Keresés

Keresési eredmények

• Közösségi médiahasználat, testképzavar és életmódváltási motivációk egyetemi hallgatók körében

  53-66

  Pfau Christa

  Vass Márk

  Molnár Anikó

  Kanyó Krisztina Zsófia

  Megtekintések száma:

  93

  A közösségi média a fiatalok mindennapjainak szerves részévé vált, és jelentős hatást gyakorol az önértékelésükre és testképükre. Jelen tanulmány célja az volt, hogy feltárja, hogyan befolyásolják a közösségi médiahasználati szokások, a filterek alkalmazása és az online önreprezentáció a fiatal felnőttek testképét és életmódváltással kapcsolatos attitűdjeit. Az elsődleges adatgyűjtés egy online, anonim kérdőív segítségével valósult meg a Debreceni Egyetem hallgatói körében (N = 575). Az adatelemzéshez az IBM SPSS 27 szoftvert használtuk, leíró statisztikákat, valamint nem paraméteres próbákat (Mann–Whitney és Khi-négyzet) alkalmazva. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns kapcsolat van a testképzavar és a közösségi médián töltött idő mennyisége (p = 0,000), valamint a képszerkesztő eszközök használata (p = 0,011) között. A testképzavarral küzdő résztvevők gyakrabban szerkesztették vagy módosították fényképeiket, ugyanakkor a posztolási gyakoriságuk nem tért el szignifikánsan a testképzavar nélküli résztvevőktől. A testképzavart tapasztaló személyek nagyobb arányban törekedtek életmódváltásra (79,9%), mint a kontrollcsoport tagjai (54,6%), és a leggyakoribb motivációk a testformálás (83,9%) és a fogyás (65,7%) voltak. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a közösségi média használata szoros összefüggésben áll a testképészleléssel és az életmódbeli viselkedéssel a fiatal felnőttek körében. A kapott eredmények alapján javasolt a médiaműveltség erősítése, valamint a szerkesztett és idealizált online tartalmakkal kapcsolatos kritikus tudatosság fejlesztése. A reális testképet és az egészséges önértékelést támogató oktatási programok kidolgozása szintén hozzájárulhat a vizsgálatban megfigyelt negatív hatások mérsékléséhez. Emellett a külső megjelenésen alapuló társas összehasonlítás csökkentését, illetve a kiegyensúlyozott, egészségorientált életmódmotivációk (a testsúlyra fókuszáló célok helyett) ösztönzését célzó beavatkozások kulcsszerepet játszhatnak a testképzavarok megelőzésében és a fiatalok mentális jóllétének támogatásában.
  
  JEL-kódok: I10; I12; I19

• Energiaital-fogyasztási szokások és motivációk felmérése egyetemista hallgatók körében

  67-79

  Czupper Zsófia

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  1224

  A fiatal felnőtt korosztályra jellemző az energiaitalok fogyasztása, még abban az esetben is, ha pontosan tudják, hogy mit is tartalmaznak, és milyen hatásai lehetnek az egészségre akár hosszú távon. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, mi motiválja a fiatalokat az energiaitalok fogyasztására. A kvantitatív kutatás során egy fókuszcsoport-központú, online kérdőíves felmérést végeztünk az egyetemista hallgatók energiaital-fogyasztási szokásainak, valamint a fogyasztás motivációinak felmérésére a TEMS-modell segítségével (N=897). A TEMS-modellt az energiaitalokra adaptáltuk.  A kvalitatív kutatás során szemkamerás vizsgálatot végeztünk a legnépszerűbb energiaital-márkák reklámjaival, és vizsgáltuk a kognitív disszonancia meglétét is az energiaital-fogyasztó hallgatók körében. Összefoglalva, a hallgatók többsége tisztában volt az energiaitalok összetevőivel és egészségre gyakorolt negatív hatásaival. A termék fogyasztásának fő motivációi azok voltak, hogy jó az íze, energiát ad, öröm meginni, és egyszerűen csak tetszik nekik a termék. A kognitív disszonancia az energiaitalok vásárlásában és fogyasztásában is jelen van, ezért a reklámok nagy hatással vannak a márka értékelésére.
  
  JEL-kódok: M31, M3

• A szülő és gyermek egészségmagatartásának kapcsolata

  35-52

  Pfau Christa Sára

  Bácsné Bába Éva

  Kanyó Zsófia Krisztina

  Molnár Anikó

  Megtekintések száma:

  607

  Az utóbbi években mindennapi életünket életmódbetegségek, ülő életmód, magas szintű fizikai inaktivitás és globális járványok jellemezték. Ezért az egészség fontos értékké válik mindennapi életünkben. Azt mondhatjuk, hogy az egészségi állapot dinamikus állapot, amelyet különféle szempontok befolyásolnak. Az egészségmagatartás fejlődése egyéni döntéshozatalt és választásokat, a társadalmi és a beépített környezetet, valamint különféle szocializációs összefüggéseket foglal magában. A családi modell és a család szociális-gazdasági státusza kulcsfontosságú szerepet játszik a gyerekek egészségkultúrával kapcsolatos attitűdjeinek formálásában, jelentős hatást gyakorolva a gyerekek olyan szokásainak kialakulására, mint a testmozgás és a megfelelő táplálkozás. A gyermekkorban részleges kontroll van, ahol a szülők döntenek a lakókörülményekről, a táplálkozásról és a gyermek életének legtöbb aspektusáról. Fontos megjegyezni, hogy a serdülők olyan demográfiai csoportot alkotnak, ahol az elsődleges megelőzés a legtöbb hosszú távú sikert elérheti. Ezért kutatásunk középpontjában a szülői mintázatok vizsgálata áll, és azok tükröződése a fiatal felnőttek egészségmagatartásában, ideértve az étkezési-, alvási-, és káros szokásokat, valamint a COVID-pandémia hatását a családok étkezési szokásaira.
  
  JEL-kód: I12