Keresés
Keresési eredmények
-
Foglalkoztatók és foglalkoztatottak a hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban
115-118Megtekintések száma:171A KSH adatbázisok elemzése alapján elmondható, hogy az élelmiszeripar a feldolgozóipari ágazatink közül a foglalkoztatás területén bír a legnagyobb jelentőséggel. A zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban dolgozók száma az ezredforduló óta drasztikusan csökken, miközben egyre növekszik a szellemi és részmunkaidős foglalkoztatásúak aránya. A vizsgált alágazat két szakágazattal kapcsolatban kiemelkedően magas mutatókkal rendelkezik az egy alkalmazottra jutó termelési értéke alapján. A zöldség- gyümölcs feldolgozóipari vállalkozások száma nagyságrendekkel nem változott, azonban a kis és középvállalkozások előtérbe kerültek.
-
Gyümölcsöt ajándékba? A zöldség-gyümölcs ajándékozás lehetséges aspektusai
21-29Megtekintések száma:255A zöldség-gyümölcs ajándékozás Magyarországon nem elterjedt szokás, miközben az egészséges életmód mindig jó hívószónak minősül. Míg külföldön már különleges zöldség- és gyümölcskosarakat kínálnak egyedi ajándéklehetőségeket, itthon a klasszikusnak számító könyv, csokoládé, virág, valamint a szolgáltatások és élmények nyújtása preferált. Néhány különleges gyümölcs akár milliós összegekért kell el a piacon, de vannak olcsóbb, mégis egyediséget magukban hordozó termékek is. Bár a zöldség-gyümölcs ajándékozásnak történelmi hagyományai vannak szerte a világban, napjainkban alábbhagyott az ajándék formájában történő értékesítésük. Pedig a környezet- és egészségtudatos, a zöld életstílusra nyitott, vagy csak kuriózumra vágyó fogyasztók reális célszegmensei lehetnének ennek a niche területnek, melyet megfelelő marketingstratégiával sikerre lehetne vinni.
JEL-kódok: I12, M31, Q13 -
Zöldség-gyümölcs fogyasztás vizsgálata a magyar fogyasztók körében
79-89Megtekintések száma:554E kutatás egy átfogó fókuszcsoportos vizsgálatsorozattal kereste a válaszokat a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás okaira, hogy láthassuk, az országosan alacsony szintű fogyasztás ellenére vannak elkötelezett rétegek, akiknek fontos, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcs fogyasszanak, de nem azért, hogy eleget tegyenek bármilyen ajánlásnak is. Maguk miatt teszik, mert szeretik e termékeket, és szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy ne fogyasszanak ezekből rendszeresen. E kutatás számos további kérdést is felvet, többek közt, hogy vajon egy termékhez vagy termékkategóriához való érzelmi kötődés hogyan alakítható ki, és mely életszakaszban valósítható meg? Az eredmények – még ha nem is reprezentatívak – elgondolkodtatóak a tekintetben, hogy szükséges-e a zöldségeket és a gyümölcsöket márkázni, és hogy a promóciós programokkal hogyan lehetne minél több fogyasztót elérni. Amit eddig sok kutató bizonyított már, az a tény most is megerősödött, magasabb iskolai végzettség és magasabb jövedelem magasabb elköteleződést mutat az egészséges életmód iránt. Az életszínvonal emelkedése hozhat életmód változást is, melynek része a rendszeres zöldség-gyümölcs fogyasztás.
JEL besorolás: I12, P46
-
Táplálkozási szokások változása a pandémia alatt
39-53Megtekintések száma:579A COVID-19 fertőzés jelentős mértékben hatott a lakosság mindennapi életvitelére, melynek oka elsődlegesen a járványellenes megszorító intézkedések voltak. Előtérbe kerültek az egészséget védő tényezők, melyek közül az egészséges táplálkozásnak kiemelt szerepe van az emberi szervezet kórokozókkal szembeni ellenállás fokozásában. Ezen kívül a túlsúly kedvezőtlenül befolyásolja a betegség lefolyását, így társadalmunkra még nagyobb veszélyt jelent a vírus. Célunk volt vizsgálni, hogy milyen változásokat hozott a pandémia a mindennapi étkezésünkben, kiemelten a zöldség és gyümölcs fogyasztást. Az adatgyűjtés során szekunder és primer kutatást is végeztünk. Primer vizsgálatunkat online kérdőív segítségével végeztük, melyre 242 válasz érkezett. Megállapítottuk, hogy a megkérdezettek felénél változtak a táplálkozási szokások és egy harmada plusz kilókkal küzd a pandémia alatt. Nagyobb százalékban gondolják azt, hogy elegendő zöldség/gyümölcs fogyasztásuk, míg a napi ajánlott mennyiség bevitele már csak 29,6%-ra jellemző. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a napi ajánlott zöldség/gyümölcs mennyiségével nincsenek tisztába a megkérdezettek, amely az egészséges táplálkozás szempontjából is alapvető problémaként tekinthető.
JEL kód: I12
-
A helyi termékek fogyasztói preferenciáinak vizsgálata
61-72Megtekintések száma:418Napjainkban a helyi termékek és a rövid ellátási láncok szerepe felértékelődni látszik. A helyi termékek vásárlásával járó pozitív hatások élénkítik a fogyasztói elköteleződést ezen termékek irányába és a helyi gazdaságokra gyakorolt versenyképességét is. A kutatás a helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákat vizsgálja, melyben azon tényezők feltárását végeztem el, amelyek a fogyasztókat alapvetően befolyásolják vásárlási döntéseik meghozatalakor. Nemcsak a helyi termék melletti, de azok vásárlása elleni érveket is számba veszi a kutatás, illetve azt is, hogy a helyi élelmiszerekkel kapcsolatban honnan tájékozódnak és mely típusokat keresik leginkább a helyi termelői piacokon. A kutatás egy országos 500 fős reprezentatív mintán alapul, a mintába kerülők kiválasztása véletlenszerű mintavételi eljárással történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a származási hely azonosíthatósága, az egészségesség és a helyi termelők támogatása a legfontosabb motiváló tényezők a megkérdezettek körében. Ezenkívül elmondható, hogy az igénybe vett információforrások között kiemelkedő szerep jut a közvetlen kapcsolatoknak – közvetlen referenciaszemélyeknek és a helyi termelőknek, míg a többi forrás alig meghatározó a vásárlási döntések mérlegelésekor. A termelői piacokon bizonyos árucsoportok kiemelkedően népszerűek (zöldség, gyümölcs, tojás), míg más termékkategóriáknál a hagyományos kiskereskedelmi vásárlás a domináns (állati eredetű vagy csomagolt termékek).
JEL-kódok: E21, M21, O13 -
Fogyasztói hiedelmek, tévhitek és elvárások egyes zöldség és gyümölcs alapú termékkategóriákban
51-53Megtekintések száma:189-
