Keresés
Keresési eredmények
-
A Kúria önkormányzati rendeleteket felülbíráló jogköre esetjogi megközelítésben
63-74Megtekintések száma:220The Council of Self-Government Affairs of the Curia of Hungary, which was established in 2012, has the power to review judicial norms beside the Constitutional Court of Hungary in order to abolish the collision between them. The division between the issues of the collision is determined up on the fact whether the question is statutory or a constitutional. The specific interpretation of the Curia and its consistent, conceptual statements that have already been made, leads to the conclusion, that such an institution was created that is able to promote the autonomy of the legislation of self-governments in the right direction. This is the issue that I would like to focus in my paper the most, and to examine what are those most important and conceptual statements, which are also important from a practical perspective. I extended my observation particularly on the legal standards regulating the basic rules of coexistence, where I examined the standards in respect of the most common dilemmas from a case-lawpoint of view.
-
A jogkövetkezményeket érintő problémák a munkaszerződés egyes hibatípusainál
19-26Megtekintések száma:186Rechtsvolgenabziehungsproblemen bei einigen Fehlertypender der Arbeitvertragsbindung
In diesem Beitrag werden die am öften vorkommene Fehler analisiert, die an der Arbeitvertragsschliesung tauchen auf. Fünf solcher Fehlertypen werden in diesem Beitrag verhandelt. Diese Vehlertiepen tauchen am öften bei den arbeitvertragsahnliche dauerhafte Unternehmens-, und Mandatsvertrage, genau so wie, bei dem Konkrenzabziehendsvertrag auf. Auserdem die Analisierung dehnt auf solche Vertragsproblemen auch aus, die bei der Arbeitzeitbestimmung und bei der handlungsfahikkeit der Verttragsparteien, eben so wie bei dem „Reservatio mentalis” auftauchen.
-
A kontinentális és angolszász jogrendszer kölcsönhatása a FIDIC Sárga Könyv tükrében
49-64Megtekintések száma:399A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott ún. FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződéses mintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb joganyagnak minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződéses minta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A Sárga Könyv az angolszász jogrendszer jogelveit és jogintézményeit alkalmazza, melyből következik, hogy a szerződéses minta kontinentális jogi környezetben való alkalmazása számos jogértelmezési és jogalkalmazási problémát vet fel. A tanulmány a Sárga Könyv kontinentális jogi környezetben való értelmezésének a bemutatását követően a vállalkozó késedelemből eredő károkért való felelősségének kérdésével foglalkozik. A szerző a vizsgálódás középpontjába azt az esetkört állítja, amikor a vállalkozó késedelmét a megrendelő okozta. A szerző ebben a körben konkrét jogalkalmazási javaslatot fogalmaz meg.
-
A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Magyarországon
35-63.Megtekintések száma:519-
-
Gyermekkorú bűnelkövetők és áldozatok
52-62Megtekintések száma:681In this article an evergreen topic will be discussed again and certainly not for the last time ...
After the presentation on the children of the information society, – the "Z" generation currently living its childhood –, their specific problems and their living space, and after discussing the psychological and sociological background, legal history, and last but not least, the statistics, – I am looking for answers in my study such as what factors, data, precedents motivated the legislature to modify the punishable age for crime, furthermore, whether the more than three years since the entry into force of Law C of 2012 have confirmed the decision to be correct. I will also make mention of victims because of the considerable overlap between the perpetrator and the victim circles characterizing juvenile crime, showing the process which broadens the victims’ rights besides the ever stricter penal policy.
Have hopes regarding the new regulations proven right? What else can the legislature do, and what can we do for our own children?
-
Kiút az egyenlőtlenségből – A 2023/970 irányelv újításairól
101-126Megtekintések száma:113Az egyenlő bánásmód követelménye, valamint annak markáns leágazását jelentő egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve (továbbiakban: egyenlő bér elve) napjainkban sem mondható elhanyagolható problémának annak ellenére, hogy az annak átfogó szabályozására irányuló törekvések már évtizedek óta a közösségi jogalkotás napirendi pontjai között szerepelnek. Az egyenlő bér elve az elmúlt néhány évben ismételten a figyelem középpontjába került. A COVID-19 világjárvány következtében a munkaerőpiacot ért negatív hatások a férfi és női munkavállalók bére közötti különbségek ismételt növekedésnek indultak, amelynek következtében a nyugdíjkülönbségek is csak magasabbra kezdtek kúszni. Tekintettel arra, hogy a bérek közötti különbség teljes megszüntetésére eddig még nem került sor, a hátrányos helyzetet első sorban kezelni kell, majd a csökkentésre irányuló intézkedéseket kell eszközölni, majd jövőre irányuló célkitűzésként a különbségek megszüntetését kell megfogalmazni, ezt követően pedig ennek érdekében minden szükséges intézkedést kell megtenni. Előzetesen már megállapítható, hogy a 2023/970 irányelv nagy volumenű jogalkotási feladatot tűz újításaival a tagállamokra. Tanulmányban az Európai Unió Bírósága esetjogának a téma szempontjából leginkább releváns döntéseit ismertetem, amelyeket követően az újonnan megszületett irányelv újításait mutatom be.
-
Recenzió Geraldine Andrews és Richard Millet: Law of Guarantees c. művéről
59-62Megtekintések száma:191Absztrakt nélkül.
-
A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tükrében
125-144Megtekintések száma:437A dolgozat a munkaviszonyra vonatkozó szabályokból kiemelve a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit bemutatja annak közelmúltbeli rövid történeti hátterét, fejlődési irányát, a jelenlegi szabályozását, de legfőképpen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (1), (2) és (4) bekezdése gyakorlati alkalmazásának immár több, mint tíz év alatt felgyűlt ítélkezési tapasztalatait. A dolgozat kitér a szóban lévő munkáltatói döntésekkel szemben előterjesztett munkajogi igények jogalapját, valamint összegszerűségét érintő kérdésekre is, segítségül hívva a felsőbb-bíróságok, tehát akár az ítélőtáblák, akár a Kúria hasonló tárgyban meghozott, a jogalkalmazás során iránymutatónak tekinthető eseti döntéseit.
-
A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Csehországban
11-34.Megtekintések száma:229-
-
Az orvos gyógyító tevékenységének büntetőjogi vonatkozásai
41-51Megtekintések száma:322The article introduces the criminal liability of the medical doctors in a nutshell. The topicality of this theme is exemplified by the increasing number of criminal procedures against physicians as trends show. During the introduction of the criminal liability of the medical practitioners, the article considers drawing a line between the liability of civil and criminal law of importance. After describing the matters concerning the drawing of line, the study is going to elaborate the legal brief of endangerment committed in the line of duty, followed by a review connecting the prior and the medical profession, presenting some legal cases, respectively. It is very essential to explore the legal brief of prohibited abortion and charlatanry, in addition to delineating the concepts of active and passive euthanasia, and, after having explained the refusal of provisions, it is necessary to aspire to draw a line between the prior mentioned and the legal brief of the assistance in suicide.
-
Farkas Csaba–Jenovai Petra–Nótári Tamás–Papp Tekla: Társasági jog. Szeged, Lectum Kiadó, 2009. 534 oldal
23-25Megtekintések száma:282Absztrakt nélkül.
-
A gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata a joggyakorlat tükrében
29-48.Megtekintések száma:272A tanulmány a gazdasági társaságok határozatai bírósági felülvizsgálatának törvényi szabályait mutatja be részletesen és rendszerezetten, feldolgozva a bírói gyakorlat gazdag anyagából a fontosabbakat.
A tanulmány ismerteti, hogy milyen esetben kérhető a határozat bírósági felülvizsgálata, kik a peres felek, hogyan alakul a keresetindításra biztosított határidő, milyen határozatot hozhat a bíróság, hozzárendelve a kapcsolódó bírósági döntéseket, majd csoportosítja és bemutatja a tipikus jogsértő határozatokat, végül a jogintézményt elhatárolja a törvényességi felügyelettől.
-
Ügyfél jogállás, bizonyításos mérlegelés és a megállapított jogkövetkezmények funkcióinak egyes kérdései a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában
36-44Megtekintések száma:236This study focuses on the issues related to the procedures of the Hungarian Authority for Consumer Protection. The article includes the main questions from the field of administrative law, such as the problems of the legal status of consumers and the use of sanctions. I used contextual and teleological methods of interpretation to demonstrate the problems and the possible solutions.
-
A szociális jogok alkotmányjogi megközelítése a hazai és nemzetközi környezetben
12-22Megtekintések száma:141The aim of the study is to demonstrate how many different legal approaches are there to the judgment of social rights. This varied approach lets us view the subject in several different perspectives, shading the evolving first impression.
During my disquisition I analyzed how effective are the tools protecting social rights, that can help us to understand and accept the legal practice of the Hungarian Constitutional Court. Doing this by not only approaching the question through legal theory, but also aiming to synthesize it with economic reasoning through a legal filter.
This complex approach creates the opportunity for a new platform of analysis when examining individually each social right.
-
A sérelemdíj funkció-analízise
97-117.Megtekintések száma:469A 2013. évi V. törvény (Ptk.) – felválta a korábbi, elméleti és gyakorlati ellentmondásoktól terhes nem vagyoni kártérítés jogintézményét – a személyiségi jogok megsértésének önálló szankciójaként vezeti be a sérelemdíjat, mely kettős funkcióval bír: egyrészt célja az, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, olyan pénzbeli juttatásban részesüljön, amely az elszenvedett nem vagyoni sérelmeket hozzávetőlegesen kiegyensúlyozza, kompenzálja. Másrészt magánjogi büntetésnek is tekinthető a hasonló jogsértések megelőzése érdekében, preventív jelleggel.
A cél szerinti értelmezés szerint a sérelemdíj csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha az képes betölteni a funkcióját, vagyis ha nem mutatható ki olyan nem vagyoni sérelem, amely arányos jóvátételére (elsődlegesen) hivatott lenne a sérelemdíj, akkor egyáltalán nincs helye megítélésének, hiszen a személyiséget érintetlenül hagyó jogsértések esetében kizárólag a büntető funkció érvényesülne, ami teljesen összeegyeztethetetlen a magánjog eredendően helyreállító, kiigazító jellegével.
A jogirodalom egyöntetű véleménye szerint az elsőbbség a kompenzációs funkcióé kell, hogy legyen és csak másodlagos helyet foglalhat el a magánjogi büntetés jelleg. Munkám alapján elmondható, hogy sérelemdíjra a bírák is elsősorban az elszenvedett immateriális sérelmeket orvosló, az elveszett életörömök pótlására szolgáló jogintézményként tekintenek és azt kizárólag preventív céllal nem ítélik meg, hanem az esetek döntő részében a prevenciós funkció a marasztalás összegét emelő tényezőként kerül értékelésre.
Tanulmányomban több szempontból kívánom elemezni, hogy a sérelemdíj kettős funkcióját a bíróságok hogyan értékelik az előttük fekvő ügyekben, melyik jelleg domborodik ki az összegszerűség és melyik a jogalap kapcsán. Lévén a kutatás alapvetően empirikus jellegű, ezért minél több ítélet feldolgozásán keresztül vizsgálom, hogy, milyen szempontokat értékel a judikatúra a kompenzációs (pl.: elszenvedett testi sérülések, lelki változások, életkor, a sértett családi élete, életvitel megváltozása stb…) és milyen szempontokat a prevenciós funkció (pl.: jogsértés súlya, elhúzódó jellege stb…) keretében. Végül meg kívánom válaszolni dolgozatom központi kérdését, vagyis: milyen funkciót tulajdonít a gyakorlat a sérelemdíjnak.
-
A nyilvános gyakorlatbavétel mint újdonságrontó körülmény eredete a magyar szabadalmi jogban
Megtekintések száma:221It was obvious at the creation of the 37th Act of 1895 on the patent rights of inventions, that the protection of patents is a subjective right based on objective conditions, and in connection to this, the discretionality of both the monarch and any other state organizations. For the purposes of this act, the requirements of petantibility were: novelity; invetnion; susceptible of industrial application. Some of these criteria the article is presented the novelity, especially the case of publicly used. Under the first patent act, any new invetion capebla of being used industrialy can be patented, except medicines, food for men and animals, and chemical products, and if the Goverment opposes, warlike inventions. An invention was new, if it had not been published in print anywhere, or publicly worked, or patented by others in the realm. As a result the study is presented the evolituon of „publicly used” from the first patent act by the end of the second world war.
-
„Ki sótalanítja Karthágó földjeit?” – A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei
Megtekintések száma:142Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.
A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.
A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.
A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.
A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.
A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.
Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.
E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.
Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.
-
A felszolgálási díj szabályozásáról az alapvető jogok biztosának eljárása kapcsán
19-40Megtekintések száma:411The article introduces the statutory regulation of service charges in relation to the procedure of the Commissioner for Fundamental Rights in a complex manner, by referring to all affected parts of the statutory system providing a detailed and critical analysis, reasoning, furthermore the article also refers to the statutory dogmatic, constitutional issues, controversies, maladministration and interpreting questions related to service charges, by also making reference to the halts in consumer protection – repealing the 15% upper limit. The article presents the answer of the Commissioner for Fundamental Rights and the necessary reflection to this answer. The author publishes his thorough and firm opinion, which takes into consideration consumer protection and discrimination aspects, in a usable manner for legislators and law enforcement bodies, and summarises the final conclusions, „missing items” complied in nine points.
-
A lopás büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítésének aspektusai a román Büntető Törvénykönyv alapján
1-12Megtekintések száma:299A lopás a köz- vagy magánjavak eltulajdonításának egyik legrégebbi változata. Mint a vagyon elleni bűncselekmények tipikus megjelenési formája, valamennyi történelmi korban jelentős veszélyt jelentett a társadalom számára. Ebből következik, hogy a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, ismerniük kell az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának alapkérdéseit, illetve az elkövetés természetét és körülményeit, továbbá azokat az okokat, melyek szerepet játszanak a bűncselekmény elkövetésében.
A román Büntetőtörvénykönyv 208. §- a tartalmazza a lopás alapesetét, míg a 209. § szabályozza a minősített eseteket. A lopás alapesetei a gyakorlatban a következők: ingó javak, energiák vagy iratok ellopása; olyan tárgy ellopása, amely egészben vagy részben az elkövető tulajdonát képezi; jármű használati célból történő ellopása; házastársak közötti lopás; a sértettel együttlakó vagy tartása alatt álló személy által elkövetett lopás; kiskorú által gyámja sérelmére elkövetett lopás. A román büntető törvény rendelkezése alapján, lopást az követ el „aki idegen ingó dolgot, más tulajdonából vagy birtokából, annak beleegyezése nélkül, abból a célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa”, ezeken túl bizonyos körülmények bekövetkezése szükséges ahhoz, hogy a lopás minősített esetéről lehessen beszélni.
A nyomozástan és a román Büntető eljárási kódex által előírt nyomozási cselekményeknek az alábbi körülményeket kell tisztázniuk: a tett színhelyének vizsgálata, az eltulajdonított javak mibenléte, a bűncselekmény elkövetésének körülményei, a lopás elkövetésében résztvevő személyek száma, helyi és időbeli feltételek, a színhely megközelítési módja. Az ügyben nyomozati cselekményeket, bizonyítási kísérletet, személyek és tárgyak felismerésre bemutatását, illetve kihallgatásokat lehet elrendelni. Tanulmányomban tehát, büntetőjogi és kriminalisztikai aspektusait a román szabályozáson keresztül mutatom be. -
Mediation's possible influence on legal research methodology: a window on non-doctrinal legal approaches?
121-144Megtekintések száma:312Doctrinalism's dominance in legal scholarship, particularly in the traditional civil law European countries, has become an accepted truth. Nevertheless, new methodologies for legal research started to emerge and take different approaches to how studying law should be. This is the situation with the multidisciplinary and interdisciplinary methodologies, which present external methods that are open to various disciplines. Thus, they contradict doctrinalism's internal logic which is based essentially on the ‘black-letter reasoning’. Mediation is a process of a mixed sociolegal nature that we believe might boost the interest in a multidisciplinary approach, especially under the current context of the increasing regulatory tendencies encouraging recourse to this process and the failure of traditional and more formal procedures such as litigation to provide litigants with cost and time-efficient solutions. Nonetheless, it is reasonable to mention that several hurdles exist, including resistance to mediation to make this contribution. This paper aims to provide an overview of this methodological debate and the potential influence of Mediation as an Alternative Dispute Resolution (ADR) mechanism in this context.
-
A közérdekű munka speciális jellegének főbb vonásai
Megtekintések száma:259In Hungary there are two types of punishments: principal punishments and supplementary punishments. I examined the labour in the public interest, which is one of the principal punishments. Judges use this punishment barely than imprisonment, fine. Difficult to use this punishment, because it needs many preliminary works. I examined the labour in the public interest’s ruling from the 1950.:II. Criminal Code of General Part to nowadays.
In Hungary a person sentenced to labor in the public interest is obligated to perform the work defined for him in the court sentence. Only such work may be ordered as work in the public interest which the convict, in light of his health condition and education, is presumed to be capable of performing. There are many problems in rule of the labour in the public interest, for example one day of work in the public. As rule of the Criminal Code punishment shall be six hours of work, but other rule is, punishment shall be 4-8 hours of work for one day.
Other interesting rule is, the imprisonment substituting labour in the public interest or the remaining part thereof shall be established in such a way that one day of labour in the public interest shall correspond to one day of imprisonment. In my opinion it would be better, if the imprisonment substituting labour in the public interest or the remaining part thereof shall be established in fine.
On the other hand I suggested to use this punishment if a person younger than 18 years old. I think if a person is 16 years old, this punishment can be more effective than other punishments.
I found many differences, and many similarities between Hungarian and international Criminal Codes, Propositions, and finally I wrote some important, new point to change the rules.
-
Az élettársi kapcsolat magyar szabályozása és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
29-35Megtekintések száma:397Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és egész Európában jelentősen megnőtt az élettársi kapcsolatban élők, valamint az élettársi kapcsolatból született gyermekek száma. E tények, társadalmi tapasztalatok miatt szükség volt az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás jelentős módosítására is, amire az új Polgári Törvénykönyvben került sor. Az élettársi kapcsolatok nyilvántartásában ugyanakkor fontos szerepet kaptak a közjegyzők. Közjegyző-helyettesi munkám során azt tapasztalatom, hogy a viszonylag gyakori jogszabályi változások miatt az élettársak nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat joghatásaival.
Ezért rövid tanulmányomban bemutatom az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás múltját, jelenét. Különös figyelmet szentelek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának. Ez az áttekintés kitűnő lehetőséget biztosít a nyilvántartás kezelése során szerzett gyakorlati tapasztalataim és a nyilvántartásról kialakult véleményem megfogalmazására is.