Keresés

Keresési eredmények

• Egyes formatervezési mintaoltalmi alapfogalmak a joggyakorlat alapján

  62-68

  Bezzegh Tibor

  Megtekintések száma:

  199

  The Committee of the European Union after the issue of the Directive 98/71/EC found that the integrity of the internal market needs an easily accessible uniform protection of designs that covers the whole territory of the Community. For this reason was issued the 6/2002 EC regulation on Community Designs. The most important definitions and the grounds for invalidity are absolutely identical in the directive and the regulation. May aim by this short essay is to interpret the main definitions of design law by analysing some published cases of the Office for Harmonisation in the Internal Market (OHIM). The case law has important role in the field of design law since the requirements of protection and the grounds of invalidity contain a number of unique terms can be construed only by practice. As a consequence of the harmonised design law the practice of the Office can exercise a strong guiding effect not only on the application of community design law but national level design laws in the procedure of the national offices and courts. . 25 (1) point b) is the most used ground for invalidity in practice when a conflict with Art. 4-9. occurs. Within this point lack of novelty, individual character and prior disclosure shall be mentioned first of all. In the relation of novelty and individual character it seems of the cases that lack of novelty always excludes any further examination of individual character since individuality can be considered a narrower definition of novelty. By analyzing the overall impression produced by a design to an informed user the Office always underline that the difference must be instantly and obviously recognizable. The impression shouldn’t be based on through examination of the informed user. The invalidity division stated that any prior design in important databases on internet shall be deemed to be known by the specialised circles and can result the disclosure according to the regulation. In connection with features dictated solely by its technical function the Office stated that designs contain only elements of merely technical purpose (in this case an engine block and engine parts) specific position of such elements and the general impression of the whole enough to provide legal protection for such features. There is no ground for invalidity pursuant to this reason if the same technical function can be achieved by different design.

           In my essay I focused on the most the above mentioned most relevant parts of some definitions. My future plan is to analyse the differences between the legal practice of different European countries concerning this issue.

• A családon belüli erőszak

  Tóth Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  491

  There have been different theories concerning the reasons of domestic violence and abuse.

  The court as well as the police can call for restraining, which is especially established for preventing the repetition of the domestic violence.

  For the treatment of the above mentioned problem there have been founded two models: the Duluth and the Austrian model.

  In the memberstates of the European Committee it can be said that the strong front against the domestic violence is quite general, but the regulation is very diverse which means there is no silver bullet in the fight against it.

• A közérdekű munka speciális jellegének főbb vonásai

  Mónusné Kiss Katalin

  Megtekintések száma:

  261

  In Hungary there are two types of punishments: principal punishments and supplementary punishments. I examined the labour in the public interest, which is one of the principal punishments. Judges use this punishment barely than imprisonment, fine. Difficult to use this punishment, because it needs many preliminary works. I examined the labour in the public interest’s ruling from the 1950.:II. Criminal Code of General Part to nowadays.
  

  In Hungary a person sentenced to labor in the public interest is obligated to perform the work defined for him in the court sentence. Only such work may be ordered as work in the public interest which the convict, in light of his health condition and education, is presumed to be capable of performing. There are many problems in rule of the labour in the public interest, for example one day of work in the public. As rule of the Criminal Code punishment shall be six hours of work, but other rule is, punishment shall be 4-8 hours of work for one day.
  

  Other interesting rule is, the imprisonment substituting labour in the public interest or the remaining part thereof shall be established in such a way that one day of labour in the public interest shall correspond to one day of imprisonment. In my opinion it would be better, if the imprisonment substituting labour in the public interest or the remaining part thereof shall be established in fine.
  

  On the other hand I suggested to use this punishment if a person younger than 18 years old. I think if a person is 16 years old, this punishment can be more effective than other punishments.
  

  I found many differences, and many similarities between Hungarian and international Criminal Codes, Propositions, and finally I wrote some important, new point to change the rules.

• Az üzemi tanács mint önálló adatkezelő

  Bagdi Katalin

  Megtekintések száma:

  428

  n most cases, the employer is the only one identified as a data controller in connection with employment relationships, even though other actors of employment such as the trade unions and the works councils also process data in relation to their activities carried out based on and in compliance with the Labour Code. Even so, while the data processing of the trade union does not raise any particular questions compared to other data controllers, issues do arise in connection with the works council. Works councils undeniably process the employees’ personal data in order to carry out their activities and fulfil their tasks, though without own assets and organisation separate from the employer’s, data processing of the works council could be attributed to the employer and considered as if it was the employer’s data processing, which would settle most of the possibly arising questions such as liability for infringing data protection rules. However, after the General Data Protection Regulation (GDPR) of the EU came into force in 2018, the definition of the data controller changed and includes now so-called “other bodies” as well, even if these bodies lack legal personality. Thus, the works council itself shall be considered as data controller which means that it must execute the obligations set in data protection rules. Despite the fact that based on the GDPR rules the works council shall be considered as data controller independent from other data controllers including the employer, this fact seems to be unknown for all relevant bodies, even for the data protection authority. Possibly because the works council is still thought to be a part of the employer’s organization and thus it is not obvious that the transfer of data between the employer and the works council is limited and conditional as they are two independent data controller, obliged to guard the employee’s relevant data even from one another. Hence, it is important to emphasize that the works council itself is an independent data controller in order to ensure a high level of protection for the employees. The aim of this paper therefore is to prove that the works council is clearly an independent data controller by analysing the relevant Hungarian and EU rules

• Hugo Grotius újraolvasva, avagy a „Nemzetközi jog atyja” gondolatai a XXI. század elejének nemzetközi jogában

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  212

  There are several theories when the birth date of international law was. Hugo Grotius (1583-1645) was the first who systematized these specific rules and raised it to a scientific level. In this essay I examine how Grotius thought about important institutions of international law and what kind of impact these considerations have to our modern age.

  War cannot be seen only as an unlawful act, because most of the original human instincts can be recognized in fighting to each other. This point of view proclaims that international law does not denounce war generally. Existence of international law is important to determine the rules of warfare. To suit to the criterions of lawful war, a war should perform two requirements: opposite parties have to be main authorities in their state and both of them have to keep special formal rules during their fight. Main supremacy means that this power is absolute in its territory, so there are no other relevant human factors to limit it. In our age we have to mention that this criterion is no longer applicable without reservation, because the attack against USA on 11th September 2001 demonstrated that not only states can fight to each other.

  Grotius gives importance to the reasons of war too. Three reasons exist: defence, regain possession and punishment. Defence means self-defence, which is a right for everybody to protect himself against unlawful injuries, but this solution has to be the last one. Self-defence can be applicable only if it is necessary, sudden and proportional. After the attack against USA a question was born: is it possible to protect before the real attack, when the enemy is in the period of planning an injury. This preventive self-defence is supported by USA, but UN appreciates the right to self-defence only if there is an armed attack against the state. According to Grotius reasons of war can be pretexts or real reasons. Fear of uncertainty can be a pretext for example, because it is not the most proportional instrument to avoid conflict.

  Grotius examines not only ius ad bellum but ius in bellum, rights during a war. These regulations are formal obligations, which give frame to the lawful war and show direction to the opposite parties. Grotius says that there are regulations strictly from the law of nature. A great example is that every instrument can be applicable if it is necessary to reach the major aim of war. It is obvious that today this sentence is intolerable, because technical revolution created such weapons that have power to destroy a whole country suddenly. That is why certain prohibited weapons and methods of warfare exist in international treaties. Grotius deals with the problem of traitors, who support the enemy. There is a slight distinction between the nature of dispatched goods. If these goods can be used for fighting, i.e. weapons, traders are enemies too. If these goods are luxury ones, no traitors can be found. The third situation is more problematic, because if these goods can be used in and outside a war too, the exact situation has to examine to judge the intention of the party.

  Groitus has interesting thoughts about prisoners. All prisoners and their descendants become slaves. It means the enemy can do anything against prisoners. By now we have certain rules how to treat with prisoners and it is a general regulation that torture and murder against prisoners is strictly prohibited.

  An interesting question is in connection with the law of contracts. Hostages and pledge can be typical securities to strengthen a contract. Grotius says that killing a hostage can be lawful, but inner morals order that killing is lawful only if hostage is culpable too.

  Grotius deals with the question of ministers, arranging debates. Looking through this huge work of Grotius we can say statement that he is the father of international law is not without basic and well structured reasons. Before the birth of his book, there were only rules and commentaries for national laws. Grotius extended them to a larger perspective, up to an international level.

• A tisztességes eljáráshoz való jog az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországgal kapcsolatos gyakorlatában, különös tekintettel az ésszerű határidő követelményére

  31-41

  Nagy Anita

  Megtekintések száma:

  314

  As for the right to a fair trial sanctioned by the convention, our most determining deficiencies arise regarding the compliance with a reasonable period of time. Despite of the relatively small number of the Hungarian infringements of the European Convention on Human Rights, the expectation of sufficiently efficient dispositions eliminating the prolongation of the judicial procedures applies for Hungary as well.

  In general, it can be concluded that the Hungarian legal system provides the basic human right to fair trial. This claim is supported by the low number of infringements in Hungary. In this study I sought to present the data related to the Hungarian cases proceeding at the European Court of Human Rights, as well as elementswarranting the emergence of the right to a fair trial assured by Article 6, together with the aspects during the monitoring of the cases of the prolongation of the judicial procedures respected by the Court of Strasbourg. Finally I aimed to delineate the aforesaid apropos of a representative and an exceptional case in respect of the practice of the Court as well.

• A személyes szabadsághoz való jog érvényesülése a Bűnvádi Perrendtartásban

  Szabó Zsanett

  Megtekintések száma:

  232

  In this study, first of all I am dealing with the question, how the right to personal liberty prevails in the Bűnvádi Perrendtartás, however at the beginning I would like to introduce how the law for the personal liberty formed and how it appeared in Hungary and in the international documents, so in the British, American and French law as well.

  The most serious barrier of the personal liberty is the criminal law, so i find it especially important to examine that for this reason what kind of safeguards were placed into the Bűnvádi Perrendtartás.

  In general it can be said that the most important guarantees of the personal liberty are found in the principles of the criminal law, for example presumption of innocence, and through this it prevails in the Bűnvádi Perrendtartás' system.

  Firstable the limitation of the personal liberty has to be looked in the coercive measures, so I studied the pre-trial detention institution, that besides the basic principle what kind of safeguards were brought in by the legislature.

  In the end, it can be said that the right to personal liberty influences the whole Bűnvádi Perrendtartás, and in the cases where there were limitations, they always solved it with a safeguard.

• A kutató jogai és kötelezettségei a felsőoktatási találmányok viszonyában a magyar és német (berlini és bajor) jog tükrében

  105-134

  Stipkovits Tamás István

  Megtekintések száma:

  284

  Az akadémiai kapitalizmus megjelenésével a felsőoktatási intézmények társadalmi rendeltetése, feladatai és belső felépítése is változásokon ment keresztül. Az USÁ-ban bekövetkezett reformok hatására több európai országban is megjelent az az elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények az oktatási és kutatási funkcióik betöltése mellett gazdasági értelemben is vállaljanak szerepet, ami elsősorban a felsőoktatási intézmény keretei között létrejött innováció hasznosításában ölt testet. A felsőoktatási találmányok viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy milyen jogosultságok és kötelezettségek illessék meg a kutatót a minél hatékonyabb hasznosítás érdekében. Jelen tanulmány a felsőoktatási intézmény kutatójának jogait és kötelezettségeit hivatott bemutatni. A felsőoktatási intézmények speciális helyzetének és feladatainak számba vételét követően, a tanulmány rátér az akadémiai szabadság egyéni aspektusainak feltárására és kifejti, hogy a munkaviszonyban előállított szabadalmaztatható találmányok terén milyen speciális – az általános szabályoktól eltérő – jellegű jogok és kötelezettségek illetik meg a kutatót. A tanulmány a magyar és német jog összehasonlítására, így a releváns joganyag számba vételére vállalkozik. Tekintettel a német szövetségi rendszerre, a tagállami szabályozás terén a berlini és bajor tagállami jogot veszi irányadónak. A tanulmány következtetéseket von le azzal kapcsolatban, hogy a hazai jog milyen adalékok segítségével motiválhatná a kutató szempontjából a tudástranszfer hatékonyságát, ezáltal növelve az akadémiai keretek között született eredmények kipörgetésének intenzitását.

• Jogalkotási folyamatok és az IKT

  Bubori Nóra Beáta

  Fekete Kristóf Benedek

  Hatler Georgina

  Kéri Valentin

  Megtekintések száma:

  211

  Korunk jogalkotási metódusai folyamatosan gyorsulnak, a szabályozás ágai egyre szerteágazóbbak. Az állandóan változó (globalizálódó) élethelyzeteink megkövetelik, hogy a jogi szabályozás is lépést tartson, mind időben, mind pedig minőségben megfelelő választ adjon. A megfelelő, vagy ha úgy tetszik minőségi válaszok nyilvánvalóan a jogalkotáson keresztül érkeznek, és annak végtermékeiben, a jogszabályokban öltenek testet. A kérdés már csak az, hogy milyenek is ezek a minőségi "termékek", illetve az, hogy milyen szerep jut a modern (digitális) technológiá(k)nak a jogalkotási folyamatokban.

  Jelen munka igyekszik röviden bemutatni, hogy a magyar jogtudomány álláspontja szerint mi is számít minőségi jogalkotásnak továbbá, röviden vázolja a technológiai eredményeinek az előbb említett folyamatoknak betöltött szerepét, annak összefüggéseit a különböző jogalkotási folyamatokban itthon és külföldön.

• Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban

  95-113

  Szilvássy Zoltán

  Megtekintések száma:

  224

  A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.

• Az előkészítő ülés és a bizonyítási indítványok szabályozásának jogtörténeti előzményei a hazai eljárásjogban

  67-94

  Németh János

  Megtekintések száma:

  298

  A hazai büntetőeljárásban a tárgyalás előkészítésének szakaszában közvetlenül a tárgyalást megelőzően megtartott előkészítő ülés alapvető céljai, hogy lehetőséget adjon a vádlottnak az ügyészség mértékes indítványát beismerő nyilatkozatával elfogadva befejezni az eljárást, egyébként pedig – amint annak neve is mutatja – hogy a vád és védelem számára lehetőséget biztosítson arra, hogy a bíróság előtt részt vehessenek a tárgyalás előkészítésében, és meghatározzák a későbbi bizonyítási eljárás fő irányvonalát. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam annak az általános vélekedésnek az alapját, mely szerint az előkészítő ülésnek a hatályos büntetőeljárási törvényben történő ezen szabályozása példa nélküli újításnak tekinthető, az első, 1896-os bűnvádi perrendtartásunkig visszamenőleg áttanulmányoztam a kodifikált büntetőperrendtartásainkat és a kapcsolódó egyéb releváns jogszabályokat. Jelen tanulmányomban ezen vizsgálat eredményeit kívánom ismertetni, rámutatva arra a néhány szabályozási előzményre is, amely a jelenlegi előkészítő ülés jogintézményhez kapcsolódhat.

   

• Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 1. bekezdésének általános áttekintése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára tekintettel

  Rónai Orsolya

  Megtekintések száma:

  304

  The most important human rights were firstly defined by the French Declaration from 1789. These rights are called as first generation rights, because they guarantee the most important civil and political rights of people. The states mostly act passive in order to protect them. They create acts on their protection, special mechanisms for enforcing them. We can state that every field of law is based upon them and helps protecting the human rights.

  The right to a fair trial is a first generation human right. Its regulation scheme is very complex; therefore it is a hard and a complex task to define the importance and the key functions of this right, because the laws on it are varied. Besides civil procedural law, international law, EU-law and – within national legal systems – constitutional law has also been dealing with the right to a fair trial.

  In the field of international law many international and regional treaties exist on the enforcement of procedural rights. In my paper I examined the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR). The ECHR is an international treaty on the protection of human rights. It was born under the auspices of the Council of Europe in 1950, Rome. From 1959 its control mechanism is the European Court of Human Rights.

  In my paper I examined the proper interpretation and the actual application of the ECHR art. 6. par. 1based on the work of the international court.The article 6 of ECHR is about the right to a fair trial. In par. 1 the Convention gives a list of the most common features of a fair trial: (1) a fair and public hearing; (2) with a reasonable time; (3) the tribunal must be established by law and must meet with the requirements of independency and impartiality; (4) and finally the judgement shall be pronounced publicly. It enshrines the principle of the rule of law, upon which such a society is based and built.

  The first chapter deals with problem of the interpretation of the article. I tried to give the most convenient statements, which I defined upon the case law of the ECHR. After the question of interpretation is answered, the third chapter tries to give an overview of the applicability of article 6.In this section I cited many cases of the ECHR, because the Court has been developing the question of applicability in its case law. It is because it considers the Convention as a living-organism, so the article 6. needed to be interpreted again and again during these decades.

• Az infláció hatása a magánjogi jogviszonyokra

  45-72

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  605

  Évtizedek óta nem láttunk olyan áremelkedést Magyarországon, illetve Európában és általában a világon, mint amivel 2022-ben voltak kénytelenek szembesülni a fejlett világ lakói. Az infláció 2022 decemberében Magyarországon 24,5 % volt, 2023 januárjában pedig a mutató 25,7 %-on állt. Az írás összefoglalja az inflációval kapcsolatos lényeges fogalmakat, kitérve az infláció definíciószerű megközelítésén túlmenően annak fajtáira, illetőleg annak mérésére vonatkozó legfontosabb elvekre, módszerekre. A gazdasági fundamentumok alapvetően meghatározzák a magánjogi jogviszonyokat, jogintézményeket is. Ilyen esetben beindul a válságjogi jogalkotás, ami elsődlegesen azokat a területeket érinti, amelyek a gazdaság működésére, a fogyasztók mindennapjaira a leginkább kihatással vannak. A jelen írás áttekinti azokat a fontosabb civiljogi struktúrákat, és az azokat szabályozó Polgári Törvénykönyvbeli, illetőleg egyéb törvényi és kormányrendeleti szintű szabályokat, amelyek tartalmát egy tartós inflációs környezetben indokolt módosítani, de amelyek ezidáig nem kerültek a jogalkotó fókuszába, hangsúlyozva a magánjogi normáknak a megváltozott gazdasági környezethez történő igazításának szükségességét. Azokat a jogszabályokat tekinti át az írás, amelyekben a jogalkotó a jogszabály szövegében rögzít értékre, árra utaló adatokat, nominálisan meghatározva, számszakilag konkrétan megjelölve azt az árat, értéket, amely jelentős szerephez jut egy adott magánjogi jogviszonyban. Ez a fajta jogalkotás azonban egyáltalán nincs tekintettel az értékviszonyok változására, így arra, hogy inflációs környezetben a magánjogi normában nominálisan rögzített ár- és értékadatok nem igazodnak a gazdasági folyamatokhoz, azaz nincsenek összhangban a mindenkori, gazdasági fundamentumok által determinált árszínvonallal. A szerző javaslatokat fogalmaz meg, szabályozási technikákat vázol fel ezen jogszabályi rendelkezéseknek a megváltozott ár- és értékvisszonyokhoz történő igazítására irányuló jogszabálymódosításra.

• A lopás büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítésének aspektusai a román Büntető Törvénykönyv alapján

  1-12

  Mihuţ Elena-Ana

  Megtekintések száma:

  313

  A lopás a köz- vagy magánjavak eltulajdonításának egyik legrégebbi változata. Mint a vagyon elleni bűncselekmények tipikus megjelenési formája, valamennyi történelmi korban jelentős veszélyt jelentett a társadalom számára. Ebből következik, hogy a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, ismerniük kell az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának alapkérdéseit, illetve az elkövetés természetét és körülményeit, továbbá azokat az okokat, melyek szerepet játszanak a bűncselekmény elkövetésében.
  A román Büntetőtörvénykönyv 208. §- a tartalmazza a lopás alapesetét, míg a 209. § szabályozza a minősített eseteket. A lopás alapesetei a gyakorlatban a következők: ingó javak, energiák vagy iratok ellopása; olyan tárgy ellopása, amely egészben vagy részben az elkövető tulajdonát képezi; jármű használati célból történő ellopása; házastársak közötti lopás; a sértettel együttlakó vagy tartása alatt álló személy által elkövetett lopás; kiskorú által gyámja sérelmére elkövetett lopás. A román büntető törvény rendelkezése alapján, lopást az követ el „aki idegen ingó dolgot, más tulajdonából vagy birtokából, annak beleegyezése nélkül, abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, ezeken túl bizonyos körülmények bekövetkezése szükséges ahhoz, hogy a lopás minősített esetéről lehessen beszélni.
  A nyomozástan és a román Büntető eljárási kódex által előírt nyomozási cselekményeknek az alábbi körülményeket kell tisztázniuk: a tett színhelyének vizsgálata, az eltulajdonított javak mibenléte, a bűncselekmény elkövetésének körülményei, a lopás elkövetésében résztvevő személyek száma, helyi és időbeli feltételek, a színhely megközelítési módja. Az ügyben nyomozati cselekményeket, bizonyítási kísérletet, személyek és tárgyak felismerésre bemutatását, illetve kihallgatásokat lehet elrendelni. Tanulmányomban tehát, büntetőjogi és kriminalisztikai aspektusait a román szabályozáson keresztül mutatom be.

• Az egyenlő bánásmód elméleti kérdései a munkajog jogági besorolása vonatkozásában

  57-79

  Herdon István

  Takács Dóra

  Megtekintések száma:

  496

  A munkajog jogáig besorolását érintően számos hazai és nemzetközi tudományos vita van napirenden. Egyfelől a munkajogot a magánjog rendszerébe kategorizálhatjuk akkor, ha a munkaviszonyok létrejöttét vizsgáljuk. A munkaviszony jogalapja ugyanis kizárólag a munkaszerződés lehet, így a munkajog valamelyest illeszkedik a klasszikus magánjogba. Másfelől viszont a munkaviszony tartalmát nem csak a munkaszerződés, hanem több más norma képes alakítani. E normák jellemzően közjogi tartalommal bírnak, és mint munkajog úgynevezett közjogi elemei, a felek szerződési szabadságát igyekeznek korlátozni. A közjogi elemek létét ugyanis tipikusan azzal igazolja a jogalkotó, hogy a munkaviszonyban a felek között szubordináció van, így a magánjogban jellemző mellérendelt szerződéses egyensúly megbillent a munkáltató javára. A közjogi elemek jelenléte és így különösen az egyenlő bánásmód előírása e megbillent egyensúlyt kívánja helyreállítani a munkajogban oly módon, hogy korlátozza a felek közötti szerződéses szabadságot. A jelen írásunkban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a közjogi elemek jelenléte miatt a munkajog bír-e önálló jogági sajátossággal. Mindemellett pedig az egyenlő bánásmód alapelvére fókuszálva vizsgáljuk azt, hogy miként értelmezhető a diszkrimináció tilalma a munkajogban és a klasszikus magánjogban, valamint ezen általános magatartási követelmény alkalmas-e arra, hogy a felek közötti megbomlott egyensúlyt helyreállítsa. Végül pedig feltesszük azt a költői kérdést: ha az egyenlő bánásmód követelménye alkalmas az egyensúlyi állapot helyreállítására, akkor miért van szükség további közjogi elemekre a munkajogban?

• A személyes adatok és az adatvédelem szerepe a piaci versenyt érintő európai uniós platformjogszabályokban

  205-227

  Dr. Tóth Fanni

  Megtekintések száma:

  125

  Az online platformok hatalmát a személyes adatok alapozták meg, amit először az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseivel, a természetes személyek védelme szempontjából igyekezett az Európai Unió fékezni, de úgy, hogy egyúttal ezen adatok szabad áramlását is céljai közé emelte. A platformok – kihasználva a GDPR alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságokat, a nem mindig hatékony betartatását – a big data kezelésével és a tisztességtelen piaci magatartással olyan erőfölényhez jutottak, amellyel képesek visszaélni, ezért a hagyományos versenyjogi vizsgálatok és az összefonódás-ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatai arra késztették az Európai Uniót, hogy célzott rendeletekkel ex ante szabályozza ezeket. Valójában a személyes (és nem személyes) adatok kezelésének platformokra vonatkozó, piaci versenyt érintő szabályozási igénye hívta életre a platformjogszabályokat, amelyeknek számos rendelkezése a GDPR-ból nőtt ki. Jelen tanulmány a személyes adatok és az adatvédelem szerepét vizsgálja a platformjogszabályokban.

• Benedikt Carpzov két műve a debreceni levéltárban

  1-11.

  Biczó András

  Megtekintések száma:

  306

  Jelen tanulmány célja, hogy kultúrtörténeti adalékkal gazdagítson egy a 18. századi magyar büntetőjogtörténet szempontjából fontos kutatási témát. Benedikt Carpzov a 17. századi neves szász jogtudós magyar büntetőjogra gyakorolt hatásának mélyebb feltárása az egyes magyar bírói fórumok esetjogában a 18. századi magyar büntető jogtörténeti kutatások egyik érdekes irányaként határozható meg. Az eddig vizsgált büntetőperanyag alapján Carpzov műveit Debrecen szabad királyi városban is alkalmazták és két munkája fenn is maradt a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában. Jelen kutatás erre a két kötetre (közülük is elsősorban a büntetőjogtörténet szempontjából jelentősebbre) fókuszál és próbál meg minél több részletet feltárni különösen azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhettek a kötetek Debrecenbe. A művek vizsgálata, a debreceni büntetőperanyag elemzésén túl, azért lehet hasznos a „carpzovi hatás” kutatása szempontjából, mert a kötetekben található bejegyzések, aláhúzások és más szövegkiemelések vizsgálata segítheti annak megértését, hogy hogyan értelmezték a debreceni jogalkalmazók Carpzov műveit. Jelen írás bevezető tanulmányként a Carpzov-kötetekben található bejegyzések mélyebb vizsgálatát kívánja megalapozni és előkészíteni.