Keresés

Keresési eredmények

• A trianoni államhatár hatása a Nyírség és a Szatmári-síkság társadalmára 1900 és 1941 között

  57-67

  Buzgó Gábor

  Megtekintések száma:

  0

  In my study, I am primarily looking for the answer to how the Trianon state border affected the society of the Nyírség and the Szatmár plain in the first half of the 20th century. The recent literature of geography clearly classifies the Trans-Tisza border strip along the Hungarian-Romanian border as a peripheral area, but the question is whether the new state border had a negative effect between 1920 and 1941 or could have been the result of a longer-term process. In the case of the Nyírség and the Szatmár plain, I consider the districts in contact with the state border to be the border zone. I examine the problem of living near the border through two development indicators, one of which is the migration balance and the other the literacy rate. I hope that through the examination of the migratory movement and the education conditions, it becomes possible to perceive how the state border of Trianon affected the society of the border strip between the Nyírség and the Szatmár plain.

• Az Alföld diskurzusai a 19. század eleji útleírásokban

  1-25

  Nagy Imre

  Megtekintések száma:

  5

  Az Alföld diskurzusai a 19. század eleji útleírásokban
  A tanulmány a 19. század első felének magyar útirajz-irodalmát vizsgálva az Alföld reprezentációinak
  és diszkurzív átalakulásának elemzésére vállalkozik. Kiindulópontja, hogy az útleírások nem
  pusztán leíró jellegű források, hanem a korabeli térérzékelés, esztétikai normák és nemzeti identitásképzés
  metszéspontjában létrejövő szövegek, amelyek a tájat kulturálisan közvetített tapasztalattá
  alakítják.
  A dolgozat központi tézise szerint az Alföld képe a század elejétől a reformkor végéig jelentős
  diszkurzív átalakuláson megy keresztül: a kezdetben negatív esztétikai kategóriákkal (üresség, monotonitás,
  formátlanság) jellemzett síkság fokozatosan a nemzeti identitás egyik kitüntetett térbeli
  hordozójává válik.
  A tanulmány végkövetkeztetése szerint a 19. század eleji útleírások az Alföldet nem egyszerűen
  földrajzi térként, hanem komplex mentális és kulturális konstrukcióként ábrázolják. E szövegek
  hozzájárulnak egy olyan nemzeti térképzet kialakulásához, amelyben az Alföld egyszerre jelenik
  meg perifériaként és központként, a szabadság és a kiszolgáltatottság, az otthonosság és az idegenség
  paradox területeként.