Keresés
Keresési eredmények
-
Az egészségmagatartás tényezőinek változása a COVID-19 hatására
17-30Megtekintések száma:174A koronavírus járvány sok szempontból változást eredményezett az emberek életében, kiemelt tekintettel az egészségmagatartás területén. A pandémia okozta korlátozások negatív hatással voltak a társadalom testi és lelki egészségére egyaránt, valamint az egyének sportolási szokásait is átformálta. Kutatásunk keretében célként tűztük ki a COVID-19 járvány okozta, a magyar felnőttek egészségmagatartásban – azon belül is a sportolási szokásokban és a mentális egészségben – bekövetkezett változások felmérését. A továbbiakban nagy hangsúlyt fektettünk a rendszeresen sportoló és sporttevékenységet ritkán, vagy soha nem végző populáció tapasztalatainak összehasonlítására is. A felmérés elemzése során arra a megállapításra jutottunk, hogy összességében a rendszeresen sportoló egyének szignifikánsan jobbra értékelték az általános testi egészségüket a nem sportoló társaiknál. A megkérdezett egyének több, mint fele nem tapasztalt különösebb változást a testi egészségével kapcsolatban, a második legnagyobb arányban azonban arról számoltak be a válaszadók, hogy negatívan hatott a járvány időszaka az egészségükre. A kapott válaszok rámutattak arra is, hogy a megkérdezettek majdnem fele szerint nem változtak a sportolási szokásaik a pandémia hatására, míg sokak arról számoltak be, hogy csökkent a sportolási gyakoriságuk. Végül kitértünk a sportolási szokások változásának és a megkérdezettek lakhely szerinti megoszlásának párhuzamba állítására is, mely során azt az eredményt kaptuk, hogy a panel/társasházban élőkre volt a legjellemzőbb, hogy más típusú, korábban űzött mozgásformától eltérőt választottak, míg azon egyének akik kertesházban élnek nagyobb arányban jelezték, hogy elkezdtek sportolni. A kutatásunk során részben megerősítést kaptunk afelől, hogy a pandémia negatívan hatott az emberek egészségmagatartására, azonban a célcsoport magas sportolási gyakoriságát tekintve nem meglepő, hogy a sportolási szokások és a testi egészség tekintetében sokan nem tapasztaltak változást.
JEL-Kód: I12
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:403A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:957A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
A szülő és gyermek egészségmagatartásának kapcsolata
35-52Megtekintések száma:153Az utóbbi években mindennapi életünket életmódbetegségek, ülő életmód, magas szintű fizikai inaktivitás és globális járványok jellemezték. Ezért az egészség fontos értékké válik mindennapi életünkben. Azt mondhatjuk, hogy az egészségi állapot dinamikus állapot, amelyet különféle szempontok befolyásolnak. Az egészségmagatartás fejlődése egyéni döntéshozatalt és választásokat, a társadalmi és a beépített környezetet, valamint különféle szocializációs összefüggéseket foglal magában. A családi modell és a család szociális-gazdasági státusza kulcsfontosságú szerepet játszik a gyerekek egészségkultúrával kapcsolatos attitűdjeinek formálásában, jelentős hatást gyakorolva a gyerekek olyan szokásainak kialakulására, mint a testmozgás és a megfelelő táplálkozás. A gyermekkorban részleges kontroll van, ahol a szülők döntenek a lakókörülményekről, a táplálkozásról és a gyermek életének legtöbb aspektusáról. Fontos megjegyezni, hogy a serdülők olyan demográfiai csoportot alkotnak, ahol az elsődleges megelőzés a legtöbb hosszú távú sikert elérheti. Ezért kutatásunk középpontjában a szülői mintázatok vizsgálata áll, és azok tükröződése a fiatal felnőttek egészségmagatartásában, ideértve az étkezési-, alvási-, és káros szokásokat, valamint a COVID-pandémia hatását a családok étkezési szokásaira.
JEL-kód: I12 -
A németországi termelői boltok online marketing tevékenysége
73-91Megtekintések száma:302A digitális marketing jelentősége folyamatosan nő, a pandémiás helyzetben pedig az alkalmazásának a hiánya még szembetűnőbb. A német fogyasztók környezettudatos vásárlási preferenciáinak, valamint a COVID-19 okozta helyzetnek köszönhetően a németországi termelői boltok alacsony online jelenlétére hamar fény derült. A kutatás célja éppen ezért, az elsődleges termelői élelmiszerboltok által használt digitális marketing eszközök elemzése. A reprezentatív mintán végzett főkomponens elemzéssel és a K-közép módszer alkalmazásával öt csoportot azonosítottunk. A vizsgálat alapját képező 375 termelői bolt adatai nyomán kijelenthetjük, hogy ezek az üzletek a weboldalaik és a közösségi média felületeik használatára csekély figyelmet fordítanak. Az elemzett boltok több, mint kétharmada nem üzemeltetett semmilyen honlapot, vagy nem tűntette fel azon a törvényileg előírt információkat, és csupán minden ötödik biztosított lehetőséget online vásárlásra (webshop). A digitális marketing nyújtotta lehetőségeket jól kihasználó (leginkább alkoholos termékek értékesítésére fókuszáló) üzletek alacsony száma a klaszterezés során vált igazán jól láthatóvá. A vizsgálati módszerek segítségével azt is megállapították a szerzők, hogy sok üzlet esetében a közösségi média használata jelentette az egyetlen online kapcsolatot a vásárlókkal, viszont még ezen felületek alkalmazása sem nevezhető általánosan bevett gyakorlatnak a német termelői boltok vonatkozásában. A digitális marketing hiánya rövid távon hátrányt, hosszabb távon akár a vevők számának és ezáltal a bevétel nagyságának csökkenését is eredményezheti.
JEL-kódok: M31, O13, E21 -
A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra
49-63Megtekintések száma:288Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és átalakította a 2020 márciusában hazánkat is elérő koronavírus járvány. A COVID-19 néven is ismert betegség rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat (PATÓ et al., 2021). A kirobbanás után a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a tagállamainak azt tanácsolta, hogy fontolják meg a betegség új területekre való behurcolásának megakadályozására, illetve az emberről emberre történő terjedés csökkentésére irányuló lehetőségeket azokban az övezetekben, ahol a vírus már megjelent. Így a kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása / megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett, a meghozott korlátozó intézkedések következményeként. A távmunkában történő munkavégzés, az éttermek, az oktatási intézmények, a szórakozóhelyek, a sportszolgáltatók, a bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Az emberi élet és az egészség védelme hirtelen az egyik legfontosabb „feladattá” vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A vírus megjelenésekor az Operatív Törzs azt javasolta, hogy próbáljunk meg minél többet mozogni, sportolni az immunrendszerünk erősítése érdekében, hogy az minél hatékonyabban tudja felvenni harcot a kórokozókkal szemben. Viszont a vírus hatására meghozott korlátozó intézkedések a testmozgási és sportolási szokásainkat is nagyban befolyásolta, amely azóta több kutató érdeklődést is felkeltette. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaira / hajlandóságára a járvány. Az elmúlt néhány hónapban egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes járvány elleni óvintézkedések eltörlésre került Magyarországon. Ezen oknál fogva annak a felmérését is indokoltnak tartom, hogy milyen mértékben befolyásolta a vírus, nemcsak a korlátozások időszakában a sportolási szokásokat, hanem a korlátozások megszüntetése után is.
JEL-Kódok: I10, I12