Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az orvos gyógyító tevékenységének büntetőjogi vonatkozásai
    41-51
    Megtekintések száma:
    222

    The article introduces the criminal liability of the medical doctors in a nutshell. The topicality of this theme is exemplified by the increasing number of criminal procedures against physicians as trends show. During the introduction of the criminal liability of the medical practitioners, the article considers drawing a line between the liability of civil and criminal law of importance. After describing the matters concerning the drawing of line, the study is going to elaborate the legal brief of endangerment committed in the line of duty, followed by a review connecting the prior and the medical profession, presenting some legal cases, respectively. It is very essential to explore the legal brief of prohibited abortion and charlatanry, in addition to delineating the concepts of active and passive euthanasia, and, after having explained the refusal of provisions, it is necessary to aspire to draw a line between the prior mentioned and the legal brief of the assistance in suicide.

  • A közérdekű munka speciális jellegének főbb vonásai
    Megtekintések száma:
    152

    In Hungary there are two types of punishments: principal punishments and supplementary punishments. I examined the labour in the public interest, which is one of the principal punishments. Judges use this punishment barely than imprisonment, fine. Difficult to use this punishment, because it needs many preliminary works. I examined the labour in the public interest’s ruling from the 1950.:II. Criminal Code of General Part to nowadays.

    In Hungary a person sentenced to labor in the public interest is obligated to perform the work defined for him in the court sentence. Only such work may be ordered as work in the public interest which the convict, in light of his health condition and education, is presumed to be capable of performing. There are many problems in rule of the labour in the public interest, for example one day of work in the public. As rule of the Criminal Code punishment shall be six hours of work, but other rule is, punishment shall be 4-8 hours of work for one day.

    Other interesting rule is, the imprisonment substituting labour in the public interest or the remaining part thereof shall be established in such a way that one day of labour in the public interest shall correspond to one day of imprisonment. In my opinion it would be better, if the imprisonment substituting labour in the public interest or the remaining part thereof shall be established in fine.

    On the other hand I suggested to use this punishment if a person younger than 18 years old. I think if a person is 16 years old, this punishment can be more effective than other punishments.

    I found many differences, and many similarities between Hungarian and international Criminal Codes, Propositions, and finally I wrote some important, new point to change the rules.

  • Társadalmi szervezetek, alapítványok a közhasznúság tükrében
    15-30
    Megtekintések száma:
    212

    The Constitution of the Republic of Hungary declares that under the right of association everyone has the right to found organisations – for purposes not prohibited by law – respectively join to them.

    More and more citizens and legal entities have utilized the possibilities guaranteed by the constitution since the regime change thus, the number of the associations and trusts has been increasing annually.

    The purpose of this essay is to present the past, the present and the possible future of trusts and non-govermental organizations with a special focusing on the condition of registration of the public benefit of organisations (PBO), and the rules of the management, operation, economic advantages and supervisions of these PBOs.

  • A gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata a joggyakorlat tükrében
    29-48.
    Megtekintések száma:
    182

    A tanulmány a gazdasági társaságok határozatai bírósági felülvizsgálatának törvényi szabályait mutatja be részletesen és rendszerezetten, feldolgozva a bírói gyakorlat gazdag anyagából a fontosabbakat.

    A tanulmány ismerteti, hogy milyen esetben kérhető a határozat bírósági felülvizsgálata, kik a peres felek, hogyan alakul a keresetindításra biztosított határidő, milyen határozatot hozhat a bíróság, hozzárendelve a kapcsolódó bírósági döntéseket, majd csoportosítja és bemutatja a tipikus jogsértő határozatokat, végül a jogintézményt elhatárolja a törvényességi felügyelettől.

  • Előszó
    5-7.
    Megtekintések száma:
    233

    -

  • Az élettársi kapcsolat magyar szabályozása és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
    29-35
    Megtekintések száma:
    270

    Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és egész Európában jelentősen megnőtt az élettársi kapcsolatban élők, valamint az élettársi kapcsolatból született gyermekek száma. E tények, társadalmi tapasztalatok miatt szükség volt az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás jelentős módosítására is, amire az új Polgári Törvénykönyvben került sor. Az élettársi kapcsolatok nyilvántartásában ugyanakkor fontos szerepet kaptak a közjegyzők. Közjegyző-helyettesi munkám során azt tapasztalatom, hogy a viszonylag gyakori jogszabályi változások miatt az élettársak nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat joghatásaival.

    Ezért rövid tanulmányomban bemutatom az élettársi kapcsolatra vonatkozó magyar szabályozás múltját, jelenét. Különös figyelmet szentelek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának. Ez az áttekintés kitűnő lehetőséget biztosít a nyilvántartás kezelése során szerzett gyakorlati tapasztalataim és a nyilvántartásról kialakult véleményem megfogalmazására is.

  • A sérelemdíj funkció-analízise
    97-117.
    Megtekintések száma:
    367

    A 2013. évi V. törvény (Ptk.) – felválta a korábbi, elméleti és gyakorlati ellentmondásoktól terhes nem vagyoni kártérítés jogintézményét – a személyiségi jogok megsértésének önálló szankciójaként vezeti be a sérelemdíjat, mely kettős funkcióval bír: egyrészt célja az, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, olyan pénzbeli juttatásban részesüljön, amely az elszenvedett nem vagyoni sérelmeket hozzávetőlegesen kiegyensúlyozza, kompenzálja. Másrészt magánjogi büntetésnek is tekinthető a hasonló jogsértések megelőzése érdekében, preventív jelleggel.

    A cél szerinti értelmezés szerint a sérelemdíj csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha az képes betölteni a funkcióját, vagyis ha nem mutatható ki olyan nem vagyoni sérelem, amely arányos jóvátételére (elsődlegesen) hivatott lenne a sérelemdíj, akkor egyáltalán nincs helye megítélésének, hiszen a személyiséget érintetlenül hagyó jogsértések esetében kizárólag a büntető funkció érvényesülne, ami teljesen összeegyeztethetetlen a magánjog eredendően helyreállító, kiigazító jellegével.

    A jogirodalom egyöntetű véleménye szerint az elsőbbség a kompenzációs funkcióé kell, hogy legyen és csak másodlagos helyet foglalhat el a magánjogi büntetés jelleg. Munkám alapján elmondható, hogy sérelemdíjra a bírák is elsősorban az elszenvedett immateriális sérelmeket orvosló, az elveszett életörömök pótlására szolgáló jogintézményként tekintenek és azt kizárólag preventív céllal nem ítélik meg, hanem az esetek döntő részében a prevenciós funkció a marasztalás összegét emelő tényezőként kerül értékelésre.

    Tanulmányomban több szempontból kívánom elemezni, hogy a sérelemdíj kettős funkcióját a bíróságok hogyan értékelik az előttük fekvő ügyekben, melyik jelleg domborodik ki az összegszerűség és melyik a jogalap kapcsán. Lévén a kutatás alapvetően empirikus jellegű, ezért minél több ítélet feldolgozásán keresztül vizsgálom, hogy, milyen szempontokat értékel a judikatúra a kompenzációs (pl.: elszenvedett testi sérülések, lelki változások, életkor, a sértett családi élete, életvitel megváltozása stb…) és milyen szempontokat a prevenciós funkció (pl.: jogsértés súlya, elhúzódó jellege stb…) keretében. Végül meg kívánom válaszolni dolgozatom központi kérdését, vagyis: milyen funkciót tulajdonít a gyakorlat a sérelemdíjnak.

  • “Időszakos tulajdon” kérdésköre a romániai Polgári Törvénykönyvben
    Megtekintések száma:
    154

    Időszakos vagy megosztott idejű tulajdonlás a közös tulajdon speciális esete új szabályként került a román polgári törvénykönyvbe 2011. október elsejétől.

    A tulajdonjog részjogosítványai nem feltétlenül egyformán és egyidejűleg gyakorolhatók. A tulajdon részjogosítványai közül a birtoklás annak ellenére folyamatosnak tekinthető, hogy egymást követő időszakok, szünetek vannak az ingóságok használatában.

    Külön fejezetben kerül bemutatásra az időszakos tulajdon fogalma, meghatározása.

    Az időszakos tulajdon több módon is keletkezhet, így megállapodással vagy végrendeleti örökléssel. Bemutatásra kerül, hogyan gyakorolhatja a tulajdonos ebben a tulajdonosi formában a tulajdoni részjogosítványokat. A polgári perrel kapcsolatos szabályok körében ismerhetjük meg a jogviták elrendezési lehetőségeit, így a társtulajdonos kérheti a közös tulajdon megszüntetését, de pénzbeli kompenzációt is követelhet a társtulajdonostól.

  • A fedezeti elv és a becsérték az adóvégrehajtás rendszerében
    Megtekintések száma:
    306

    In my essay I’m trying to answer some questions in the topic of the appraisal of real property. During my work – in National Tax and Customs Administration of Hungary – I daily meet the problem that the process of appraisal is very complex activity because of many internal and external factors. It needs great attention because the appraised value influences the execution of movable and immovable property and determines the purchase price in compulsory auctions. With this in mind it effects on refundation of tax debt. It is important to note at the same time that the target of the execution is not the recovery of the debt at any cost; at least essential guaranteed procedures which protect the rights of the debtors. In the following lines I focus the operative legislation of the tax execution proceeding and I describe the concerning judicial precedent with particular attention te case law of the Supreme Court. The importance of the subject presented by some decisions of the Constitutional Court. In my opinion without exaggeration the theme is so interesting the recently changed legislation cannot be connected to it because in theory anyone can get into a life situation that execution proceeding so it is worth knowing some rules about it.

  • A felszolgálási díj szabályozásáról az alapvető jogok biztosának eljárása kapcsán
    19-40
    Megtekintések száma:
    324

    The article introduces the statutory regulation of service charges in relation to the procedure of the Commissioner for Fundamental Rights in a complex manner, by referring to all affected parts of the statutory system providing a detailed and critical analysis, reasoning, furthermore the article also refers to the statutory dogmatic, constitutional issues, controversies, maladministration and interpreting questions related to service charges, by also making reference to the halts in consumer protection – repealing the 15% upper limit. The article presents the answer of the Commissioner for Fundamental Rights and the necessary reflection to this answer. The author publishes his thorough and firm opinion, which  takes into consideration consumer protection and discrimination aspects, in a usable manner for legislators and law enforcement bodies, and summarises the final conclusions, „missing items” complied in nine points.

  • Nótári Tamás: Jog, vallás és retorika.
    9-12
    Megtekintések száma:
    103

    Absztrakt nélkül.

  • Mediation's possible influence on legal research methodology: a window on non-doctrinal legal approaches?
    121-144
    Megtekintések száma:
    155

    Doctrinalism's dominance in legal scholarship, particularly in the traditional civil law European countries, has become an accepted truth. Nevertheless, new methodologies for legal research started to emerge and take different approaches to how studying law should be. This is the situation with the multidisciplinary and interdisciplinary methodologies, which present external methods that are open to various disciplines. Thus, they contradict doctrinalism's internal logic which is based essentially on the ‘black-letter reasoning’. Mediation is a process of a mixed sociolegal nature that we believe might boost the interest in a multidisciplinary approach, especially under the current context of the increasing regulatory tendencies encouraging recourse to this process and the failure of traditional and more formal procedures such as litigation to provide litigants with cost and time-efficient solutions. Nonetheless, it is reasonable to mention that several hurdles exist, including resistance to mediation to make this contribution. This paper aims to provide an overview of this methodological debate and the potential influence of Mediation as an Alternative Dispute Resolution (ADR) mechanism in this context.

     

  • ”Alkalmazni vagy nem alkalmazni, az itt a kérdés” avagy Az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának kérdése az újonnan csatlakozott tagállamokban
    Megtekintések száma:
    91

    Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

    Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.

    A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.

    A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.

    Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.

    Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.

  • Kellő védelmet biztosít-e az Ebktv. a munkaerőpiacon a gyermekvállaláshoz? Várandós nők és szülők foglalkoztatási egyenlősége Magyarországon
    47-60.
    Megtekintések száma:
    379

    Az elmúlt években számos állami intézkedés célozta a születésszám nevelését Magyarországon, elsősorban a szülők közvetlen pénzügyi támogatása révén. A gyermeknevelés iránti kötelezettségvállalás azonban nem csak anyagi kérdés, a munka és a magánélet egyensúlya ugyanolyan fontos a szülők, és különösen a nők számára. Célom alapvetően az egyenlő bánásmód joganyagának vizsgálata abból a szempontból, hogy várandós nők és a kisgyermekes szülők megkülönböztetését a foglalkoztatás során mennyiben tudja megakadályozni és szankcionálni. Egy rövid problémafelvetést követően bemutatom a téma uniós jogi fejlődését és hazai jogszabályi hátterét, különös tekintettel az eljárási kérdésekre, majd pedig az Egyenlő Bánásmód Hatóság esetjogán keresztül kívánom elemezni az egyes, egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartások megjelenését a gyermekvállalással összefüggésben. Arra a problémára keresem a választ, hogy egyrészt megvannak-e azok a jogszabályi keretek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermekvállalást tervező nők és családok ne legyenek kiszolgáltatottak a munkáltatóknak, másrészt mennyiben érvényesülnek ezek a keretek a gyakorlatban, harmadrészt pedig található-e valamilyen fejlesztendő terület az egyenlő bánásmód szabályozásának terén.

  • A civil szervezetek program- és jogalkotásban való részvételének egyes kérdései Magyarországon
    10-26
    Megtekintések száma:
    171

    Among the tools of including the concerned elements of society into the decision making processes the government operating since 2010 rather prefers the non-legal ones (i.e. those which do not constitute direct obligations for the government); rather solutions outside of the legal system are put into focus. Therefore the so-called national consultation, which – among others, such as sectoral, professional and other negotiating forums – introduced in Hungary a previously unknown political technique: within two years – in ordinary mail – each citizen received two surveys with possible answers to choose from, furthermore, – as a method not really used before in Hungary – an information booklet was sent to all citizens with the right to vote which presented the newest pieces of legislation.
    Looking beyond political slogans and pathetic forms it may be well observed that the government expects from the method of crowdsourcing – which may be considered traditional in other countries – as well as from different online consultations and the introduction of new means (surfaces) of information the establishment and deepening of discussion (cooperation) with society. Among the new means of information we shall mention that the government of Hungary created its websites civil.kormany.hu and kozhasznusag.kormany.hu related to the civil sector (in broader sense about legislation related to the civil sector). The websites – according to the intentions of the government– are part of the process of changing the attitude aimed at with the new act on the civil sector (Act CLXXV of 2011 on right of association, non-profit status, operation and support of NGOs), through which the government wishes to establish transparent connections with the civil sector.
    In Article 7 of the new Act CXXX of 2010 on legislation the two basic form of social compromise are described, general negotiation and direct negotiation. The former one provides opportunity for sharing opinion on the website of the organisation publishing concepts, drafts (in a way which obliges the organisation which asks for the opinion, e.g. through confirmation obligation or through preparing summaries on the merits), while the latter one allows the concerned minister to directly request persons and organisations to give opinion. A specific form of direct negotiation – creating obligations on the side of the minister – is the institution of strategic partnership, the framework of which is settled in a thorough agreement. One material weakness of the regulation, however, is that Article 13 paragraph (2) of the act only lists in an exemplary way those with whom such partnership may be concluded, by mentioning forms of organisations (e.g. church, trade union, civil organisation).

  • Az önvezető járművek és a büntetőjogi felelősség
    34-46.
    Megtekintések száma:
    337

    A tanulmány célja, hogy az automatizált és az autonóm jármű fogalmainak elhatárolását követően megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt az autonóm járművek üzemeltetéséből származó balesetek büntetőjogi szankcionálása, valamint alkalmazható-e a magyar bűncselekmény-fogalom az automatizált és az autonóm járműveken keresztül megvalósuló közlekedési bűncselekményekre. Kutatásom során különös figyelmet szántam a bűncselekmény fogalmának két esszenciális elemére, az emberi cselekményre és a bűnösségre, egyúttal annak a kérdésnek a megválaszolására törekedtem, hogy ha a közlekedési bűncselekményt egy autonóm járművet felhasználva követik el, akkor a büntetőjogi felelősség alanya miként határozható meg.

  • Termékszavatosság – egy új jogintézmény a fogyasztói érdekek védelmében
    2-7
    Megtekintések száma:
    106

    This study presents the product warranty, a new element of the Hungarian system of law. The author describes the main features of product warranty in comparison with warranty and product liability. The author states some comments on the regulation. In the end the importance of product warranty is presented by stating a case.

     

    Egy új jogi szabályozás megjelenésekor adott a lehetőség az elméleti és gyakorlati szakemberek számára, hogy a korábbi normaszöveghez történő hasonlítással tárják fel és elemezzék a változásokat. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) nem vitásan érinti a civiljog teljes spektrumát, új elemekkel frissítve a már kialakult magánjogi intézményrendszert. Jelen írás a termékszavatosság szabályainak elemző bemutatására tesz kísérletet.

    A magyar jogi szabályozásban előzmények nélküli jogintézményről van szó, ezért a meghatározó jellemzők bemutatása más, a hibás teljesítéshez kapcsolódó jogintézményekhez történő hasonlítással történik meg. Ennek során a kiindulási alapot a hibás teljesítésből eredő igények „anyajogának” tekinthető kellékszavatosság jelenti, ezen túlmenően a hibás teljesítéssel okozott károk megtérítésére (a továbbiakban: kártérítés), valamint termékfelelősségre vonatkozó szabályok kapnak szerepet.

    A termékszavatosságra vonatkozó rendelkezések a Ptk.-nak a kötelmi jogi szabályokat tartalmazó hatodik könyvében, annak XXIV. fejezetében, a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseknél szerepelnek a kellékszavatosságra és kártérítésére vonatkozó szabályokkal együtt. A hibás teljesítésből eredő fogyasztói igények körében további igényérvényesítési lehetőséget teremtő termékfelelősségi szabályok ettől eltérően a szerződésen kívül okozott kárért való felelősséggel szabályai között, a LXXII. fejezetben kaptak helyet.

  • A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere
    23-31.
    Megtekintések száma:
    252

    Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.

    Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.

  • Felfedezni a fedezetlent? – Körkép hedge fundokban rejlő lehetőségekről és kockázatokról
    3-19
    Megtekintések száma:
    279

    The first thing that comes to one’s mind about hedge funds is risk taking and excelled level of profitability. However, the operation of hedge funds is a disputed and sometimes contradicted process and market participants often express their doubt about the effects of the phenomenon. Therfore, the role of legal regulation is crucial at this field. Avoiding the effect of the afore mentioned regulations is however still intended by many funds that operate all over the world. This paper intends to offer a deeper insight in to the world of hedge funds and the regulatory background. In light of the 2007-2009 financial crisis the topic seems to be evergreen and the future of hedge funds largely depends on the application of the regulatory reforms based on the recent experiences.

  • Szemelvények a házastársak lakáshasználatát rendező európai szabályanyagokból
    121-139
    Megtekintések száma:
    166

    A házastársi közös lakás sorsának rendezése a válást követően több szempontból is jelentőséggel bíró kérdés. Amellett természetesen, hogy nagy valószínűséggel mindkét fél érzelmileg is kötődik a családi élet korábbi színhelyéhez, figyelembe kell venni a vagyoni tényezőt, hiszen egy értékkel bíró ingatlanról van szó, amely napjainkban igazi aduász lehet mindkét házastársnak, mérlegelve az égbetörő ingatlanárakat. Számításba kell venni ezenkívül, hogy amennyiben a házastársi közös lakást valamelyik fél megkapja, ő nem lesz kitéve egy megfelelő otthon megtalálásával kapcsolatos kellemetlenségeknek, nem szükséges kiszakadnia megszokott környezetéből. Mindezekből következik viszont, hogy a költözni kényszerülő házastársat valamilyen módon kompenzálni kell ezen nehézségek miatt, még akkor is, ha a házastársi közös lakásnak ő nem volt tulajdonosa. Jelen tanulmány az európai országok szabályozását kívánja megvizsgálni a házastársi közös lakás használata vonatkozásában válás esetén, bemutatva a tipikus modelleket és a legfőbb figyelembe vett szempontokat. E munkának a magyar szabályozás elemzése nem célja, arra csupán az összehasonlítás végett történik utalás. A kutatás konklúziójaként megvilágításra kerül, hogy melyik lehet a legideálisabb megoldás a lakáshasználat rendezésére, amennyiben válásra kerül sor, mik az egyes modellek előnyei, hátrányai és valóban figyelembe veszik-e az egyes államok a családjog alapelveit.

  • Társasági üzletrész értékelése házastársi vagyonmegosztási perekben Szakértői bizonyítás – Szakértői kompetencia
    Megtekintések száma:
    220

    New types of assets has appeared in property lawsuits in the past 25 years, such as company shares (one of the most important kind of valuable rights). This fact made forensic experts - who deal with evaluation of these assets - to obtain additional comprehensive knowledge.  The Kuria quoted that "the expert opinion is an underlying proof for the court judgment, an objective and precise means of proof, which usually affects directly the decisions of the court," and I think the date of the completion of the trial can be affected significantly.

    The author of the study and writing of the addition was designed to court pointed out weaknesses in the analyzed case by case decisions perceived peer involvement draws the attention of the interested public on the company's assessment of literature on the importance of knowledge. To that aim the light of the experience gained from the analysis of the case law, above all, the study seeks to publish the company's fundamental valuation basic concepts summarize the literature on the same value in generally accepted and applied definitions and outline the applicable assessment methods. It is certain that the regulation of property relations in the new Code requires the renewal of judicial regulation of professional activity as well.

  • A családon belül bántalmazottak büntetőjogi védelméről
    73-99
    Megtekintések száma:
    333

    A családon belüli erőszak jelensége az emberiség történetével egyidős. Különböző történelmi korszakokban azonban más volt mind a társadalmi, erkölcsi, mind a büntetőjogi megítélése is. Napjainkra az bizonyos, hogy a büntetőjognak egy komplex és jól átgondolt védelmi rendszert kell kiépítenie és működtetnie azért, hogy a családon belül bántalmazottak jogait védje, de legalábbis erre mindenképpen kísérletet tegyen. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a büntető anyagi jog a családon belül bántalmazottak hatékony védelmét milyen eszközöket felsorakoztatva igyekszik megoldani. Célom, hogy gyűjteményét adjam elsősorban azoknak a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek, melyek a családon belüli erőszak áldozatait vagy azokat is hivatottak védeni.

  • Új kihívások a középszintű államigazgatásban 2016-tól napjainkig A területi kormányhivatalok és járások továbbfejlesztésének főbb lépései és iránya
    2-11
    Megtekintések száma:
    239

    This paper deals with the alteration of sub-national representation of government. Nowadays in Hungary the aforementioned institutions are called county (capital) government offices. The overview gives rise to the following research questions:

    Who are these representatives and what is the role of territorial government offices?

    Why interesting the Hungarian administrative improvement?

    What the future holds?

    The study concludes that the Hungarian Government has a comprehensive plan on the development of public administration until 2020, and the government offices and their districts play a pivotal role in this plan.