Keresés
Keresési eredmények
-
Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztói magatartás értelmezése a LOHAS koncepció alapján
39-46Megtekintések száma:337Tanulmányunkban a tudatos fogyasztói csoportok, kiemelten a fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett szegmens, információkereső magatartását vizsgáltuk az élelmiszervásárlás során. Kiemelt hangsúlyt fektettünk az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett, azok élettani hatásával összefüggő jelölésekkel kapcsolatos vélemények feltárására. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények rámutattak arra, hogy a tudatos fogyasztói csoportokat aprólékos információkeresési folyamat jellemzi, amely során a bizalmi tényező kiemelt szerepet kap.
Kutatási eredményeink bizonyították, hogy az ilyen típusú magatartás a hazai fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoporttal kapcsolatban is megjelenik. A „Trendkövetők” ugyanis valóban megnövekedett információigénnyel rendelkeznek az élelmiszervásárlás során. Vásárlási döntésüket nagy mértékben befolyásolják a napi kiegyensúlyozott étrend kialakítását segítő, egyszerűsített jelölések (pl. kj/kcal; 1 adagban kifejezett értékek). Rámutattunk továbbá az információk értelmezése és a márkahűség kialakulása közötti összefüggésekre. Azaz a vállalatok számára nélkülözhetetlen, hogy fogyasztóik felismerjék a használt jelölések valós jelentéstartalmát, hiszen jellemzően csak új márka vásárlása esetén keresnek a tudatos vásárlók átfogóan. A márkával való többszöri találkozás rutin döntésként jellemezhető az élelmiszervásárlási folyamatban.
A pontos tájékoztatás a fogyasztói bizonytalanság csökkentésével kapcsolatban is kulcstényező, amelyet új jelölés bevezetése esetén a különböző minősítő szervezetek (állam, gyártó, nonprofit szféra) közös koordinációja tovább támogat. A „Trendkövetők” magatartásának vizsgálata rámutatott továbbá arra, hogy a magasabb fokú előzetes tudás, nemcsak az élelmiszervásárlás során felmerülő fogyasztói kockázatok csökkentését segíti, hanem a felárfizetési hajlandóságot is növeli. Azaz a tudatos fogyasztói csoportok nem riadnak vissza a valamivel magasabb árak megfizetésétől abban az esetben, ha rendelkezésükre állnak értékrendjüknek megfelelő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek.
Tanulmányunk végén, eredményeinkre alapozva négy javaslatot fogalmaztunk meg az élelmiszeripari vállalatok számára, amelyek véleményünk szerint támogatják a jövőben a piaci pozíció megtartását, a feltárt szegmens igényeinek kielégítésével hozzájárulnak a piaci részesedés növeléséhez. -
Termelői piacok az egyetemi campuson
41-56Megtekintések száma:386A rövid ellátási láncok a nemzetközi tanulmányok egyre gyakrabban vizsgált területének számítanak. Sokan elterjedésükben látják a fenntarthatóság megoldását a mezőgazdaságban. Egyik meghatározó értékesítési csatornái a termelői piacok, melyek száma nagyot ugrott az utóbbi években Magyarországon. A termelői piacok fogyasztóit világszerte számos tanulmány elemzi, azonban az egyetemisták termelői piaccal való kapcsolatát kevés kutatás vizsgálja. Az USA-ban azonban akadnak erre példák; sőt az is jellemző, hogy termelői piacokat rendeznek az egyetemi campusokon. Az egyetemisták nem tipikus vásárlói a termelői piacoknak, azonban ők lesznek a jövő fogyasztói, így érdemes megvizsgálni az ő szokásaikat, igényeiket is. Egyetemisták által kitöltött kérdőív segítségével megvizsgáljuk, hogy mutatkozik-e különbség a korábbi tanulmányokban vizsgált és az általunk elemzett egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai között. Vannak-e egyértelműen azonosítható termelői piacra járási szokásaik? Van-e igény termelői piacok rendezésére az egyetemek campusán? A Magyarországon tanuló egyetemisták élelmiszervásárlási szokásai jórészt megegyeznek a korábban végzett kutatások által vizsgált egyetemisták szokásaival. Egyetemi hallgatóknál az élelmiszervásárlás során főként a termékek ára, a kényelem, a választék és a minőség szempontok dominálnak. A kérdőívet kitöltő egyetemisták 31%-a még soha nem vásárolt termelői piacon, és csupán 21%-a vásárol rendszeresen. A rendszeresen nem vásárlók legfőbb akadálya a termelői piacoktól való távolság, amire megoldást jelenthet a termelői piacok egyetemi campuson történő megrendezése. A tanulmányban vizsgált minta 95%-a nyitott erre, így érdemes lenne egy-egy egyetem tekintetében külön kutatást végezni és a pozitív eredményeket gyakorlatba is átvezetni.
JEL-kódok: O13, P46, Q13 -
A termékinformáció fogyasztói magatartást befolyásoló hatása az élelmiszervásárlás során
73-83Megtekintések száma:187A fenti szakirodalmi áttekintés rámutatott arra, hogy fogyasztók a vásárlást megelőzően, annak folyamán és azt követően is számtalan információval találkoznak, melyek befolyásolják magatartásukat. Az élelmiszeripar és -kereskedelem, a kormányzat szereplőinek közös feladata a fogyasztók korrekt, érthető, informatív támogatása, amellyel a vásárlók a saját adottságaiknak legmegfelelőbb termékeket tudják kiválasztani és fogyasztani. Az alkalmazott termékszerkezet visszahat az egészségi állapotukra és körforgásszerűen befolyásolja további magatartásukat.
A fogyasztók vizsgálata sok területet érint. A demográfiai és földrajzi tényezők mellett fontos a személyiségjegyek minél behatóbb tanulmányozása annak érdekében, hogy a célpiac információkkal szembeni reakcióját megérthessük. A könnyebben kategorizálható tulajdonságok, mint például a végzettség, foglalkozás mellett fontos a tudásszint és az esetleges hiedelmek meghatározása, amely alapvetően befolyásolja az információkeresés és -feldolgozás folyamatát. A használt információforrások szegmentumonként különböznek, így ezt mindig termékspecifikusan és célcsoportonként kell meghatározni.
A megfelelő információk biztosításához a termékcímke fontos eszközt jelent, melyet egyrészt törvényi előírások határoznak meg, másrészt a marketing funkcióknak is érvényre kell jutniuk ezek tervezésekor. Az egyszerűen megfogalmazott, érthető, hihető információk pozitívan hatnak a fogyasztóra, míg a bonyolult, érthetetlen, vagy túl sok információ a vásárlás elutasítását vonhatja maga után.JEL-kódok: M31, P36
-
A személyes értékek hatása az egészségmagatartás változására és a tudatos élelmiszervásárlásra
57-71Megtekintések száma:245Kutatásunkban a személyes értékek, a pozitív egészségmagatartásra történő áttérés, valamint az egészségtudatos élelmiszervásárlói magatartás között kerestünk összefüggéseket.
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:957A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91