Keresés

Keresési eredmények

• The surreptitious advertisement

  41-46

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  152

  Absztrakt nélkül.

• A pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi szervezetei

  43-51

  Pintér Beatrix

  Megtekintések száma:

  202

  Absztrakt nélkül

• Horpadások a karosszérián – felelős társaságirányítási kérdések az elmúlt időszak autóipari botrányainak tükrében

  3-14

  Ferencz Barnabás

  Megtekintések száma:

  149

  The aim of the article is to examine the key corporate governance issues in light of the recent scandals in the automotive industry. The article explores the underlying reasons which culminated in the events of the General Motors ignition switch scandal, and Volkswagen's "Dieselgate". While these two events may seem unrelated at the first glance, however, the facts show that similar problems led to these scandals, most of which were deeply rooted in the corporate culture. Factors, such as the lack of clear and honest communication and the willingness to bend the rules show that the principles of corporate governance were not put in practice within these corporations. The author believes that by taking corporate governance seriously the scandals could have been entirely preventable.

• Adatvédelem az üzleti információmenedzsmentben

  Vikman László

  Megtekintések száma:

  80

  Absztrakt nélkül.

• A „salátatörvények” alkotmányos helyzete az Alkotmánybíróság határozata fényében

  Török Éva

  Megtekintések száma:

  93

  Absztrakt nélkül.

• A hamis beismerő vallomást eredményező befolyásolás a büntetőeljárásban

  Elek Balázs

  Megtekintések száma:

  234

  Often justice would be less miscarry, if all who were about to weigh evidence had more conscious of the treachery of human memory.

  The memory ideas of a person are objective reproductions of earlier experience or are mixed up with associations and suggestions. The possibility exists that police might obtain a confession from an innocent person in a crime he had never committed. It is even possible that false confession might lead to a false conviction.

  The power of suggestion devastates memory, and this remains entirely within the limits of the normal healthy individuality. If interviewing techniques were to be assessed in terms of the police claim that they are geared to an objective reach for the truth, then they would emerge as thoroughly deficient. The progress of psychological science can not be further ignored.

• Az egészségügyi szolgáltatók kötelező szakmai felelősségbiztosításának aktuális kérdéseiről

  Zákány Judit

  Megtekintések száma:

  119

  Absztrakt nélkül.

• A kisebb súlyú cselekmények elmélettörténete. Árva Zsuzsanna: Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből, DE-ÁJK, Debrecen, 2008. 327. oldal

  Szabó Miklós

  Megtekintések száma:

  92

  Absztrakt nélkül.

• A formatervezési minták párhuzamos oltalma

  9-13

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  166

  Absztrakt nélkül.

• Recenzió az Atipikus szerződések című tankönyvről

  102-104

  Bakos Kitti

  Megtekintések száma:

  87

  Absztrakt nélkül

• A roma és a nem roma együttélést zavaró bűnözés

  59-70

  Vinkler Éva

  Megtekintések száma:

  237

  Geschichte über eine Gemeinschaft und ihr Los. Die, einen schweren Weg zurücklegen haben, trotzdem sind sie nie nach Hause angekommen und haben nie ihre Heimat gefunden. Geschichte über die, wir so wenig wissen, aber alles glauben. Über die, die meisten denken, dass sie nur durch Unterstützung und Kriminalität leben, scheuen die Arbeit und geben die meisten Aufgaben den Polizisten. Es ist die Geschichte von den Zigeunern. In meiner Artikel möchte ich die Antwort suchen, warum verbindet man die Zigeuner mit der Kriminalität wohl oder übel. In dieser Hinsicht der Vorurteile versuchte ich das Thema durch die Historie der Zigeuner beleuchten, natürlich nur die wesentliche Tatsachen erwähnt. Das Thema ist sehr weit, und heutzutage allgemein beliebt. Das Problem interessiert viele Menschen, und viele probieren es lösen. An Hand von dieser strebte ich mich eine Vorstellung zu machen, welche diese Vorurteile sind, wie die öffentliche Meinung beeinflussen, sowie einige Lösungen empfehlen, natürlich objektiv.

• A somlói szőlő- és bortermelés szabályozásának jogi keretei a kezdetektől napjainkig

  Kiss Bernadett

  Megtekintések száma:

  93

  Absztrakt nélkül.

• Az információs társadalom hatása a szerzői jogra

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  109

  Absztrakt nékül.

• Montenegro függetlenné válásának nemzetközi jogi aspektusai

  18-33

  Bancsi Zsolt József

  Megtekintések száma:

  97

  Absztrakt nélkül.

• Gerhard G. Hösl: A mediáció mint eredményes konfliktuskezelő megoldás elvei és gyakorlata

  74-81

  Bérces Viktor

  Megtekintések száma:

  218

  A mediáció mint diverziós eljárási modell létjogosultsága és hatásfoka az egyik legvitatottabb kérdése a hazai és nemzetközi jogtudománynak. Gerhard G. Hösl tanulmánya ugyanakkor olyan pragmatikus módszerrel dolgozza fel e jogintézmény alkalmazásának folyamatát, amely komoly iránymutatást adhat a hazai jogalkalmazás számára is. A könyv gyakorlati példákon keresztül illusztrálja a közvetítői eljárásban résztvevő személyek számára irányadó magatartásformákat, a közvetítőként eljáró személy (ld. mediátor) lehetséges feladatait, valamint a szóban forgó jogintézmény előnyös hatásait.

  Elöljáróban megjegyezném: a jogtudomány számos képviselője azon az állásponton van, hogy jelen eljárásjogi konstrukció derogálja a bíróságok presztízsét, míg mások a jogviták megoldásának hatékonyabb, gyorsabb és az érdekeltek számára minden szempontból kedvezőbb lehetőségét látják benne. E teoretikus vitapontok ellenére megállapítható, hogy a legfejlettebb uniós tagállamokban már rutinszerűen alkalmazzák e lehetőséget: Ausztriában több mint 4000 mediációs szervezet létezik, Németországban - Hannoveri székhellyel - 2003 óta évente országos kongresszusokat tartanak e tárgykörben, Svájcban kógens jogszabályi előírásokat hoztak a mediátorok képzési rendszerével kapcsolatosan, stb. Leszögezhető tehát, hogy e konstrukció igénybevétele növekedő tendenciát mutat, mégpedig - nemzetközi szinten - elsősorban a családi, az öröklési, a munka-, a gazdasági és a büntetőjog területén. A könyv tárgyát képező praxis jövőbeni fejlődése azonban természetesen a jogalkotó, illetőleg jogalkalmazó kezében van, teljes mértékben kikristályosodott gyakorlatról pedig még egy európai állam esetében sem beszélhetünk.

• Koszovó: Egy új állam születése Európában? Az önrendelkezési jog diadala

  33-40

  Dorka Dóra

  Megtekintések száma:

  74

  Absztrakt nélkül

• A helyi önkormányzatok büntetőhatalmának átalakulása

  2-10

  Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  108

  A tanulmány a magyar közigazgatási szankciórendszer körében végbemenő legújabb folyamatokat mutatja be. Ezek közé tartozik a szubjektív és objektív szankciók között megfigyelhető átrendeződés, ahol egyre inkább tért nyernek az utóbbiak. Végigköveti, hogy a változásokat az Alkotmánybíróság hogyan értékelte és rámutat, hogy az alkotmányos testület álláspontja szerint az államnak – olyan jogi elveket betartva, mint a jogállamiság elve vagy az emberi méltóság követelménye - lehetősége van arra, hogy a szankciórendszer körében a közigazgatási jog érvényre juttatása érdekében változásokat hajtson végre, így akár a szubjektív szankciók közül az objektív szankciók közé soroljon át tényállásokat. Ezen változások között szerepel a nagy vitákat kiváltó objektív közigazgatási bírságok bevezetése is, amely új szabályozást az Alkotmánybíróság a 60/2009 (V. 28.) határozata kifejezetten is alkotmányosnak mondta ki az állam életvédelmi kötelezettségére is hivatkozással. 2012-ben több fontos változás zajlott le egyszerre. Az új szabálysértési törvény a büntetőjog irányába mozdult el, miközben megszüntette a helyi önkormányzatok azon jogát, hogy szabálysértést statuáljanak önkormányzati rendelet által. Ezzel párhuzamosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eleinte egy felhatalmazás alapján lehetőséget adott a helyi önkormányzatoknak közösségellenes magatartások szankcionálására, amelyet később az Alkotmánybíróság még ugyanebben az évben elvont a 38/2012. (XI. 14.) AB határozat nyomán, megsemmisítve az említett parttalannak minősített felhatalmazást. A határozat emellett azonban más lényeges megállapításokat is tett, így a hajléktalanság szankcionálásáról történt állásfoglalás mellett részletesen elemezte, hogy az új szabálysértési törvény büntető jellege milyen szabályozási elemekben nyilvánul meg. A tanulmány foglalkozik a döntés hatásával, elemzi, hogy a helyi önkormányzatoknak a jelenlegi jogi keretek között - amelyet az Alkotmánybíróság 29/2015. (X. 2.) határozata is megerősített- milyen lehetőségük van szankcióalkotásra, valamint meghatározza azon szempontokat, amely mentén a jogalkotó a helyzetet rendezhetné. A 2012 után kialakult gyakorlat nyomán ugyanis a helyi önkormányzatok részben felhatalmazás nélkül, részben visszautalva az önkormányzati törvény azon rendelkezésére, amely szerint a közösségi együttélés szabályrendszerét meghatározhatja a képviselő-testület, egyre több ilyen szankcionáló rendeletet alkotott. Ezek jogellenessége nem volt már kezdetben sem magától értetődő, hiszen a képviselő-testület szabályozási joga nyilvánvalóan kiterjedt az említett területre, ugyanakkor a helyzetet nehezítette, hogy a szankcionálás keretrendszerét és sarokpontjait a jogalkotó nem jelölte ki. Minden hasonló anomália ellenére egyre több ilyen rendelet született, amelyek megalkotását az Alkotmánybíróság az említett döntés nyomán immáron legalizálta.

• Az állam jogi személyiségének problémái

  Pribula László

  Megtekintések száma:

  142

  Az állam a polgári jog egyik leggyakrabban szereplő jogalanya. A klasszikus magánjog egyik alapvető elve, hogy a jogalanyok között a jogképesség szempontjából nem tehető különbség (azaz valamennyi jogalany jogképessége egyenlő, feltétlen és általános), hiszen a polgári jog az egymásnak mellérendelt jogalanyok vagyoni és bizonyos személyi jogviszonyait tárgyalja. Az alapelvet azonban a szocialista jogi felfogás nem osztotta, hiszen az állam kiemelt jogalanyisága az egyébként klasszikus magánjogi alapokon (is) nyugvó Polgári Törvénykönyvbe is belekerült. Ennek értelmében a jogi személyek csoportjától eltérően – ahol a főszabály a korlátozott, tehát a feladathoz kötődő jogalanyiság volt – az állam volt a természetes személyek körén kívül eső egyetlen olyan jogalany, amelyik jogképessége korlátlan volt, lévén az államnak nincs behatárolt feladatköre. E felfogás a rendszerváltozás után túlhaladottá vált, azonban mintegy tíz évig tartott az államra vonatkozó Ptk. anyag „rendbetétele”. Az állam jogalanyiságának kiemelt vagy a többi jogalannyal azonos szerepének egyik nagy próbatétele volt a metróper, ahol lényegében két felfogás küzdött egymással: az egyik szerint az állam ugyanolyan feltételekkel vállal polgári jogi kötelezettséget, mint bármely más jogalany, a másik szerint az állam kötelezettségvállalása a költségvetési törvény keretei által behatárolt. Ez a két felfogás különbségét jól mutatják a metróperrel kapcsolatos ítéletek. A Ptk. legutóbbi, ez irányú módosítása ugyan igyekezett e kérdést részben rendezni, de hosszú évekig még sok jogvita várható az állam jogalanyiságával kapcsolatban.

• A közigazgatási büntetőjog fejlődése a német jogban

  Árva Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  121

  In dieser Studie versuche ich die historische Entwicklung des Begriffs Verwaltungsstrafrechts, die Änderungen der Dogmatik und die Kodifikation des Ordnungswidrigkeitenrechts vorstellen. Das Rechtswissenschaft interessierte sich lange für die Wesensverschiedenheit zwischen Verbrechen, Vergehen und Übertretungen, also das Problem der Dreiteilung, aber die wichtigste von diesen Fragen war der qualitativ- quantitative Charakter des Unterschiedes zwischen den Übertretungen und den anderen Delikten. Weitere Schwierigkeit war die Festsetzung der Natur der Übertretungen und der Poliezeiübertretungen. Diese Frage war auch ein Forschungengebiet der Internationale Kriminalistische Vereinigung, aber nach viele Kongress und Landesversammlung bliebte die Probleme nicht gelöst.
  Die Bestimmung des selbständigen Verwaltungsstrafrechts versuchten zahlreichen Experten. In 1902 publizierte James Goldschmidt eine Monographie über das Verwaltungsstrafrecht, und leitete seine Theorie von Begriffen Verwaltungswidrigkeit und Verwaltungsdelikt ab und unterschneidete das Verfassungsstrafrecht und Verwaltungsstrafrecht. Der Arbeit löste eine heftige Diskussion aus. Die wesentliche Punkte der Diskussion waren weiterhin die folgende: die strarfrechtliche und die verwaltungsrechtliche Natur der Übertretungen.
  Nach 1945 veränderte sich sehr das Strafrecht und das Nebenstrafrecht im deutschen Recht. Im Wirtschaftstrafgesetz von 1949 traff eine materialle Unterscheidung nach Methode Eberhard Schmidt zwischen Straftaten und Ordnungswidrigkeiten. Auf dieser Grundlage schaffte der Bundesgesetzgeber das Gesetz über Ordnungswidrigkeiten vom 25. März 1952. Nach dem Inkrafttreten dieses Gesetz waren keine Ordnungswidrigkieten mit Freiheitstrafe bedroht, und die wichtigste Sanktionart war die Geldbußstrafe. Der Arrest bleibte nur als zwingende Sanktion neben der Geldbusse eingeführt, damit löste auch die verfassungsrechtlichen Problemen.
  Die Kodifikation war notwendig, weil das OWiG 1952 ein Rahmengesetz war, und Organistaions- und Verfahrensproblemen tauchten auf, beispielweise über die Vereinbarkeit den Ordnungswidrigkeiten und den Verwaltungsregelwidrigkeiten.
  In 1968 kam zustande das Gesetz über Ordnungswidrigkeiten, aber mit der neuen Kodifikation wurden die Diskussion nicht geschlossen. Das Gesetz gibt eine formelle Definition: eine Ordnungswidrigkeit ist eine tatbestandmässige, rechtswidrige und vorwerfbare Handlung, der mit Geldbusse bedroht ist. Aber die Frage der materiellen Definiton der Ordnungswidrigkeiten eschäftigen die Rechtsliteratur bis auf den heutigen Tag.
  Endlich stelle ich in diese Studie die grundlgenden materiellrechtlichen und verfahrensrechtlichen Rechtsinstituten vor, also den Geltungsbereich des Gesetzes, die Grundlagen der Ahndung, das Sanktion des Ordnungswidrigkeit, also die Geldbuße, und das Geldbußverfahren.

• A szerzői jog büntetőjogi védelme és annak harmonizációja

  Herpai Gábor

  Megtekintések száma:

  73

  Absztrakt nélkül.

• A rokkant lét szabályai Magyarországon

  47-64

  Bancsi Zsolt József

  Megtekintések száma:

  159

  Absztrakt nélkül.

• Changes to the copyright collective management, orphan works

  79-88

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  183

  Without abstract

• Az előkészítő ülés és a bizonyítási indítványok szabályozásának jogtörténeti előzményei a hazai eljárásjogban

  67-94

  Németh János

  Megtekintések száma:

  178

  A hazai büntetőeljárásban a tárgyalás előkészítésének szakaszában közvetlenül a tárgyalást megelőzően megtartott előkészítő ülés alapvető céljai, hogy lehetőséget adjon a vádlottnak az ügyészség mértékes indítványát beismerő nyilatkozatával elfogadva befejezni az eljárást, egyébként pedig – amint annak neve is mutatja – hogy a vád és védelem számára lehetőséget biztosítson arra, hogy a bíróság előtt részt vehessenek a tárgyalás előkészítésében, és meghatározzák a későbbi bizonyítási eljárás fő irányvonalát. Annak érdekében, hogy megvizsgáljam annak az általános vélekedésnek az alapját, mely szerint az előkészítő ülésnek a hatályos büntetőeljárási törvényben történő ezen szabályozása példa nélküli újításnak tekinthető, az első, 1896-os bűnvádi perrendtartásunkig visszamenőleg áttanulmányoztam a kodifikált büntetőperrendtartásainkat és a kapcsolódó egyéb releváns jogszabályokat. Jelen tanulmányomban ezen vizsgálat eredményeit kívánom ismertetni, rámutatva arra a néhány szabályozási előzményre is, amely a jelenlegi előkészítő ülés jogintézményhez kapcsolódhat.

   

• A fogyasztói szerződések joga az Európai Unió jogában: közös alapok

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  313

  Der Verbraucherschutz korrigiert durch die rechtliche Regelung, durch Ausbau eines interdisziplinieren Rechtsinstrumentsystems versichert es Rechtsschutz für die Verbraucher in schwächerer Position. Durch rechtlichen Instrumenten wird die optimale Gleichgewichtslage wiederherstellt, demnoch werden die optimalen Verhältnisse geschafft, unter denen die Verbraucher freie Kaufsentscheidungen treffen können und nach eigenen Bedürfnissen „konsumieren” können. Die modernen Rechtsysteme haben als eigenes das ideale Leitbild des Schutzes der schwächeren Partei, diesbezüglich der Schutz vom hohen Niveau der Verbraucherinteressen kann als dritte Generation der Menschenrechte begriffen werden. Also der Verbraucherschutz wurde inzwischen die Sicherung für Lebensniveau der Europabürger und dient neulich auch als Mittel erneuerter Impulze für europäische Wirtschaft zu geben.

  Ziel dieses Artikels ist zu untersuchen, ob irgendwelche Harmonisierung in Rahmen einer Rahmenrichtlinie oder Vereinheitlichung der Verbraucherrechte in Europa eigentlich verwirklich werden könnte. Vor den Feststellungen der endgültigen Konklusionen müssen wir genau anschauen ob die europäischen Verbraucherregelungen gemeinsame Wurzeln oder gemensame Instrumente verfügen. Diesmal dient es als Kerngebiet meiner Forschung.

• A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések és intézkedések, különös tekintettel a szabadságvesztés büntetésre és a javítóintézeti nevelésre

  Rajzinger Ágnes

  Megtekintések száma:

  155

  Absztrakt nélkül.