Keresés

Keresési eredmények

• Élő szövet fémvázon, avagy a „platformmunkás” igényérvényesítési lehetőségei

  141-161

  Kiss Gergely Árpád

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  264

  Jelen kutatásban célunk az, hogy bemutassuk a platformmunkavégzéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, fókuszálva azok alanyaira, és az esetleges joghézagokra, egyéb jogalkotási és jogalkalmazási anomáliákra.

  A tanulmány alapvetően két nagyobb alappillérre épít, amelyekben – talán nem túl szokványos módon – kiemelkedő hangsúlyt kap a munkavállalói státusszal kapcsolatos klasszifikációs kérdések régi és aktuális problémaköre mellett a munkáltatók helyzete, egészen pontosan a munkáltatói jogosultságok és kötelezettségek telepítése, érvényesíthetősége.

  Kár lenne tagadni, hogy az e körben született tanulmányok többsége – teljesen érthető okokból – elsősorban a munkavállalói klasszifikációra koncentrál, azonban jelen tanulmányunkban a hangsúlyt a felek egymáshoz való viszonyára kívánjuk helyezni, hiszen a jogviszony teljességében akkor értelmezhető és elemezhető, ha a munkát végző személyek körülményeinek feltérképezése mellett a platform és a munkáltató között megoszló, parciális jogosultság-gyakorlást is kellő mértékben górcső alá vesszük.

• Bridging Jurisdictions: Enforcing Access Rights under the Brussels IIb Regulation

  5-21

  Gönczi Barbara

  Megtekintések száma:

  322

  The research work discusses the issue of the maintenance of contact with children in the context of the new Brussels IIb Regulation. The Regulation introduces a number of important innovations that will make it easier to resolve international divorce cases and to ensure that the rights and best interests of the child are respected. The study highlights the provisions of the Regulation, with particular attention to the issue of recognition and enforcement of foreign judgments in the context of national family law. Finally, a recent decision of the Hungarian Curia is presented, which is an important precedent in the context of the enforcement of the right of access.

• Különbségek és hasonlóságok a bírósági, valamint az adóvégrehajtási eljárásokban igénybe vehető biztosítási intézkedések között

  157-184

  dr. Móricz Aliz

  Megtekintések száma:

  86

  A biztosítási intézkedés hosszú múltra visszatekintő jogintézmény, amely különleges helyet foglal el végrehajtási eljárás intézményrendszerében. Soron kívül, előzetesen igénybevehető és alkalmazható, korlátozó jellegű intézkedésről beszélünk, amelynek lényege a jogosulti érdekek védelmében, a szóban forgó kötelezettség klasszikus, kielégítési végrehajtást megelőző teljesítésében, valamint az eljárások minél hatékonyabb, egységesebb, eredményesebb lefolytatásában ragadható meg. A biztosítási intézkedés az adós (adózó) rendelkezése alatt álló vagyontömegét vonja korlátozás alá abból a célból, hogy elősegítse a követelés megtérülését, azonban, mivel a tulajdonjog, mint alkotmányos alapjog korlátozására nem kerülhet sor megalapozatlanul, a törvény szigorú, konjuktív feltételek közé szorítja a jogintézmény elrendelésének lehetőségét.

  A biztosítási intézkedés jogintézménye a végrehajtási jog sajátja, ennek megfelelően egyaránt megtalálható mind a bírósági, mind az adóhatósági végrehajtásban. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy az adós (adózó) rosszhiszemű magatartása, vagy egyéb ügyletei révén kivonná vagyontömegét a rendelkezése alól, hogy ezáltal megakadályozza a bírósági vagy adóhatósági végrehajtási eljárás lefolytatását. A végrehajtást elrendelő bíróság, illetve az állami adóhatóság ekkor veheti igénybe a biztosítási intézkedés jogintézményét, hogy az adós (adózó) fedezetelvonó magatartásának gátat szabva, még a kielégítési végrehajtást megelőzően korlátozza az adós (adózó) vagyonát és ily módon gondoskodjon a követelés megtérüléséről.

  Jelen tanulmány a bírósági végrehajtásban és az adóhatósági végrehajtásban igénybe vehető biztosítási intézkedések jogintézményét veszi górcső alá, összehasonlító elemző módszer segítségével részletekbe menően vizsgálva és bemutatva a végrehajtás e két területét, kiemelve a jogintézmények sajátosságait és eltéréseit.

• Jogérvényesítési lehetőségek az egyoldalú hatalmasság visszaélésszerű gyakorlása esetén a munkaidő területén

  101-125

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Sípos Marcell

  Megtekintések száma:

  314

  A Munka Törvénykönyve munkaidőkeretre vonatkozó szabályait módosító 2018. évi CXVI. törvény korábban említett rendelkezéseitől eltekintve sehol nem lelhető fel hatályos joganyagunkban a munkavállalói egyetértés érdemleges igénylése a munkaidő témakörében, ami pedig – akár egy munkáltatói ultima ratio fenntartása mellett – álláspontunk szerint rendkívül előnyös lenne, nem csak alapjogi, nem csak szociális, de gazdasági-hatékonysági szempontból is. Az előzőekben említett európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése nem kétségesen ezen a területen is előnyöket rejtene magában. Észre kell vennünk ugyanakkor, hogy az Európai Unió jogalkotása sem ad a fenti problémákra kielégítő megoldást, hiszen maga sem tartalmaz a munkavállalói oldalt a munkaidővel/munkarenddel kapcsolatos döntésekbe kellő mélységben bevonó jogszabályi rendelkezéseket. Álláspontunk szerint megoldást kizárólag egy olyan hazai jogalkotási reform jelenthetne, amely az európai Unió jogával összhangban, de saját utas megoldásokkal választ adna a tanulmányunkban felemlített problémák összességére.

• A családi gazdasági társaságok és a szindikátusi szerződések lehetséges kapcsolódásai

  99-124

  Fazakas Zoltán József

  Megtekintések száma:

  282

  A családi társaság fogalmát nem adja meg a hatályos jog. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben egy család tagjai rendelkeznek döntő befolyással kizárólag formai megközelítést tesz lehetővé. A formai megközelítésen túl ugyanakkor a tartalmi kérdések, a családi érdekek és értékek sajátosságai ezen gazdasági társaság vizsgálatát más szempontok szerint is indokolják, amelyek alapján nem csak a hosszú távú üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem a családi viszonyok jellegadó sajátosságai is vizsgálhatók társasági jogi alapon. Fentiek szerint a családi gazdasági társaságokban a családi viszonyok megjelenítése, a nemzedékeken átívelő működés igénye és családi jellegének védelme, továbbá a család tartós jólétének biztosítása kiemelkedő jelentőségű. A formai és tartalmi elemek együtteséből megállapítható, hogy a családi gazdasági társaságok olyan különleges jogi személyek, amelyekben egy meghatározott családi közösség döntő befolyása érvényesül, sajátos érdekeket és értékeket vall és képvisel, amelyek közül a családi vagyon védelme, a nemzedékeken átívelő működés célja, a családtagok tartós jólétének biztosítása emelendő ki. Ezen érdekek elérésének többes eszközrendszerét biztosítja a Polgári Törvénykönyv, a klasszikus társasági jogi eszközökön túl többek között a szindikátusi szerződésesek lehetőségével.

• A személyes adatok és az adatvédelem szerepe a piaci versenyt érintő európai uniós platformjogszabályokban

  205-227

  Dr. Tóth Fanni

  Megtekintések száma:

  117

  Az online platformok hatalmát a személyes adatok alapozták meg, amit először az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseivel, a természetes személyek védelme szempontjából igyekezett az Európai Unió fékezni, de úgy, hogy egyúttal ezen adatok szabad áramlását is céljai közé emelte. A platformok – kihasználva a GDPR alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságokat, a nem mindig hatékony betartatását – a big data kezelésével és a tisztességtelen piaci magatartással olyan erőfölényhez jutottak, amellyel képesek visszaélni, ezért a hagyományos versenyjogi vizsgálatok és az összefonódás-ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatai arra késztették az Európai Uniót, hogy célzott rendeletekkel ex ante szabályozza ezeket. Valójában a személyes (és nem személyes) adatok kezelésének platformokra vonatkozó, piaci versenyt érintő szabályozási igénye hívta életre a platformjogszabályokat, amelyeknek számos rendelkezése a GDPR-ból nőtt ki. Jelen tanulmány a személyes adatok és az adatvédelem szerepét vizsgálja a platformjogszabályokban.