Keresés

Keresési eredmények

• A személyiségi jogok védelme a reklámtörvény tükrében

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  390

  There is a significant inconsistency within the domain of enforcement of inherent rights in the Hungarian regulation. The protection of the inherent rights is based on the section 75 of Act IV of 1959 (hereinafter: „Civil Code”), which provides that inherent rights shall be observed by everyone and inherent rights are protected by law.

  The lack of consistency can be led back to the difference between the provisions of the Civil Code and Act LVIII of 1997 on Business Advertising Activity. Under Section 85 of the Civil Code inherent rights may only be enforced in person.

  There are two exceptions to the above rule laid down in the Civil Code:

  • The legal representative of an incompetent person, or the relative or conservator of a missing person whose whereabouts are unknown shall be entitled to proceed in the protection of that person's inherent rights.
  • In the case of impairment to the memory of a deceased person, the relative and/or the person having been named as the heir apparent in the will of the deceased shall be entitled to file a court action. If conduct causing defamation to a deceased person (former legal person) infringes upon the public interest, the public prosecutor shall also be entitled to enforce this inherent right.

  The Act on Business Advertising Activity provides for several general advertising prohibitions and restrictions. Under Section 4 of this act advertising may not be published if it infringes personal rights, respect for the deceased or rights related to the protection of personal data. Under Section 16 of this act advertising control proceedings may be initiated upon request or ex officio. Based on the regulation of the Act on Business Advertising Activity advertising control proceedings may be requested by any person whose rights or rightful interests, or legal status is injured by violation of any provisions relating to commercial advertising activity. If the aggrieved consumer cannot be identified, or if enforcement of the claims is inappropriate considering the number of consumers injured, administrative agencies or non-governmental organizations providing for consumer interests shall also be entitled to initiate proceedings.

  When the regulations of the Civil Code on enforcement of inherent rights are compared with that of the Act on Business Advertising Activity, it can be established that provisions of the latter act are not in compliance with the provisions of the Civil Code. On the basis of the decision No. 1270/B/1997 of the Hungarian Constitutional Court, the inconsistency is not significant, the different regulatory of the mentioned acts is not unconstitutional. I take the view that in order to achieve consistent regulation the Act on Business Advertising Activity should be modified by prohibiting the advertising control proceedings initiated ex officio in relation to the advertisings which infringe personal rights.

• Önkormányzatiság, önkormányzatok és régiók (Általános jellemzés)

  Barta Attila

  Megtekintések száma:

  112

  Absztrakt nélkül.

• The Principle of Pre-Emption in Community Law

  Fazekas Flóra

  Megtekintések száma:

  102

  Without abstract.

• Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Nótári Tamás: Studia Iuridico-philologica I. Studies in Classical and Medieval Philology and Legal History. Hungarian Polis Studies 14. Debrecen 2007. 313 oldal

  Vincze Attila

  Megtekintések száma:

  97

  Absztrakt nélkül.

• A formatervezési minták párhuzamos oltalma

  9-13

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  190

  Absztrakt nélkül.

• Szakértői bizonyítás a polgári peres eljárásban

  1-20

  Grósz Tamás

  Megtekintések száma:

  236

  Absztrakt nélkül

• Az autóbusszal közlekedő utasokat az Európai Unióban megillető jogok

  27-37

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  252

  The European Parliament and the Council adopted new rules for passengers traveling by buses. The 181/2011/EU Regulation concerning the rights of passengers in bus and coach transport developed a strict liability of bus carriers in cases of delay and cancellation. It deals with accidents, the meaning of right to information, handling of complaints, and the non-discrimination and mandatory assistance for disabled persons and persons with reduced mobility.The Regulation is entered into force on March 21st 2013. The article is about to analyze the content and the meaning of these new rules and rights passengers have when they use bus transportation.

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Lengyelországban

  65-84.

  Jagielska Monika

  Megtekintések száma:

  213

  -

• Az új Polgári Perrendtartás osztott tárgyalási rendszere az 1911. évi I. törvénycikk tükrében

  88-96

  Ferenczi Áron

  Megtekintések száma:

  210

  n my paper, I dealt with the divided trial system, because in the Conception of the New Code of Civil Procedure arised the idea, that the first-instance procedure will be regulated by the divided trial system. During my studies, I researched the trial system of the Act I of 1911, and I analyzed the sentencing practice in this era.

  First, I presented the matter of the trial system, as well as the two dominant trends in Hungary relating to the creation of civil action. The difference between the two trends, that distinct mesne process creates the civil action. According to one of them, the civil action is created when the defendant gets the statement of claim, or, on the other hand, when the defendant submits countermotion.

  In the next chapter, I intended to present the point of intersection of action, which legal institution separates the first-instance procedure to pre-trial hearing and the trial on the merits.

  After this chapter, I reportedtheresults of sentencing practice and cametotwoconclusions. Ontheonehand, thepre-trialhearinghangedfirefor a longtimebecause of theappealproceedings. Ontheotherhand, thesentencing practice wasnotconsistent, becausethecourtsused an incorrectterminology. Thecourtsdismissedtheproceedingsbeforethesubmission ofcountermotion, butaccordingtotheAct of 1911 themesneprocess of creating a civil actionwastosubmit a countermotion.

  Inconclusion, I thinkthe divided trial system of the New Code of Civil Procedure will be totally different than the divided trial system of the Act of 1911.

• A magyar büntető igazságszolgáltatás az államalapítást követő első századokban a római és az európai jogfejlődés tükrében

  Háger Tamás

  Megtekintések száma:

  300

  Der Aufsatz stellt die Strafjustiz der ersten Jahrhunderte nach der ungarischen Staatsgründung, des Zeitalters der Könige aus dem Hause Árpád im Spiegel der römischen und westeuropäischen, besonders der fränkischen Rechtsentwicklung vor. Er untersucht neben der Entstehung des ungarischen Gerichtssystems die Ordnung des Strafverfahrens, eingehend auf die Ladung, die Beweisverfahren, besonders die Gottesurteile, den Gerichtsbeschluss und den Rechtsbehelf.

  Die Arbeit ist rechtsgeschichtlichen Inhalts, aber wo es möglich ist, und Parallelen gezogen werden können, vergleicht sie solche Einrichtungen des ehemaligen und modernen Rechts miteinander, die während der Rechtsentwicklung unverändert Teil des Strafprozesses geblieben sind.

  Dem einleitenden Teil folgend geht sie als Erstes auf den Begriff und Zweck des Strafverfahrens ein; diesen Zweck definiert sie nach den literarischen Quellen als die Belangung der die Staatsordnung verletzenden Person.

  Auf die geschichtliche Entwicklung besonders des Zivilrechts, aber auch des Strafrechts hatten die römisch-rechtlichen Wurzeln großen Einfluss. Der Aufsatz bietet einen Überblick über die organisatorischen und prozessualen Grundlagen der römischen Strafjustiz, sowie die einzelnen Straftaten und die ihre Beurteilung regelnden Normen. Es wird betont, dass bereits im römischen Recht solche konstitutionelle, den europäischen Standards entsprechende Prinzipien zur Geltung kamen, wie die Öffentlichkeit der Verhandlung oder das Recht auf Verteidigung.

  Nach der Analyse der römisch-rechtlichen Grundlagen wird die Entwicklung des mittelalterlichen europäischen Strafrechts untersucht. Die Rechtsgeschichte, die Rechtsentwicklung Kontinentaleuropas hatte bedeutenden Einfluss auf die Regeln des ungarischen Strafprozessrechts. Besondere Hervorhebung verdient in diesem Teil das Recht des Fränkischen Reichs.

  Nach der Beleuchtung des europäischen strafrechtlichen Hintergrunds analysiert der Aufsatz die Strafjustiz der Könige aus dem Hause Árpád. Er stellt die Entwicklung des Gerichtssystems, die Rechtsprechung durch den König, dann durch die Großwürdenträger, die Entstehung des ordentlichen Gerichtssystems und der Gerichte auf dem Land vor, hinweisend darauf, dass bereits zu Anfang der Herrschaft der Könige aus dem Hause Árpád solche wichtigen königlichen Dekrete erlassen wurden, die die Entwicklung des Strafrechts wesentlich bestimmt haben.

  Nach dem Überblick des Gerichtssystems untersucht die Arbeit einzelne wichtige Rechtsinstitute des Strafprozessrechts. Eine solche grundlegende Einrichtung ist die Beiladung, die der Ladung des modernen Rechts entspricht. Die Adeligen konnten ausschließlich durch ordnungsgemäße Ladung beigeladen werden, im Gegensatz zu den Leibeigenen, in deren Strafsachen der Gutsherr aufgerufen wurde, sie vor Gericht zu stellen.

  Sehr wichtige Rechtsinstitute des Strafverfahrens sind des Weiteren die einzelnen Beweisverfahren, die anfangs in Gottesurteilen sakraler Charakter wie den Proben beziehungsweise dem Zweikampf in Erscheinung traten. Neben den Gottesurteilen können als weitere Beweisverfahren der Reinigungseid sowie der formelle Zeugenbeweis erwähnt werden, aber schon früh bekannt war auch der Urkundenbeweis.

  Der Aufsatz unterzieht die Urteilsfindung im Prozess separat einer Untersuchung, hervorhebend, dass im Verfahren gegen den Adeligen die Öffentlichkeit zur Geltung kam, seit König Béla III. wurde über die Verhandlung sogar Protokoll geführt. Um ein Urteil musste das Gericht ersucht werden, und es wurde vom Gericht gefällt.

  Die Arbeit berührt schließlich einzelne wichtige Fragen des Rechtsbehelfs mit der Bemerkung, dass vom Rechtsbehelf im modernen Sinne genommen im Zeitalter der Könige aus dem Hause Árpád noch nicht gesprochen werden kann. Das Rechtsmittel zielte zu dieser Zeit noch nicht auf die Beseitigung der Fehlentscheidung, sondern konnte die Justizverweigerung seitens des Gerichts oder gewisse Formwidrigkeiten beanstanden.

• Helyi adózás Magyarországon

  Nagy Andrea

  Megtekintések száma:

  101

  Absztrakt nékül.

• ”Alkalmazni vagy nem alkalmazni, az itt a kérdés” avagy Az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának kérdése az újonnan csatlakozott tagállamokban

  Havas Lóránt

  Megtekintések száma:

  121

  Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

  Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.

  A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.

  A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.

  Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.

  Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.

• Die Vergleichung der Disziplinarverantwortung der Staatsbeamten in der Europäischen Union und in Ungarn

  Veszprémi Bernadett

  Megtekintések száma:

  102

  Absztrakt nélkül.

• A közvetett közigazgatás megnyilvánulási formái a magyar közigazgatásban

  Barta Attila

  Megtekintések száma:

  160

  Az angol nyelven olvasható értekezés alapját a 2007. november 8-án Sninában (Szlovákiában) megrendezett Nemzetközi Konferencián tartott angol nyelvű előadásom képezi. Az írás középpontjában egy közigazgatási jogi fogalomnak, a közvetett közigazgatás jelenségének és annak egyes megnyilvánulási formáinak bemutatása áll. A paraetatizmus az ún. atipikus közigazgatás részét képezi. Lényegében egy gyüjtőkategória, mely számos megoldást foglal magában. A kérdéskör azonban ezidáig viszonylag kis figyelmet kapott a közigazgatás kutatói részéről.

  Az egyszerűség és a könnyebb megértés érdekében az értekezés három nagy szerkezeti egységre tagolódik.

  I.

  A dolgozat elején azoknak a történelmi folyamatoknak és jellemzőknek a bemutatására kerül sor, melyek végső soron a vizsgált megoldások kialakulásához vezettek. Ennek során fokozatosan eljutunk a direkt (lényegében szűk értelemben vizsgált) közigazgatás fogalmától az indirekt közigazgatás, azaz paraetatizmus jelenségéhez. Nélkülüzhetetlen azonban annak a hangsúlyozása, hogy a közvett közigazgatás egy meglehetősen tág kategória, mely tartalmában erőteljesen heterogén. A paraetatizmus fogalmán belül vizsgált jelenségeknek nincs taxatív felsorolása. Nem is lehet, hiszen a lehetséges megoldások köre koronként és területenként is változhat, és változik is.

  II.

  A dolgozat második része a magyar szabályozás ismertetésével foglalkozik. Először a hatályos jogi szabályozás bemutatására kerül sor, mely egyúttal rávilágít arra az igen fontos tényre is, hogy a paraetatikus megoldások alkalmazására mind az államigazgatás területén, mind pedig az önkormányzati közigazgatás keretein belül adott a lehetőség. Ezután kerül sor a konkrét megoldások bemutatására, azaz a köztestületek, a magánszemélyek felhatalmazása köfeladatok ellátására, a közvetítő szervezetek és személyek, a magánszféra szereplőinek, valamint a non-profit szektor szerepének ismertetésére.

  III.

  Végezetül a harmadik gondolati egység az, amely összegző jelleggel tartalmazza állásfoglalásomat a bemutatott megoldások közigazgatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. Ennek a gondolati egységnek a jelentősége abban ragadható meg, hogy rámutat arra a szerepkörre, melyet ezek a megoldások egy már létező, élő, működő közigazgatásban betölthetnek. Ezek a megoldások ugyanis a mindenkori közigazgatás kisegítésére, a már alkalmazott megoldások kiegészítésére szolgálnak és sohasem azok helyettesítésére, illetve negligálására.

• Adalékok az 1997-es igazságszolgáltatási reform értékeléséhez

  34-55

  Madai Nóra

  Megtekintések száma:

  126

  Absztrakt nélkül.

• A személyiségi jogok érvényesülése az ügyvédi tevékenység gyakorlása során

  28-38

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  312

  Absztrakt nélkül

• Egyenlő munkáért egyenlőtlen bér – avagy mennyire értékteremtő a közfoglalkoztatási bér?

  Sipos Marcell

  Megtekintések száma:

  253

  The aim of this paper is to scrutinise the wages in the Hungarian public work programme – probably the most controversial anomaly of the Act CVI of 2011 on public work and the modification of the act on public work and other acts. Furthermore, the study analyses the effectivity of the value creation in this programme and exposes the passive sight of the public work.The paper identifies the public work programme as a hybrid contract of the Hungarian labour law and detected the social side of this kind of legal instrument of the active labour market policies. The research also focuses on Order no. 3175/2016 of the Hungarian Constitutional Court and highlights the discriminative dangers of the wages. To emphasize my opinion I set the European Pillar of Social Rights in the middle of the research and concluded that the national regulation is not even enough to create effective reintegration to the primal labour market. In my opinion, to increase the effectivity of this program, we need to use the principles of the Social Pillar and the national labour law system. The conclusion of the paper can be a possible way to highlight the value creation in the public work programme.

• A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás aktuális gyakorlati kérdései

  115-137

  Tóth Andrea Noémi

  Megtekintések száma:

  512

  A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hke. tv.) a 2009. október 1-jei hatálybalépése óta összesen nyolc alkalommal módosult. A módosítások egyik részének indoka a gyakorlatban felmerült hiányosságok orvoslása, míg másik részének indoka az Európai Unió jogának való megfelelés volt. A Hke. tv. hatálybalépésétől eltelt csaknem másfél évtized okán indokolt áttekinteni, hogy a módosításokon túlmenően hogyan alakult e törvény alkalmazásának gyakorlata. Jelen tanulmány elsősorban a megelőző távoltartás bírósági – főként kúriai – gyakorlatának rövid bemutatására törekszik, kitérve arra, hogy melyek a kulcs elemek a hozzátartozók közötti erőszak fogalmának megítélésekor, milyen megállapításokat tett a bíróság, elsősorban a Kúria a távoltartás és szülői felügyeleti jog valamint a lakáshasználat összefüggéseiben, továbbá a Büntető Törvénykönyv alkalmazhatóságával kapcsolatban.

• Az EU pénzügyi érdekeinek védelme, fókuszban a korrupció elleni szervezete

  8-13

  Balla Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  201

  Nowadays in these economical hard times it is very important to manage the public money efficiently. On the one hand it is a demand in the memberships countries and in the budget in the Europian Union.  On the other hand it is a requirement from the oridnary people too.

  Actually the Europian Union takes part in the struggle against corruption. In fact the Europian Union has a strategy of struggle against corruption and cheating.  The EU focuses on two fileds of strugggle against corruption, one of both is the budget of EU and the other is the public procurements.

  In this study I am dealing with the strategy of struggle against corruption, the main institutes and the main regulations.

• A dohányreklámok szabályozásának változásai a magyar jogban

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  186

  Since the change of the regime the economic role of advertisements has changed significantly. Advertising forms a considerable part of economic activities, the cost of which constitute a growing portion of the expenses of a given enterprise. The mass-appearance of advertisements has altered the relationship between consumers and advertisers, it has restructured consumption habits and the importance of advertising in media.

  The most significant modification of the Hungarian Advertising Act occurred by (Act I of 2001), which was in large passed with the consent of the advertising profession. The modification introduced the concept of deceptive advertisements, apparent comparative advertisements and special offers. Comparative advertisements were also regulated in a satisfactory way. However, several legal institutions were introduced as well, which should have been included in competition law. In the last two decades actions against unlawful advertisements were largely based on competition law, which restricts advertising activities violating fair competition in general. Advertising Decree and later the Advertising Act regulated the restriction of advertisements of certain goods and services, or defined the restrictions on certain advertising activities. Due to the modification, the role of Competition Act became less significant, since Advertising Act also contains most prohibitions on advertising activities that were defined in the Competition Act. In addition, in the case of violation of regulations on deceptive and comparative advertisements, Advertising Act denoted the Bureau of Competition and the court as chief acting powers, whereas the violation of rules on apparent comparative advertisements falls in the scope of the Consumer Protection Authority.

  What is more, the (Act I of 2001) “smuggled” the entire prohibition of tobacco advertisements into the Advertising Act, which totally contradicted with the opinion of advertising profession. Thus Hungary, similarly to France, joined the strictest practice in this question. It is also disputable whether such restrictions promote the fight against smoking, and it was certainly disadvantageous that legislation decided in the question without involving the profession, for which there had been no precedents so far.

• Az ENSZ megalakulásának 60. és Magyarország ENSZ-tagságának 50. évfordulója alkalmából Szegeden megrendezett konferenciáról

  Szalai Anikó

  Megtekintések száma:

  121

  Absztrakt nélkül.

• Az on-line felhasználási folyamat szereplőinek felelősségi kérdéseiről

  Aranyi Péter

  Megtekintések száma:

  94

  Absztrakt nélkül.

• Ármeghatározás a római adásvételnél

  Jusztinger János

  Megtekintések száma:

  77

  Absztrakt nélkül.

• Az eingetragene Erwerbsgesellschaft (EEG) társasági forma megszűnése Ausztriában

  Szikora Veronika

  Megtekintések száma:

  212

  Nach mehr als zweijähriger Gesetzeswerdung wurde im Herbst 2005 das neue Unternehmensgesetzbuch (UGB) im Parlament beschlossen und damit das bisherige Handelsgesetzbuch reformiert.

  Es gibt nur mehr zwei im Firmenbuch eingetragene Personengesellschaftsformen, und zwar die Offene Gesellschaft (OG; früher OHG) und die Kommanditgesellschaft (KG). Eine OEG oder KEG kann nur mehr bis zum 31.12.2006 gegründet werden. Eine am 1.1.2007 bestehende OEG oder KEG wird automatisch zur OG, KG und muss bis zum 31.12.2009 ihren Rechtsformzusatz im Firmenwortlaut entsprechend abändern. Für eine bestehende OHG sieht das Gesetz keine Anpassung des Firmenwortlautes vor.

  Die Einführung des neuen Unternehmergesetzbuches (UGB) mit Wirkung zum 1.1.2007 bedeutet das „Aus“ für OEG´s und KEG´s. Dies bedeutet, dass bestehende OEG´s und KEG´s bis zum Jänner 2010 den Rechtsformzusatz „OG oder KG“ entsprechend anpassen müssen. Dies geschieht gebührenfrei. Der Zusatz „OHG“ darf weiterhin geführt werden.

  Neu ist, dass die im Unternehmensgesetzbuch geregelten eingetragenen Personengesellschaften zu jedem Zweck gegründet werden können, egal ob gewerblich, freiberuflich, land- und forstwirtschaftlich oder nicht unternehmerisch.

• Irak nemzetközi jogi megítélése a filmeken keresztül

  65-71

  Lukács Nikolett

  Megtekintések száma:

  151

  Absztrakt nélkül.