezek az egyezmények olyan jogi megoldásokat tartalmaznak a külföldi befektetők számára, amelyek csökkentik a befektetési kockázatokat egy idegen országban, rögzítik többek között a külföldi beruházásokkal kapcsolatos bánásmód, a kisajátítás és vitarendezés szabályait.

  A külföldi befektető és a beruházást fogadó állam közötti vita rendezésének egyik legelterjedtebb módja az ISDS (Investor-State Dispute Settlement) eljárás, amely független nemzetközi választottbíróság előtt zajlik. Az ISDS előnye általában az objektivitás és hatékonyság, azonban számos kritika is éri a jogbiztonság, a transzparencia, az eljárási következetlenség, a költségek és a választottbírók pártatlansága tekintetében.

  A tanulmány az ISDS rendszerét és az egyik leggyakoribb eljárási fórum, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes – ICSID) szabályait vizsgálja. Kiemelt figyelmet fordít a választottbírák függetlenségével kapcsolatos aggályokra, amely a rendszer egyik legkritikusabb pontja.

• A szindikátusi szerződés

  45-57

  Nagy Barna Krisztina

  Megtekintések száma:

  410

  Before the new codex of civil law the law of business associations was cogent, that is why the syndicate agreement became a popular contract again. Yes, I would like to emphasize again, because in the past decade, after the commercial law became valid, this type of agreement and cooperation, what was regulated by the syndicate agreement was well known in the Hungarian civil law. Namely this commercial law had a provision, which said, that every occasional associations i.e. civil association or consortiums, are actually civil associations not business associations. The bottom line is, they are contractual collaborations, with one purpose, to make profit. If someone comes to make this kind of cooperation/collaboration, it has to be regulated by a syndicate agreement.

  After the WWII, the syndicate agreement was not popular. By the time when the first law of business association entered into force, this type of cooperation reached high popularity, because of the cogent rules, in respect of the private limited company. This is the reason why the syndicateswith vote became so popular,and they will be after a dispositive civil codex.

  First I would like to present syndicate agreement of company law, second I would like to give a brief overview about the syndicate agreement of public law.

• Kétoldalú nemzetközi szerződés alkalmazásának felfüggesztése fegyveres konfliktus miatt

  28-32

  Szalai Anikó

  Megtekintések száma:

  140

  The effect of armed conflict on bilateral international treaties of the belligerent parties has undergone a considerable change in the past century. From the concept of termination as the effect of armed conflict by the time of World War II practice of the States had reached the position of suspension of application or no effect at all. This question is regulated solely under customary international law, but the practice of states and doctrine is not readily available and sometimes may be contradictory.
  Suspension in the case of armed conflict considerably differs from the rules set out in the 1969 Vienna Convention on the Law of Treaties. The lengthy procedure which is based on the negotiation of the parties of the relevant bilateral treaty is almost impossible in the circumstances of an armed conflict, especially with respect to the hostile relationship between the parties.
  When dealing with this issue one finds that in the practice of States non-application of treaties during an armed conflict exists, however from the viewpoint of principles of international law, namely the principles of pacta sunt servanda, good faith, ex injuria jus non oritur and rule of law this practice - to say the least - is questionable.

• Hibás teljesítés a FIDIC Sárga Könyvben - gyakorlati szemmel

  21-46

  Boros Sándor

  Megtekintések száma:

  32

  A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződésmintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb szerződéses feltételeknek minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződésminta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A kivitelezési szerződések esetében a hibás teljesítés az egyik leggyakoribb szerződésszegési esetkör, ezért a felek számára kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a megrendelő milyen szavatossági jogokat, milyen feltételek mellett gyakorolhat. Kellékszavatossági jogokról a Sárga Könyv is rendelkezik, ezért bizonyos esetkörökben megfigyelhető a Ptk. és a Sárga Könyv konkurálása, ami megnehezíti a szerződés összeállítását, figyelemmel arra is, hogy a Sárga Könyv szabályai az angolszász eredetük miatt sok esetben nehezen értelmezhetők. A tanulmány a Sárga Könyv értelmezésével kapcsolatos álláspontok vázolását követően összehasonlító jogi szempontból veszi górcső alá a Ptk. és a Sárga Könyv releváns szabályait abból a célból, hogy meghatározza a Sárga Könyv szerinti hibás teljesítés egyes esetköreit, és a rendelkezésre álló kellékszavatossági jogokat, valamint, hogy azokat a megrendelő milyen eljárásrendben gyakorolhatja. A szerző az egyes fejezetek végén összehasonlító táblázatokon keresztül mutatja be a Ptk. és a Sárga Könyv szabályanyagát, majd a tanulmány végén megfogalmazza az előnyöket és hátrányokat, mind megrendelői, mind vállalkozói oldalon. 

• EU-Ukrajna Társulási Szerződés, avagy az európai integráció új formája

  Szabó Fruzsina Mariann

  Megtekintések száma:

  196

  Absztrakt nélkül.